Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-279

A nemzetgyűlés 279. ülése 1924. évi április hó 16-án, szerdán. 425 Ami a Rentenmarkot illeti, bocsánatot kérek, de ugy látom, ez ismét olyan jelszó, mint amilyen jelszavakkal már nagyon sokat játszott a köz­vélemény. Egyszer divatja volt az inflációnak, máskor a deflációnak, egyszer a vagyonadónak, azután az ellenkezőnek : nem »vagyonadózunk«­nak. Azután divatja volt nem is tudom, miféle szisztémáknak, a stabilizálásnak, most pedig divatba jött a Rentenmark. Mi az a Rentenmark? A Rentenmarknak alapja az, hogy a mezőgazda­ság, az ipar és kereskedelem meg van terhelve bizonyos hipotékával és — mondjuk — 6% adót köteles fizetni az államnak. Egyúttal kibocsáta­nak 5%-os zálogleveleket, melyek ott maradnak letétben a Rentenbanknál. A Rentenbank a zálog­levelek alapján kiad pénzjegyet, a Rentenmárkát. Azt mondják, hogy a Rentenmark beváltható. Igenis, ezt beváltja a Rentenbank. Ez azt jelenti, hogy nem tőkét kap érte a bemutató, hanem hitelpapirost, amely után 5%-os járadékot kap. Nem akarom és nem is vagyok hivatva kriti­zálni a Rentenmark-rendszert, nem is ismerem eléggé, hogy kritizálhassam, de sajnos, a Renten­mark nem tudta elérni azt a stabilitást sem, amelyről hallottunk. A pénznél nem is az a fő­dolog, hogy beváltható legyen. A pénznél fődolog az, hogy fedezve legyen olyan értékekkel, ame­lyekkel jó devizapolitikát lehet csinálni avégből, hogy a pénznek a külföldi relációban mutatkozó értéke szabályozható legyen. (Igaz ! Ugy van !) Ez mind lényeges dolog s ez mind hiányzik a Rentenmarknál. És ha valaki azt hiszi, hogy a Rentenmark az az eszköz, amellyel nekünk is kísérleteznünk keh, méltóztassék elolvasni dr. Schacht beszédét, amelyet most tartott a keletporoszországi mező­gazdasági kamara ülésén. Dr. Schacht megmon­dotta, hogy ez pótló eszköz, átmenet és hogy mielőbb igyekezni kell áttérni az aranymárkára. Most, amikor nekünk meg van a lehetőségünk az aranybankra való áttéréshez, nem tudom meg­érteni, hogyan lehet azt a tanácsot adni az ország­nak, hogy póteszközt, ideiglenes valamit alkal­mazzunk. Azt hiszem, erre felelős kormány ab­szolúte nem vállalkozhatik. A Rentenmarknak relativ stabilitását is mi adja meg? Az, hogy a Rentenbankot maga az állam eddig még nem vette igénybe. Hiszen;jtud­juk, hogy a pénzértékcsökkenésnek épenfWaz oka, hogy az állam igénybe veszi a jegybankot. Ha nem veszi igenjébe, akkor bizonyos stabilitás áll be. De ismétlem, ilyen eszközzel, mint a Ren­tenmark, gyógyítani nem lehet, csak áthidalni lehet bizonyos ideig a nehéz helyzetet. Egyes képviselőtársaim összehasonlították helyzetünket a német helyzettel, sőt a bolgár hely­zettel. Németországban a helyzet természetesen egészen más volt és más, mint a mienk. Legvesze­delmesebb dolog a különböző országokat össze­hasonlítani. Németországnak nagy külföldi köve­telései voltak a háború végeztével is. Német­ország tőkegazdag ország volt, Németország pari exporta Ham, — mind olyan vonások, ame­lyekkel Magyarország — sajnos — nem rendel­kezik. Ami Bulgáriát illeti, Bulgáriának egészen más a helyzete (Rupert Rezső : Ott demokrácia van !) Most csak közgazdasági dolgokról van szó. Bulgária területe ma nagyobb, mint volt 1913-ban a balkán háború alatt. Bulgária