Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-279

A nemzetgyűlés 279, ülése 192 kategóriába kell soroznom. Ők csak közvetve vannak érdekelve a magyar politikában. Ha tehát mi egészséges és öncélú nemzeti külpolitikát akarunk folytatni, nem indulhatunk ki sem Franciaországból, sem Angolországból, hanem csak egy olyan országból, egy olyan államhoz való természetes kapcsolódásból kell kiindulnunk, amelynek érdekei, történelmi és érzelmi kapcsolatai száz percentig párhuzamosak a mieinkkel. Én csak egyetlenegy ilyen államot tudok ma Európában, s ez : Olaszország. A magyar öncélú külpolitikának egyetlenegy fix pontját tuddom, s ez : Róma. Sajnos, hogy ebben az irányban sem gazdasági, sem politikai téren nem történt meg annyi, amennyi történhetett volna. Andrássy Gyula gróf t. képviselő ur idesorozta még Olaszország mellé Lengyelországot is. A történelmi és érzelmi kapcsolatok Lengyelországgal valóban komolyak. De ugylátszik ezt az érdekkö ősséget ők nem érzik eléggé. A mai Lengyelország politikája s velünk szemben való magatartása legalább ezt bizonyítja. Nincs tehát más mód, mint kiindulni az egyetlen fix pontból. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Olaszországban ma egy felette rugalmas és nagyon hatalmas organizátor, egy nagy diktátor és egy nagy politikai lángelme vezeti az ügyeket. Olaszországban szintén megvolt ez a defetista politika Mussolini előtt, de Mussolini áttért a nemzeti öncélúság uj politikájára. Benne megvan a bátorság és az elhatározottság arra, hogy uj utakat törjön. Nekünk tehát ez is kapóra jön. Az a rugalmas állami és társadalmi konstrukció, amelyet ma a fascizmus képvisel, alkalmas arra, hogy kiinduló pontja legyen egy uj középeurópai politikának és nekünk ebben az uj középeurópai politikában valami módon bele kellene kapcsolódnunk. Uj és aktiv külpolitikához azonban más szellem, más készség és más emberek kellenek, mint akik ma Magyarország ügyeit felelősen vezetik. Én Bethlen István gróf egyéni kvalitásait, taktikai tehetségét, nagy hallgatni-tudását, diplomáciai készségét és politikai felkészültségét, erős magyarságát és jóhiszeműségét is elismerem, sőt gyönyörködöm benne sokszor, mert a magyar tehetség és erő minden megnyilvánulásában gyönyörködni tudok. De ő nem az a Mózese a magyar nemzetnek, akire ma szükség van ; ő nem az az organizátor, akire szükség volna. Meggyőződésem szerint nem főlényes taktikusokra van ma az országnak szüksége, hanem fölényes organizátorokra. Bethlen István pedig minden inkább, csak nem organizátor. A Bethlen-féle politika a viz politikája ; célja folyni, mindegy, hogy merre, arra, amerre legkönnyebb. Bethlen István nem tüz messzi célokat maga elé, és nem mondja azt, hogy : van ennyi viz rendelkezésemre, s ezt a vizet én egy csatornával fogom levezetni és ezt a malmot fogom vele hajtani, hanem azt mondja : folynia kell a viznek, ez a cél, arra folyik amerre legkevesebb akadálya van. Ezzel a lelki berendezéssel el lehet vegetálni, de ujat alkotni nem lehet. (Igaz ! Ugy van ! bal felől) És hogy ez igy van, példákkal fogom bizonyítani. Én nem kételkedem Bethlen^ István magyarságában és kereszténységében. Én nem állítom, hogy nem szivesen tenne eleget, mondjuk, a magyar keresztény gazdasági, főleg agrárius . évi április hó 16-án, szerdán. 403 erők kívánságainak, de azt látom, hogy bármikor, bármiféle gazdasági probléma felmerül, akkor a Gyosz., a Tébe., az Omke. két óra alatt összeül, gyorsan megtart egy értekezletet, az urak beülnek az autóba, felmennek a ministereinökségre és rövidesen leszerelik a ministerelnök urat. Minthogy pedig a magyar agrárius és keresztény társadalom nincs ugy megszervezve, mint ez a merkantil zsidó nagytőke és a mi uraink kényelmesek is ahhoz, hogy gyorsan cselekedni tudjanak, minthogy továbbá nálunk az agrárius és keresztény magyar merkantil és ipari erők szét vannak forgácsolva és mert az egészséges nemzeti ösztönök bmnünk nincsenek ugy ^~eg, mint bennük, ennélfogva lemaradunk. Azután két hét ^ulva összeül az 0 "ge. és a Magyar Gazdaszövetség is, tartanak szép beszédeket és kijelentik, hogy holnapután kinvomatják a beszédeket. Azalatt az 0 ke., a Tébe. és a Gvosz. ^indent elintézett. Bethlen István pedig, aki a viz politikáját csinálja, akikor látja, hogy akadálv van, feladja a maga feltett szándékát és abba az irányba tér, a^elvre őt szorít ják ezek a szervezett erők. Tehát a Bethlen-féle politikával szemben igenis, i is hibákat követtünk el, az egész -"agyar Gazdasági élet hibákat követett el, " ikor ïiem látta ^eg az ő kiváló tulajdonságai mellett fogyatékosságát és ne n lépett fel velesze ben kellő erővel. Amilyen erőszakkal száll szebbe a merkantil világ a w

agyar kormány esetleges helyes, agrár és keresztény célzatú terveivel, ugy kellett volna fellépni keresztény oldalról is, azaz, hogy annyira agresszíve nem. Mert az az agresszivitás, a ^elyet a merkantil nagytőke minden keresztény célzatú megmozdulásra a kormánnyal szemben fel utat, egyenesen vérlázító. Az megtagadása a közérdeknek, az állam érdeknek. Amidőn a korrányt kényszeritették arra — egy erős kormányt nem lehetett volna kényszeríteni, de a Bethlen-kormányt igen, — hogy például a részvény va gyón váltságot, amely pedig 100 milliókat hozott volna a magyar állagnak, elejtse, kényszeritették azzal, hogy megtagadják különben a külföldi kölcsönelőleget, ez olyan lépés volt, amelyet egy hatalmas ministerelnök, aki jogosult arra, hogy diktátor legyen, azzal parírozott volna ki, hogy azt a 12 vagy nem tudom hány bankárt berendelte volna, rapportra rendelte volna és megparancsolta volna nekik, hogy : tessék engedel mskedni ! (Élénk helyeslés és taps a balközépen.) S ha nen engedelmeskedtek volna, akkor a "magyar ministerelnök lecsukatta volna őket. (Élénk helyeslés és taps a balközépen. — Zsirkay János : A zsidó bankokkal szerben nincs bátorsága ! — Zaj.) A konstrukció politikájára van szükség akkor, ha a viz politikája nem elegendő. (Zaj) En senkit nem akarok megsérteni, de szerintem az, ami itt folyik három esztendő óta, a gyávaság politikája. A gyávaság politikája pedig a legnagyobb szerencsétlenség egy nemzetre.^ Az olaszokat győztes, hatalmas, öntudatos, zseniális, egészséges nemzeti, faji ösztönökkel biró nép létére a gyáva politika a sir szélére juttatta. S előálltak hatalmas emberek, akik azt mondták : legyen vége ennek a politikának, kezdjünk ujat, a bátorság, a koncepció és a zsenialitás politikáját. A zsenialitás ott kezdődik, hogy valaki akar és tud teremteni. Olaszországban megmutatták,