Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.
Ülésnapok - 1922-280
À nemzeigyülés 280. ülése 1Ö24. jezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Maga a 6. § meg nem támadtaiván, azt elfogadottnak jelentem ki. Most pedig fel fogom tenni a kérdést az előadó ur beadott két kiegészítő indítványra. Kérdem a t. Házat : méltóztatik-e elfogadni az előadó urnák a »c« ponthoz beadott pótló inditván3 T át ? (Igen.) Pia igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Kérdem most a t. Házat : méltóztatik-e elfogadni az előadó urnák az »f« ponthoz beadott kiegészítő indítványát ? (Igen.) Ha igen, ugy az előadó ur ez indítványát is elfogadottnak jelentem ki. Következik a 7. §. Petrovits György jegyző (olvassa a 7. és 8. §-okal, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a nemzetgyűlés az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló törvén3 7 javaslatot részleteiben is le tárgyalta. (Éljenzés a jobboldalon.) Annak harmadszori olvasása iránt napirendi indítványom során fogok javaslatot tenni. Következik a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett fizetési halasztás tárgyában Parisban 1923. évi december hó 21 én kelt szerződés és függeléke, valamint a szerződés 1. cikkében emiitett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy a címet felolvasni szíveskedjék, Petrovits György jegyző (olvassa a címet és az 1—3 §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 4. §-l). Elnöki Az előadó ur kíván szólni. Örffy Imre előadó. T. Nemzetgyűlés! Előadói beszédemben voltam bátor arra utalni, hogy a francia egyezmény szövegét illetőleg az egyesített bizottságok bizonyos javaslatot adtak elő, amelyet nyomda-technikai okokból magába a törvényjavaslat szövegébe nem vehettünk fel. Ez az indítvány, amelyet a bizottságban Wolff Károly képviselő intett, a következőkép hangzik : A 423. számú törvényjavaslat 4. §-ának utolsó bekezdését a következő rendelkezéssel kell kiegészíteni, (olvassa :) »Ennél a szabályozásnál azt kell szem előtt tartani, hogy a pénzügyi szakközeg szerepe a székesfővárosi gazdálkodás általános menetének csupán figyelemmel kisérésére szorítkozzék mindaddig, amig a székesfőváros által az 1. § szerint helyette teljesített fizetésnek a megállapítandó határidőkben az állam részére való visszafizetése, a székesfőváros és annak külföldi hitelezői közötti megállapodások rendelkezésének pontos végrehajtása, végül az állam által a székesfővárosi alkalmazottak illetményeihez ideiglenesen elvállalt hozzájárulásának a székesfővárosi költségvetés terhére a vonatkozó törvényes határozmányok szerinti visszaháritása a már teljesített vagy folyamatban levő szolgáltatások folytán biztosítottnak mutatkozik. A pénzügyi szakközeg észleleteinek eredményéről és eljárásáról havonta köteles a felügyelő hatóság részére jelentést tenni.« Ennek a módosításnak lényege, illetőleg intenciója az, hogj r a pénzügyi szakközeg lehetőleg ne turbálja a főváros autonómiáját. Tiszlelettel kérem indítványom elfogadását. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: A 4. §-t, mivel meg nem támadtatott, elfogadottnak jelentem ki. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a 4. §-hoz utolsó bekezdésképen az előadó ur által javasolt uj bekezdést elfogadni, igdn vagy nem ? (Igen !) A nemzetgyűlés a 4. §-hoz utolsó bekezdésképen az előadó ur által javasolt bekezdést elfogadta. Következik az 5. §. Petrovits György jegyző (olvassa az 5 §-t ) Elnök : Meg nem fámadtatván, elfogadtatik. évi április hó 17-én, csütörtökön. 507 Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok előterjesztést tenni. Következik a cseh-szlovák köztársasággal 1923. évi július hó 13-ikán kötött pénzügyi- és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Következik a cím. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényi avaslat címét és 1, és 2 § át, amelyek észrevélel nélkül el fogad latnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt legközelebbi ülésünk napirendjére vonatkozó javaslatom során fogom javaslatomat megtenni. Következik az olasz királysággal 1924. évi március hó 27-ikén kötött pénzügyi egj'ezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló törvény javaslat részletes lárg3 T alása. Következik a cím. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat címéi, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az 1 §-t.) Elnök; Az előadó ur kíván szólni. Őrffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Az olasz egyezmény francia szövegének hiteles magyar fordítása nem egészen szabatos. Ennek kiigazitásaképen van szerencsém azt az indítványt tenni, hogy az egyezmények szövegének hivatalos magyar fordítása a következőképen igazítandó ki: Az egyezmények szövegében a »trianoni, st. germaini békeszerződések« szavak helyébe »trianoni, st.-germaini szerződések« szavak teendők. Ug} r anesak az összes egyességek szövegében az »állampolgárok« helyébe »alattvalók«, az »állampolgárság« helyébe pedig »honosság« szó teendő. A tartozások és követelések tárgyában kötött egj'ezmény első cikkének első bekezdése helj'ébe a következő szöveg iktatandó : »Osztrák és magyar koronában fennálló és az 1921. évi július hó 26-ik napja előtt esedékessé vált mindazokat a követeléseket, amelyek egyrészt olyan alattvalók között állanak fenn, akiknek a lakóhelye, illetőleg amelyeknek a székhelye 1918. év november hó 3. napján Magyarországnak a trianoni szerződésben megállapított határain belül fekvő területén volt, másrészt pedig olyan alattvalók között, akiknek lakóhelye, illetőleg amelyeknek a székhelye az előbb emiitett időpontban az olasz királyság területén volt, — ideértve az átcsatolt terüleket is — a hitelezők és adósok közt közvetlenül, olasz pénzértékben és a trianoni szerződés 231. cikkének d) pontjában, illetve 254. cikkében megállapított átszámítási árfolyam alapulvételével kell kiegyenlíteni. Ugyancsak az első cikk második bekezdésének harmadik sorában előforduló »tulajdonjogát« szó helyébe a »a jogát« szó veendő fel. A második cikk c) pontjának első bekezdésébe a »törvény erejénél fogva« szavak helyébe »teljes joggal« szavak, a »választási vagy opció joguk« szavak helyébe »választás vagy opció« szavak szurandók be, a »rendelkezések« szó helyett pedig a »rendelet« szó veendő fel. A harmadik cikk első bekezdésének hátulról számított negyedik sorában a »területein« helyébe »területén«, második bekezdésének hátulról számított negyedik sorában pedig a »főtelep« szó után »helye« szó szúrandó be. A hatodik cikk második bekezdésének utolsóelőtti sorában a »számaikat« helyébe »számukat« irandó. A hetedik cikk ötödik bekezdésének hátulról számított harmadik sorában a »rendelkezések« szó helyébe »rendeletek« szó teendő. A nyolcadik cikk második bekezdésének utolsó sorában a »teljesitett« helyébe »elhelyezett« irandó. A tizenhatodik cikk első bekezdésének hárma-
