Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.
Ülésnapok - 1922-282
A nemzetgyűlés 282. ülése 1924. évi május hó 2-án, pénteken. 537 rendszabályokhoz nyúlni (Helyeslés jobbfelől.) abban az esetben, ha ez a megegyezés nem sikerülne. (Rothenstein Mór: Miért nem mondták ezt a munkaadóknak?) A t. képviselő ur ugy akarja beállítani a dolgot, mintha a kereskedelemügyi minister ur egyoldalulag a munkásságra akart volna preszsziót gyakorolni. (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Ezt a leghatározottabban tagadom, ez a tényeknek nem felel meg, ez az igazságot nem fedi ; mert a kormány egyszerűen mint pártatlan hariuadik közbelépett és egyformán figyelmeztette az előbb emiitett körülményre mindegyik tényezőt. (Rothenstein Mór : Csak az egyiket figyelmeztette ! — Felkiáltások jobbfelől : Móric ! — Peidl Gyula : Itt a rendelet ! Nem lehet mindent, ami a rendeletben van letagadni !) Erre következett be, hogy az úgynevezett főbizalmi testület észbekapott (Rothenstein Mór : Úgynevezett ministereinök! — Derültség. Felkiáltások jobbfelől: Móric!) Elnök : Rothenstein képviselő urat ismételten figyelmeztetem, tessék csendben maradni ! Grt Bethlen István ministerelnök: és egyben hozzájárult ahhoz, hogy a munkásság is megkérdeztessék, amely eddig a percig az egész ügyben úgyszólván semmi szerepet nem játszott. (Peidl Gyula : Hiba is volt, hogy hozzájárult !) Kérem szépen, én nem tudom, hiba volt-e vagy nem ; én azt hiszem, hogy ez az egyetlen mód volt arra, hogy az igen t. képviselő urak itt a parlamentben egyáltalán helytállhassanak, mert a képviselő urak, akik a demokráciát hirdetik, ilyen életbevágó kérdésekben nem engedhetik megtiltani, hogy a munkásság megkérdeztessék ott, (Egy hang a szélsőbaloldalon ; Nem arról nan szó !) ahol indokolt egy szavazás, inert azt hiszem, hogy ez mégis csak életbevágóbb kérdése a munkásságnak, mint az, hogy Peidl vagy Peyer lesz-e a képviselő. (Peyer Károly : A szavazás volt a legnagyobb hiba !) Nem a szavazás volt a hiba, hanem az, hogy a szavazást ugy folytatták le, hogy az nem volt a munkásság akaratának szabad megnyilvánulása. {Vgy van ! jobbfelől.) Ez volt a hiba, (Zaj a szélsöbaloldalon.) mert a titkos szavazás ugy folyt le, hogy a főbizalmi férfiak ott ültek a szavazó-urnánál, hogy megfelelő módon terrorizálják azt a munkásságot, hogy igennel vagy nemmel szavazzon, legjobb esetben tartózkodjék a szavazástól. (Peyer Károly: Titkosan szavaztak! — Urbanics Kálmán: De csak erre szabad szavazni! — Peyer Károly: Ne beszéljenek a szovjetről! — Urbanics Kálmán: Ismerjük a titkos szavazást: elkisértek szavazni, szavaztam! — Nagy zaj.) Elnök: Batitz képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Gr. Bethlen Tstván ministerelnök: Ennek volt'aztán a következménye az, hogy a munkásságnak egy tekintélyes része tartózkodott a szavazástól. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Nyilvánvaló, hogy akkor, amikor a főbizalmi férfiak. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Klárik képviselő urat kérem, méltóztassék végre csendben maradni ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Megtiltották, hogy szavazzanak, ezt azért tiltották meg, mert nem voltak biztosak abban, hogy a munkásság szankcionálni fogja-e az ő akaratukat. Peyer Károly: Rendelje el a kormány még egyszer a szavazást!) Mert ha^ tisztában lettek \olna^ azzal, hogy a munkásság mellettük foglal állást, akkor semmi okuk nem lett volna ezeknek a főbizalmi urrrknak arra, hogy NAPLÓ XXIII. a szavazást lehetetlenné tegyék és meghiúsítsák. (Zaj.) így következett be az az állapot, hogy tulajdonképen egy főbizalmi testület uralkodik ma épen ebben a bransban, a munkásság szabad megnyilatkozása felett. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Klárik képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Propper Sándor: Gyenge, nagyon gyenge!) Propper képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. (Propper Sándor: Ez nem országos választás, ministerelnök ur!) Propper képviselő urat, minthogy állandóan zavarja a tanácskozást, kénytelen vagyok rendreutasítani. Gr. Bethlen István ministerelnök: Ezt nem azért mondtam el, hogy abból, hogy a munkásság szabad akaratát saját vezetői nem respektálták, bármiféle konzekvenciát vonjak le és hogy, nem tudom, a szakszervezet vagy a főbizalmi férfiak ellen eljárjak. (Felkiáltások a, szélsőbaloldalion ; Nagyon szép !) Én a bérharcot jogos eszköznek tartom a munkásság részére, amellyel élhet, amellyel élni joga van bármikor és semmiféle kormánynak hivatása nem lehet, hogy erőszakkal beleavatkozzék ilyen bérharcba. (Kiss Menyhért : Miért tiltották be a lapokat 1 — Peyer Károly : Miért tartóztatnak le embereket % — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Rothenstein képviselő urat ismételten kérem, méltóztassék csendben maradni. Gr. Bethlen István ministerelnök : A kormánynak csak egy feladata lehet : hogy ettől a kérdéstől távol tartson minden politikát, hogy lehetetlenné tegye, hogy egyes politikai pártok az ilyen bérharcot egyoldalúan a maguk részére fruktifikálják és kihasználják. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Ez volt az oka annak, hogy a kormány kiadta azt a bizonyos rendeletet, amelyet a t. képviselő urak most diffikultálnak. (Vanczák János : Melyik jogforrás alapján adta ki a kormány ezt a rendeletet ?) Amikor ennek a rendeletnek indokoltságát akarom magyarázni, három kérdésre kell felelnem. Volt-e általánosságban joga és felhatalmazása, törvényes alapja a kormánynak arra. hogy ilyen rendeletet kiadjon és ilyen felhatalmazással éljen ? Ez az első kérdés. A második az, hogy a felhatalmazásban foglalt detailintézkedés alkalmazható-e, vonatkoztatható-e erre. A harmadik kérdés az, hogy politikailag indokolt, helyes volt-e ez az intézkedés 1 ? (Zsirkay János: Már kamatozik a szanálás!) Aziránt, hegy a kormánynak erre vonatkozólag* felhatalmazása van, nincs kétség. (Peyer Károly : Mi ért # nem hivatkoznak a törvény számára % — Zaj.) Elnök: Peyer képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Peyer Károly: Isry Kutyabagoson fogalmaznak rendeletet!) Peyer képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. Gr. Bethlen István ministerelnök: Az 1912 : LXIII. te. 11. §-ának 4. bekezdése nyújt erre módot. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Elmúlt már a háború. — Zaj.) így nem lehet tárgyalni, ha folytonos közbeszólásokkal zavarják az embert. (Propper Sándor: Nincs háború!) Elnök: Pronper képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Gr. Bethlen István ministerelnök: Ezt a törvényt kiegészíti az 1920:VI. te. 1. §-ának 2. bekezdése, amely azt mondja {olvassa): »Ahol az emiitett törvényekben s az azok alapján ki71