népessége az utóbbi években valamivel szaporodott. Bulgária gazdasági organizmusa sokkal primitivebb, egy­szerűbb, mint Magyarországé. (Felkiáltások a bal­középen : Ez a helyes !) Azt hiszem, Magyarország magasabb kulturfokon áll. Tehát a meg nem cson­kított és primitivebb organizmust a megrázkód­tatás nem érhette olyan súlyosan, mint ahogy Magyarországot érte a megrázkódtatás. Bulgáriá­nak a lakossága több mint 80% erejéig kisbirto­kosokból áll. (Dénes István : Itt megforditva !) Magyarországnak széles intellektuális rétegei van­nak, orvosai, ügyvédjei, mérnökei, technikusai, professzorai, gimnaziális tanárai vannak nagy­számban és van egy olyan szociális osztály, amely egészen másképen szenvedett megrázkódtatáso­kat, mint a saját földjükkel biró, élelmiszereket termelő lakosság, mint Bulgária népességének javarésze. Azt hiszem lehetetlen összehasonlitani ezt a két országot, bár ez az összehasonlítás kér­dése nemcsak itt merült fel. A jóvátételi bizott­ságban is próbálták ezt az összehasonlítást meg­tenni és kimagyarázni azt, hogyha Bulgária maga elvállalhatott 2200 millió aranymárka jóvátételt, amelyből későbbi egyezség folytán egyelőre 550 millió márkát kell megfizetnie, — mert függőben maradt többinek megfizetése, — akkor Magyar­ország annak többszörösét fizetheti, mert nagyobb, népesebb és kulturáltabb. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Szerencsére a jóvátételi bizottság objektivebb volt, mint t. képviselőtársam, mert hagyta magát meggyőzni és elállt attól az összegtől. Semmi mást nem tudnak nekünk ajánlani, mint azt, hogy saját erőinkből szerezzük meg a kölcsönt. Ha ezt a tanácsot megfogadnók, akkor elesnék a külföldi kölcsön minden közvetett előnye, akkor elesnénk a devizabehozatalnak előnyétől. Hacsak azt tudják ajánlani vagy pedig, hogy egy átmeneti pótintézkedést csináljunk a Rentenmarkkal, akkor még jobban meg vagyok győződve, mint amikor hazajöttem Magyaror­szágra, pedig akkor is szentül meg voltam róla győződve, hogy az egyetlen ut, amelyen halad­hatunk az, amelyen odakinn haladtunk. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon. Ellenmondás balfelől.) Ha nem ez, akkor méltóztassék megmondani, hogy mi az egyetlen ut ? Lehet, hogy ez az ut ösvény, lehet hogy ez igen fárasztó, nehéz ösvény, de ez az egyetlen ut, az élet útja Magyarország számára és egész erkölcsi felelősségem tudatában beszélek igy, mert tudom, hogy későbbi generá­ciók visszatérnek ezekre a vitákra. Ezek a naplók történelmi okmányok lesznek, mindenki vigyáz­zon tehát, hogy ajkáról mi kerül oda bele. (Tetszés jobbfelől.) Elismerem, hogy az ellenzékes állásfoglalás ebben a kérdésben a jóhiszeműség kérdése lehet. De azt hiszem, a jövő meg fogja mutatni, hogy nekünk volt igazunk. (Zsilinszky Endre : Boldog volnék, ha igaza volna a minister urnák.) Valaki azt is mondotta, hogy nem tetszik neki ez az ut, de ha már ennyire mentünk, nem marad más hátra, mint menjünk tovább. Akárhogy fogjuk fel hát a dolgot, mivel más ut ma lehetetlen, a logika azt kívánja, hogy mentül gyorsabban menjünk ezen az utón, hogy mentül előbb, mentül nagyobb munkakedvvel haladjunk rajta. És én meg vagyok győződve, hogy ez az ország, ez a nemzet, amely fenn tudta tartani fejét annyi 56*

Next

/
Oldalképek
Tartalom