Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.
Ülésnapok - 1922-278
826 r A nemzetgyűlés 278. ülése 1924. évi április hó 15-én, kedden« debacle valamennyire táplálkozik abból is, hogy itt nincsenek közszabadságok, hogy itt elvekért és nézetekért üldözik az embert, hogy egy hamis képzeten nyargalnak és lovagolnak, hogy itt a bosszúállás szelleme trónon ül, hogy itt öt esztendő multán sem lehet elérni azt, hogy likvidáljuk a forradalmakat és az ellenforradalmakat ? Mindez nem uj követelés. Én belátom, hogy ez ismétlése már elmondott dolgoknak, mert nem tudom hányszor hangoztattuk már ezeket. (Reisinger Ferenc : Csak hadd tanulják meg jól !) Erre való hivatkozással azonban még sohasem mondtuk el, tartózkodtunk tőle, de most felmentve érezzük magunkat minden tartózkodás alól és arra az álláspontra helyezkedünk, amelyet itt az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló törvényjavaslat I. számú jegyzőkönyve mond és megerősít, hogy elismeri a trianoni szerződést. Ha a kormány elment külföldre és ennek alapján mint jogforrás alapján, és mint kötelességbázison hozott az országnak ujabb terheket, akkor az ország dolgozó népe joggal követelheti ugyanezen az alapon, hogy mindazt végrehajtsa a javára, amit e bekezdés előtt ir. Van még egy fejezet, a 13-ik, amely a munkaszervezésről szól, ezt is elfogadta az első magyar nemzetgyűlés, az is ugyanazon törvénybe van foglalva, amelyre az elébb hivatkoztam. Ez a fejezet intézkedik arról, hogy a kormány mily szociálpolitikai berendezéseket tartozik létrehozni a dolgozó nép érdekében. E 13. fejezetből még egyetlenegy pont sincs megmegvalósitva, egész sereg népszövetségi munkaügyi, nemzetközi konferencia volt már együtt, egész sereg határozatot hoztak és küldtek a népszövetséghez tartozó különböző államoknak, egész sereg állam elfogadta és becikkelyezte e határazotokat, itt nálunk Magyarországon még egyetlen eggyel sem találkoztunk. Beterjesztettek egyet mást, de legnagyobb részük nem került elénk. Néhány törvényjavaslat be van terjesztve, de bizottság előtt ugy tudom még nem volt. Azoknak csak egy részét, a jelentéktelen részét teszi magáévá a magyar kormány és akarja beiktatni, a jelentékeny részét nem tartja elfogadhatónak és ugy terjeszti a nemzetgyűlés elé, mintha az ország gazdasági struktúrája azokat nem birná meg. Ha a kormány tehát a trianoni békeszerződés alapjára helyezkedik és mindazt a rosszat, hátrányt, ami ebből származik, újra önként vállalja, akkor mi is ragaszkodni fogunk mindehhez, napirenden fogjuk tartani, szorgalmazni fogjuk, és ezek gyors végrehajtását fogjuk követelni minden oly rendelkezésünkre álló eszközzel, amely parlamentáris, amely megengedhető. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Attól sem riadunk vissza, hogy igénybe vegyük azokat a jogorvoslati lehetőségeket is, amelyeket a törvényjavaslat nyújt. Ugyanezt cselekedte a kormány, mi sem tartozunk tehát semmiféle tekintettel. (Rupert Rezső : Ezek a hazafiak ! Előbb kényszerhelyzet volt, gyászkeretbe iktattuk, most önként szaladnak oda !) Fel akarom hivni a kormány figyelmét ez alkalommal, hogy ne érje meglepetés. Tudja meg mi az, amivel a legközelebbi jövőben részünkről találkozni fog. Erre berendezkedhetik, módjában van, minthogy kezében a hatalom, hogy e kérdések követelés formájában ide ne kerüljenek. Módjában van az 1921 : XXXIII. tcikkbe becikkeyezett trianoni szerződés 76. §-át és 13. fejezetét végrehajtani, kötelessége végrehajtani, jól teszi, ha végrehajtja, mielőtt a r i részünkről n int követelés fog elhangzani. