Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-279

A nemzetgyűlés 279. ülése 1924. évi április hó 16-án, szerdán. 369 nek jóformán félévenként megváltoznak az elvi alapjai, amely soha nem őszinte a nemzetgyűlés előtt, amelynek ténykedéseiről (Mozgás a jobboldalon.) állandóan idegen forrásokból kell a nemzetgyűlés tagjainak felvilágosításokat szerezni, amely feladta azokat a nagy, súlyos elvi, nemzeti problémákat, amelyek millió és millió magyar ember lelkében élnek, ilyen kormányzattal szemben nekünk fajvédőknek nem lehet bizalommal viseltetnünk, nekünk ilyen kormányzattal szemben csak egy feladatunk lehet : a nemzet érdekében harcolni, harcolni addig, amig önök elpusztulnak. (Taps a balközépen. Zaj a jobboldalon. — Eckhardt Tibor : Még húsz évig fogjuk csinálni ! — Felkiáltások a jobboldalon : Hol lesz maga húsz év múlva ! — Folytonos zaj. — Bubinek István : Majd belefárad ! — Eckhardt Tibor : Majd meglátjuk, ki fárad bele !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. (Folytonos zaj.) Zsirkay és Eckhardt képviselő urakat ismételten kérem, méltóztassék csendben maradni. (Zsirkay János közbeszól.) Zsirkay képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. (Lendvai István : A legfőbb sztrájkrendezők S — Folytonos zaj.) Ulain Ferenc : Benyújtom határozati javaslataimat. Mielőtt azonban ezt megtenném, határozati javaslataim megértésének megkönnyítése céljából méltóztassék megengedni, hogy az önök nagyrabecsült vezérének, Bethlen István grófnak beszédéből idézzek. (Éljenzés és taps a jobboldalon. — Rupert Rezső : Önök nagyrabecsülnék Kuna P.-t is, ha az ülne a ministerelnöki székben ! — Zaj a jobboldalon. — Berki Gyula : Igen derék ember ! — Folytonos zaj a Ház minden oldalán.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. (Folytonos zaj.) Ulain Ferenc : 1922 november hó 21-én gróf Bethlen István Hódmezővásárhelyen . . . (Zaj a jobboldalon. — Barabás Samu : Már egyszer felolvasta ! — Elnök csenget. Zaj. — Zsirkay János : Beh nem szivesen látja a három év előtti fotográfiáját ! — Barabás Samu : Már felolvasta egyszer ! — Folytonos zaj.) Elnök : Barabás képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni I (Zaj.) Lendvai képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Folytonos zaj a bal- és a jobboldalon.) Barabás képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Ulain Ferenc : ... a következő kijelentést tette (olvassa) : »Mi aláirtuk ugyan a trianoni szerződést, amelyben a reparáció kérdése szabályozva van, ennek dacára azt mondjuk, hogy Magyarország nem bir reparációt fizetni és az a kormány, amely könnyelműen reparációs fizetéseket vállal, az országot beleviszi és belehajtja abba a sülyedésbe, amelyben most Ausztria van. (Felkiáltások a jobboldalon : Most is álljuk !) De a trianoni szerződés sem irja elő a reparáció kérdését, csupán annyit mond, hogy azokért a károkért, amelyeket Magyarország a háború folyamán más nemzeteknek és országoknak okozott, felelős. Ezeket a károkat azonban nem csonka Magyarország, hanem Nagy-Magyarország köteles megfizetni. Csonka Magyarország nagy területeket adott át a győző államoknak : állami erdőségeket, vasutakat, birtokokat, állami épületeket, a ..elyckkol meggyőződése szerint Magyarország régen megfizette azt, amivel tartozott.« (Élénk éljenzés és taps a balközépen. — Zsirkay János : Éljen a három év előtti Bethlen !) »A román hadsereg erőszakkal elégitette ki magát, de ha ez nem is volna igy, akkor is tiltakoznunk kellene az ellen, hogy a reparációs komisszió a maga feladatát ugy fogja fel, hogy csupán azt tekintse, milyen szolgáitatások teljesitésére szorithat még pusztulásunk árán is, mert nemcsak a humanitás és emberszeretet, hanem még a megkötött szerződésünk szavai és betűi is ellenkeznek ezzel. Legyünk tisztában azzal, hogy valutánk sorsa a reparációs komisszió kezében van. Ha az reparációt állapit meg a mi terhünkre, akkor a magyar korona romlása feltartóztathatatlan lesz, aminek nem reparáció lesz a következménye, hanem az, hogy itt egy szerencsétlen országgal több lesz, amelyet az embertelen békeszerződések folytán prédául és martalékul dobtak oda.« (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon. — Kállay Tamás : Okos beszéd volt !) Mi, akik gróf Bethlen István hivei voltunk, de akik — mint Echardt Tibor t. barátom egyszer mondotta, semmiféle személyi és cselédi szolgálatra senkihez nem szegődtünk, — mi Bethlen István grófnak ezen az álláspontján vagyunk másfél esztendő után is, noha ő öt hónappal e beszéd után már kiutazott Franciaországba, hogy megcsinálja azt, amit megcsinált. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Mi, hiven Bethlen István grófnak ehhez az elvi álláspontjához ajánljuk önöknek, hogy ezt az elvi álláspontot ezekben a határozati javaslatokban méltóztassék vagy elfogadni, vagy leszavazni. (Zaj.) Én ajánlom elfogadását. (Olvassa): »A nemzetgyűlés azonosítja magát gróf Bethlen István magyar ministerelnök által 1922. évi november hónap 21-én Hódmezővásárhelyen kifejtett azon minden izében helyes, jogos és igazságos megállapításával, amely szerint : Mi aláirtuk ugyan a trianoni szerződést, amelyben a reparáció kérdése szabályozva van . . « stb., amint felolvastam. (Folytonos zaj.) »Ezen álláspontnál fogva a nemzetgyűlés a javaslatoknak a jóvátételi fizetésre vonatkozó részeit nem fogadja el és utasitja a m. kir. kormányt, hogy gróf Bethlen István m. kir. ministerelnök ur által Hódmezővásárhelyen 1922 november hónap 21-én kifejtett fenti indokokat . . . (Folytonos zaj a középen.) Elnök : Eckhardt képviselő urat nagyon kell kérnem, méltóztassék végre csendben maradni. Ulain Ferenc : (továbbolvassa) : »... mint a magyar nemzetgyűlés felfogását a nemzetek szövetségével és a jóvátételi bizottsággal haladéktalanul közölje.« (Élénk helyeslés és éljenzés a balközépen. Folytonos zaj a jobboldalon.) »A nemzetgyűlés elhatározza, hogy a szóbanforgó külföldi kölcsönt feltételeinek súlyos voltára és a kölcsön összegének elégtelensége miatt nem veszi fel s ezért utasitja a m. kir. kormányt, hogy a nemzet újjáépítése végett külföldi kölcsönre való tekintet nélküli olyan tervezetet dolgozzon ki és terjesszen elő, amely a német Rentenbank és Rentenmark-rendszer mintájára készült ugyan, ámde a magyar közgazdasági viszonyokra figyelemmel van.« A javaslatokat nem fogadom el. (Élénk he-