Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-282

524 À nemzetgyűlés 282. ülése 1924. évi május hó 2-án, pénteken. Elnök csenget. — Drozdy Győző : Ez a szabadság- !) Elnök: Drozdy Győző képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! (Peyer Károly: Az a kérdés, be keli-e jelenteni a m űhely- értekezletet, igen vagy nem 1) Gr, Bethlen látván ministerelnök: Azt mondja a t. képviselő ur, hogy 2800 volt ezeknek a száma. (Peyer Károly: Ezt mind be kell jelenteni.) Én őszintén szólva nem tudom, de ezek iránt nem is érdeklődtem s ezek az én statisztikámban nem szerepelnek. Feltételezem, hogy a t. képviselő ur tévedett, amikor ezt a statisztikát ugy akarta beállitani, hogy a gyűlések legnagyobb része műhely-értekezlet volt. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Propper képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Gr. Bethlen István ministerelnök: Megvagyok győződve róla, hogy e műhely-értekezleteknek kilenctizedrészét be sem _ szokták jelenteni, hanem azokat megtartják anélkül, hogy de facto bejelentenék. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon. Tudomásul vesszük! — Propper Sándor: Halljuk a szócsavarást!) Ami a t. képviselő urnák a május elsejére vonatkozó belügyministeri betiltó rendeletre tett kijelentéseit illeti, erre nézve legyen szabad elmondanom, hogy én semmiféle kémek által nem értesültem arról, hogy "május 1-én, vagy május folyamán a munkásság- általános sztrájkra készülne. (Reisinger Ferenc: Hát honnan tudta? — Zaj a szélsőbaloldalon.) Ezt az egész városban mindenki beszélte. —Nagy zaj a szélesőbaloldalon. Elnök csenget. —

Pikier Emil: A belügyi népbiztosság utján tudta meg! — Nagy zaj.) Elnök : Sütő képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Szomjas Gusztáv : Ezt nem lehet agyonlármázni ! Tessék meghallgatni !) Gr. Bethlen István ministerelnök : Ezt az értesülésünket azokból a kijelentésekből vettük, amelyek elhangzottak a szakszervezeti vezetők húsvét előtt megtartott konferenciáján, (Zaj a szélsőbal oldalon.) ahol pl. az itt jelenlevő Kabók Lajos t. képviselő ur beszélt az általános sztrájkról, mint olyanról, amelyet elő kell készíteni, mert a munkásság helyzetén más nem segit, (Igáz! Ugy van! a jobboldalon.) Beszéltek más szakszervezeti férfiak is ; (Peyer Károly : És mit határoztak 1 Minden testületben az a fontos, hogy mit határoztak ! — Zaj.) beszéltek erről, mint olyan dologról, amelyre a munkásságnak elő kell készülnie. (Nagy zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Reisinger képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Tehát épen azokról a padokról, ahol legjobban tudják, hogy mit beszéltek, velem szemben azt inszinuálni, hogy én nem tudom, miféle kémek utján szerzett értesülés alapján egy általános sztrájkkal szemben akartam fellépni, legalább is illojális ellenzéki eljárás. (Peyer Károly : Mit határoztak azon a kongresszuson 1 — Zaj a szélsőbaloldalon és a jobboldalon.) Elnök: Peyer képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! — (Zaj a Ház minden oldalán. — Peyer Károly közbeszól.) Peyer képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. Gr. Bethlen István ministerelnök : A t. képviselő urak spekulálnak arra, hogy én vagy a bel ügyminist er ur nem tudunk bizonyos kijelentésekről, .amelyeket maguk a képviselő urak tesznek. Hát bocsánatot kérek, kezemben vannak a jelentések arra vonatkozólag, hogy Kabók Lajos képviselő ur és mások ott mit beszéltek. Ha a nemzetgyűlést érdekű, majd alkalomadtán azt is fel lógom olvasni. (Propper Sándor: Nyomtatásban megjelentek, megvehetők! Nem státustitok.) Elnök: Propper Sándor képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Gr. Bethlen István ministerelnök : Kabók Lajos képviselő ur jelen van, alkalma van arra, hogy- megcáfolja azt, amit én mondok. Ha nem igaz, tessék felállani és megmondani, hogy nem ugy van! — (Rupert Rezső: Nem ez a lényeg!) Ami már most azt illeti, hogy május elsejére beltiltottuk a gyülekezéseket és az utcai felvonulásokat, (Peyer Károly: Az ünnepélyeket is!) ezeket azért tiltottuk be, mert a közrendet féltettük, (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon. — Felkiáltások : Nagyon helyes ! Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) féltettük attól, hogy ha megengedjük azokat a gyűléseket, amelyeknek megtartását kérelmezték, május elseje esetleg nem fog vértelenül lefolyni. (Felkiáltások a jobboldalon : Nagyon helyes! — Propper Sándor : Szóval ilyen rossz szándékaik voltak!) Megjegyzem, hogy nemcsak ez a reakciós magyar kormány cselekedett igy, hanem példának okáért a német kormány is május elsejére ugyancsak minden felvonulást és minden utcai tüntetést betiltott. Vállalom az ország előtt a felelősséget azért, hogy máskép el nem járhattam, (Helyeslés a jobboldalon) mert még mielőtt a szociáldemokrata párt az ő szokott bejelentéseit május elsejére vonatkozóan megtette volna, az ébredők a maguk részéről nagygyűlést kérelmeztek május elsejére és bejelentették, (Zaj. Elnök csenget.) hogy összes vidéki tagjaikat felhozzák, (Eckhardt Tibor: Ugy van! Ugy van!) mert demonstrálni akarják, hogy milyen erőt reprezentálnak ebben az országban. (Ügy van! Ugy van! a balközépen. — Peyer Károly: Teljes joguk van hozzá!) Nyilvánvaló volt, hogy itt két ellentétes tábor összecsapása készül és azt hiszem, hogy az ország rendjének és a főváros nyugalmának érdekét szolgálta a kormány akkor, amikor a maga részéről ezt az összecsapást :azz,al akadályozta meg, hogy sem az egyik, sem a másik félnek gyűlések tartására vagy felvonulásra engedélyt nem adott. (Erődi-Harrach Tihamér : Az ország nyugalmának érdekében történt! Az ország minden polgárát egyformán féltjük! — Reisinger Ferenc: Kikérem magamnak, hogy engem féltsenek az ébredőktől!) Elnök : Reisinger Ferenc képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Gr. Bethlen István ministerelnök : A_t. képviselő ur beszéde folyamán éles disztinkciót tesz a szociáldemokrata politikai párt és a szakszervezetek között és azt mondja, hogy a politikai pártnak nincs köze a sztrájkokhoz, hogy a politikai párt ilyen kérdésekkel nem foglalkozik, hogy ha a munkásság sztrájkot akar rendezni, ebben a kérdésben az

; illető szakszervezeteké a vezetés. Formailag és papiron igy áll a dolog, (Peidl Gyula : Nem formailag, hanem lényegében !) de az én tudomásom szerint a magyar szociáldemokrata párt és a szakszervezetek organizációikban, jövedelmi forrásaikban és minden tekintetben ugy össze vannak nőve és a két szerv annyira együttműködik, hogy aki az egyikben szerepet