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Kifogásaim második sorozata pénzügyi vonatkozású. A szanálási javaslatokkal és programmal kapcsolatban igen súlyos pénzügyi kifogásaink vannak. Az egyik és legfőbb az, hogy a terhek igy igen egyenlőtlenül vannak elosztva. A másik kifogásunk az, hogy a költségvetésben, amely itt öt félévre készült, aranykoronában teljesen hiányzik az invesztició. Semmi egyéb mint a napikiadások fedezése. Találtam egy tételt, valami 12 milliós beruházást, a részletek hiányoznak. Strakosch talán ismeri, a magyar nemzetgyűlés tagjai nem ismerik, én tehát nem tudom, de kis tétel az invesztícióra, ismétlem, nem tudom, hogy mire szolgál. Egy ország nem élhet meg abból, hogy napi kiadásait fedezi, különösen akor nem, amikor e kiadásokra kölcsönt kér. Olyan, mint egy könynyelmű junior, akinek elfogy a pénze és kölcsön kér, és költ amig van és ha elfogy, megint kölcsönt kér és költ, amig van belőle, de a kibontakozási lehetőség mindig kevesebb, mert a terhek, a kamatok növekednek. Az állam gazdálkodásának kell, hogy termékeny, produktiv legyen, inproduktiv államgazdaság összeomlik önmagában, önmagától. Nem tudom feltételezni és elhinni, hogy e költségvetést, amely legnagyobb sajnálatunkra nélkülözi a részleteket, ugy állították össze, hogy csak a napi kiadásokat fedezi, a tehermegoszlás pedig, amire már utaltam, olyan, hogy a szegénységet, a nyomorúságot sújtja, a vagyont, a nagyjövedelmet pedig kíméli. Erdélyi Aladár t. képviselőtársam igen szívhez szóló beszédet mondott a nagybirtok védelmemére és igyekezett kimutatni, hogy a nagybirtok eddig teljesítette kötelességét, többet fizetett, mint amennyire kötelezve lett volna. Erdélyi t. képviselőtársam tanár ember, akinek az aritmetika kérlelhetlenségével tisztában kell lennie, aki tudja, hogy számokkal vitatkozni nem lehet. Számokkal fogom bizonyítani, hogy a költségvetés összeállítása antiszociális, igaztalan és a teherbíró vállalatokat kiméli, ellentétben azokkal, amelyek amugyis roskadoznak a teher alatt. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Az állami bevételek aranykoronában vannak adva, a törvényjavaslat 48. oldalán. Földadóból kontemplált öt félévben 33 millió aranykoronát, kivéve az első félévet, amikor 6'1 milliót követel. Házadóból előirányoz az öt félévben : 0-7, l-l, 8*1, 8*1, 19*6, az utolsó félévre pedig 20 millió aranykoronát. A házhaszonrészesedés tételei: 1*3, 103, 18*5, 27*1, 38-2. Itt egy kis csökkenés van, mert lehanyatlik 35 millióra. A társulati adó tételei az első félévben l6, azután 5'2, azután 4, azután 7*6, 7*1 és 8 millió. Jövedelem- és vagyonadó : 40, 36, 56, 50, 60. Ezek volnának az egyenes adók, összesen 156 millió aranykorona. Jönnek a közvetett adók. A forgalmi adó tételei, 65'3, 80, 80, 66, 64 és 65 millió aranykorona. Illetékek: 8-2, 30, 30*7, 40, 44 és 48 millió. Fogyasztási adókból 23'1, 31, 31, 41, 42, és 47 millió. Amint látjuk a fogyasztási adók, tehát a legantiszociálisabb adó állandó emelkedő irányzatot mutatnak, ellentétben a földadóval, amely stagnál. Meg van állapítva, mind az öt félévre ugyanaz 9,z össze g. A határvám
