Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.
Ülésnapok - 1922-275
52 À nemzetgyűlés 275. ülése Í92i. Berki Gyula: Méltóztassék elhinni, távol áll a kormánytól és távol áll tőlünk minden reakciós gondolat. (Farkas István: Mégis azt csinálják.) Figyelmébe ajánlom Propper képviselő urnák... (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Farkas képviselő nrat ismételten kérem, méltóztassék csendben maradni. Propper képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. (Barthos Andor: Ketten vannak és 10 emberre való lármát csinálnak.) Berki Gyula: Mi meghallgattuk Propper képviselő urnák és társainak órák hosszat tartó felszólalását, méltóztassék bennünket is egy rövid félórával, vagy talán néhány perccel többel megajándékozni. (Farkas István: Van idő 12 óráig.) Figyelmébe ajánlom a t. túloldalnak, hogy ez a párt és ez a kormány nem a reakciót reprezentálja. (Propper Sándor: Az ultra-reakciót.) Várja meg, amig a mondatomat befejeztem. Mi annak a demokráciának vagyunk hivei és annak a kormánynak vagyunk támogatói, amely a nemzeti demokráciát ugy értelmezi, hogy annak lényege az, hogy a kor szükségletét kötelessége felismerni és a kor szükségleteinek kielégítéséről kötelessége gondoskodni. (Propper Sándor: Nyilt szavazással!) Ez a demokrácia t. képviselő ur, de van még más demokrácia is, amely mindig tiszteletreméltó: a születési demokrácia; végül a forradalmi demokrácia. (Farkas István: Demokrácia csak egy van!) Nagyon sajnálom, de meg kell állapitanom, hogy az utóbbi időben a demokráciának hatalmi demokráciaként való kezeléséről nagyon gyakran volt alkalmunk meggyőződni és ha az ember figyelemmel kiséri azt, hogy mi történik körülöttünk a külföldön, ha például az ember veszi magának a fáradságot és elolvassa gróf Károlyi Mihálynak legutóbb Londonban elmondott beszédét, nagyon sajátságos megállapításra jut, arra a megállapításra, hogy gróf Károlyi Mihály még kényszerűségből és szükségből is képes játszani Magyarország nevében a nagy demokratát, a demokrácia képviselőjét. Ezt a hivatását abban látja, hogy megfeledkezve nemzeti tradiciókról, megfeledkezve azokról a kötelességekről, amelyekkel a hazája iránt minden magyar ember tartozik, csak roszszat, csak elítélendőt tud mondani arról, ami itthon van, (Propper Sándor: A kormányról.) valósággal megátkozza hazájának összes intézményeit, megfeledkezik történelmi múltjáról, (Farkas István: Ez nem áll!) és még egyet tesz: biztatja a külföldet, — hála Isten, nem volt sikere — hogy ne adjon a kormánynak külföldi kölcsönt. (Zaj.) Engedjék meg, hogy egy kis epizódra kitérjek. A demokrácia jelszavával sok népcsalás történt már és történik állandóan. (Zaj balfelöl.) Elnök: Farkas István képviselő urat ismételten kérnem kell, hogy méltóztassék csendben maradni. Berki Gyula: Visszaemlékezem két nagyon érdekes dologra, amelyet élő tanuk tudnak igazolni. A nagy demokrácia e nagy reprezentánsiának, gróf Károlyi Mihálynak a régi Házban, mint képviselőnek fogadni kellett volna egy alföldi, csongrádmegyei küldöttséget, amely egyszerű földmives parasztgazdákból állott. Eladó volt egy birtoka. A száztagú küldöttségnek azt üzente, hogy: ennyi paraszttal nem tárgyalok, eladtam egy banknak, vegyék meg attól a banktól. Ez az egyik megállapitásom. A másik pedig az, hogy amikor két nappal a forradalom előtt a Hadik-kormány megalakult és ő jött le a budai évi április hó ll-én, pénteken. várból valakivel kocsin, azt mondta neki az utón, hogy: Jaj de kétségbe vagyok esve ettől a demokratikus mozgalomtól, ebből forradalom lesz és mi lesz én velem, én nem tudok ezek felett az eszmék és forradalmi mozgalmak felett uralkodni. (Kuna P. András: Szóval korpa közé keveredett. — Derültség.) Szóval ilyen példái vannak a demokráciának és nagyon sajnálom, hogy a magyar közéletben a mai időkben van alkalmunk olyan hurpengetést hallani, amelynek hangja nagyon hasonlít a legutóbbi londoni beszéd hangjához. (Ugy van! jobbfelől. — Propper Sándor : De nagy barátja lett a nemzetközi kapitalizmusnak! — Farkas István: Hej, Rothschild! — Propper Sándor: Sok védője van.) Elnök: Propper képviselő urat ismételten kérem, méltóztassék csendben maradni. Berki Gyula: A vita során elhangzott az az igen súlyos vád, hogy nincs ennek a javaslatnak más célja, mint a kormány és a többség életének meghosszabbítása. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Megnyugtathatom a t. ttiloldalt, hogy ennek a javaslatnak nem az a célja, hogy a kormány és a többség életét, hanem hogy a nemzet életét hosszabbítsa meg. (Ugy van! jobbfelől.) Ez a valóságos helyzet. A mi életünk meghosszabbításáért nem ezekhez a javaslatokhoz fordulunk, hanem fordulni fogunk a nemzethez, abban a meggyőződésben, hogy a mi igazságunk mellett tanúságot fog tenni. (Propper Sándor: Nyilt szavazássall) És ha a mi igazságunk mellett nem tenne tanúságot, mi nyugodtan félreállunk és férfias önérzettel vállaljuk ezt is, mert a mi felelősségérzetünk azt diktálja nekünk, hogy az igazság felismerésénél ne a tapsokat, ne a népszerűséget, hanem csak a nemzet nagy érdekeit keressük. (Varsányi Gábor: A Haza minden előtt!) Elhangzott az a súlyos vád is... (Propper Sándor: 12 előtt nem megy haza!) hogy a kormány ezekkel a javaslatokkal azt célozza... (Varsányi Gábo r : Dob uccai beszéd.) hogy a kereseti viszonyokat. .. (Propper Sándor: Nem is orgoványi.) Elnök: Propper Sándor képviselő urat utoljára figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni. (Propper Sándor: De amikor „orgoványi" képviselő ur folyton beszél!) A képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. Lehetetlen igy tárgyalni, ha a képviselő urak folyton párbeszédeket folytatnak. Berki Gyula: A t. túloldal részéről a szanálási javaslatok egyik részével kapcsolatosan elhangzott az a vád ellenünk, hogy nem vagyunk figyelemmel azokra a szociális konzekvenciákra, amelyek ennek a javaslatnak elfogadása nyomán jelentkezni fognak. A kérdésnek teljesen egyoldalú és elferditett beállítása ez. Azt csak nem képzeli senki, se a t. ellenzék, se az országban senki komolyan, hogy a kormány és az a párt nem számol azzal, hogy a szanálási javaslatok törvényerőre emelése után az átmeneti időben kétségtelenül jelentkezni fognak a gazdasági élet minden vonalán bizonyos nehézségek, jelentkezni fognak olyan szituációk, amelyeknek elviselésére képesekké kell tennünk azokat a társadalmi rétegeket, amelyeket ezek érinteni fognak. De, engedelmet kérek, el méltóztatnak hallgatni, hogy ezzel szemben más vonatkozásokban a gazdasági élet szabadságának biztosításával kapcsolatban, külföldi relációban jelentkezni fognak úgy mezőgazdasági, mint más tereken olyan jelenségek, amelyek-
