Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-279

A nemzetgyűlés 279. ülése 1924. évi április hó 16-án, szerdán. 391 hogy tisztult a felfogás e tekintetben s épsn egy baloldali ellenzéki képviselő szolgáltatta itt a legjobb bizonyitékokat arra, hogy rágalom és aknamunka volt az, amely ugy akart a közvélemény előtt bennünket beállítani, mint akik a mi jobboldali, erősen keresztény fajvédő meggyőződésünkből csak egy jottát is elalkudtunk volna és belső paktumra léptünk volna a baloldallal. T. Nemzetgyűlés 1 Ennek előrebocsátásával ki akarom jelenteni, hogy mi tisztában vagyunk azzal, hogy ezek a javaslatok törvénnyé fognak válni, de a mi harcunk a történelemnek és a jövendőnek szól. A történelemnek azért, hogy utódaink lássák azt, hogy volt itt egy frakció és amögött voltak nagyon hatalmas társadalmi rétegek, amelyek körömszakadtáig harcoltak ezen javaslatok ellen ; a jövőnek pedig annyiban, hogy a közvéleménynek van és lesz egy szárnya, ahol a meg nem alkuvó nacionalista meggyőződést és eszméket minden körülmények között fentartjuk, ha másép nem lehet, katakombákban. T. Nemzetgyűlés ! Szinte nehéz dolog ezeknek a javaslatoknak a kritikáját mással kezdeni, mint egy összehasonlitással az osztrák kölcsönnel. A kormány és a kormánypárt nagyban fel is használta ezeket a párhuzamokat, szerintem azonban nem egészen jogosultan. Meggyőződésem szerint inkább titkolnia kellett volna azon az oldalon az osztrák kölcsön feltételeit, mert az osztrák kölcsön mi mellettünk és ő ellenük bizonját. Tisztában vagyunk azzal, hogy minden kölcsön függőséget jelent, azonkivül is, hogy vissza kell fizetni. Egy külföldi kölcsön függőséget jelent a külfölddel szemben, egy nemzetközi kölcsön pedig nemzetközi függőséget jelent. Amikor az osztrák és a magyar kölcsön feltételeit és egész konstrukcióját összehasonlitjuk, akkor ki kell indulnunk abból a belső és nemzetközi helyzetből, amelyben a két ország állott, illetőleg áll akkor, amikor a kölcsön tető alá kerül. Ausztria nemzeti életére nem jelentett katasztrófát a külföldi kölcsön, és pedig először azért nem, mert ott a nemzetközi befolyás a polgári társadalom és a nemzeti kormány megerősítésére szolgált. Hiszen mindenki tudja, hogy abban az időben egy félbolsevista uralom volt Ausztriában. Másodszor nem jelentett katasztrófát a külföldi kölcsön Ausztria nemzeti életére azért, mert Ausztria nem öncélú állam. Ausztria nemzeti voltát nem lehet Ausztriával elpusztítani ; Ausztriában az osztrák-német nemzetet csak a német birodalommal lehet elpusztítani. Harmadszor azért nem jelentett katasztrófát Ausztriára nézve a külföldi kölcsön, mert az entente és a kis-entente nincs éles, ellenséges viszonyban Ausztriával. Csupán egy ponton lehetett volna veszedelem a külföldi kölcsön Ausztriára nézve : az Anschluss kérdésében. AzfAnschluss azonban nemcsak ma, hanem belátható időn belül abszolúte lehetetlen. (Platthy György : A csatlakozás talán !) Az ententenak és a kis-ententenak közös érdeke volt az osztrák kölcsön tető alá hozása. • Először azért, mert ezzel elkerülték a belső gazdasági összeomlását, amely egész Európának gazdasági baja lett volna. Másodszor politikai érdekük, hogy biztosítékot szerezzenek Ausztriában a Németországhoz való csatlakozás ellen. Viszont, mint már említettem, Ausztriának a Németbirodalomhoz való csatlakozása nem történhetik meg belátható időn belül, tehát komoly nemzeti veszedelem nem merült fel a kölcsönnel kapcsolatban. Magyarország nemzeti belső helyzete és különösen külső helyzete egészen más. Abból nem lehet titkot csinálnunk, hogy ma egész Középeurópa francia protektorátus alatt áll. A francia protektorátus eszköze Középeurópában a kisentente és elsősorban Csehország. A szerb és oláh imperializmus is ellentétes érdekű egy erős nemzeti magyar állammal. Az oláh állammal azonban nekünk igen nagy közös érdekeink vannak, így elsősorban a pánszlávizmus ellen való közös élethalál harc. Szerbiával az ellentétes külpolitikai érdekeket kompenzálni lehet egy balkáni politikával. Csehország azonban olyan állam, amellyel szemben minden körülmények között elképzelhetetlen olyan világpolitikai kombináció, amelyben a mi érdekeink és a cseh érdekek azonosak volnának. Már pedig ebben az egész kölcsönben a francia kisentente, elsősorban pedig a franciacseh érdek és akarat érvényesül. Az ellenséghez, amelynek ellenséges voltáról minden körülmények között meg vagyok győződve, nem fordulok segítségért. Hogyan értelmezik és magyarázzák a csehek azt a bizonyos engedékenységet és barátságot, amelyet itt a sajtóban és sokszor kormánynyilatkozatokban is hallunk, erre két dolgot akarok felhozni. Nemrégiben, egypár nappal ezelőtt Benesnek a lapja, a Ceske Slovo támadást intézett ellenünk, a magyar nemzet és magyar állam ellen, azért, hogy itt az ellenzék szembeszáll a kölcsönnel és miközben a kormány segítségért könyörög, a nemzetgyűlés a segítséget nyújtóval szemben ellenséges és támadó magatartást tanúsítunk. Elhiszi a t. túloldal, hogy Csehország rajtunk valóban segíteni akar ? Egy másik dolog : nemrégiben cseh feljelentés érkezett az itt működő francia misszió fejéhez Le Bleu ezredeshez, amelyben bevádolták a magyar kormányt, hogy az Ébredő Magyarok Egyesületének kétféle alapszabályt adott : egy alapszabályt a nyilvánosság számára és egy másik alapszabályt, amely titkos paktum alapján áll fenn az ébredők és a kormány között. Ez mutatja, hogy milyen szándékkal vannak ők itten, milyen szándékkal akarnak ők belenézni a mi dolgainkba és milyen szándék vezeti őket akkor, amikor nekünk úgynevezett segítséget akarnak nyújtani gazdasági talpraállásunkhoz. A nemzeti életet akarják megfojtani. Nem csinálok titkot belőle, hogy nem is veszem ezt túlságosan rossz néven tőlük, mert mi ma Középeurópában erős szálka vagyunk a cseh imperializmus húsában és ezt ők természetesen szeretnék kihúzni. A cseh népben Janus-arcú nemzeti lélek lakik. Őket a germánoktól eltanult civilizáció nyugathoz köti, a pánszlávizmus gondolata és hatalmi tendenciái pedig a nagyszláv ideához, az összes szláv népekhez, elsősorban Oroszországhoz. Ma nem kell választania Csehországnak, mert hiszen Oroszország ki van kapcsolva a világpolitikából ; de ha megindul majd a harc az Oroszországgal való szövetségért Németország és Franciaország között, akkor nagyon kétséges, hogy Csehország hova fog állani. Egy azonban bizonyos, hogy oda nem fog állani, ahol mi vagyunk. Csehország mai politikája egyrészt az, NAPLÓ XXIII. Ó2