Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-278

284: A nemzetgyűlés 278. ülése 192á. évi április hó 15-én, "kedden. magyar kormányt elriassza ily külföldi kölcsön felvételétől. Azt hiszem a ministerelnök ur és a pénzügyminister ur sem gondoltak ily kölcsönre, amikor megindították a kölcsön lavináját. Ők sem gondolhattak arra, mert hiszen, ha erre gondoltak volna és azokra, amik a kölcsönnel kapcsolatosak, hihetetlenek és lehetetlennek tartom, hogy mint magyar emberek e feltételekhez hozzájárultak volna. Az egész külföldi kölcsön akciónak és a szanálási javaslatoknak pénzügyi hatásait kell most vizsgálnom. Az én meggyőződésem szerint a szanálási Javaslatok kivihetetlenek pénzügyi vonatkozásban, sőt nemcsak hogy kivihetetlenek, hanem egyenesen katasztrofálisak is. És miért ? A külföldi kölcsön felvételének lehetőségéért, tehát nem is a külföldi kölcsönért, mert külföldi kölcsön nincs ; hogy lesz-e, az még bizonytalan, valamint az is, hogy milyen feltételek mellett lesz külföldi kölcsön. De az előterjesztések már biztossá tesznek annyit, hogy körülbelül 50%-át sem kapjuk meg a nettó 250 milliónak. De tegyük fel azt az eshetőséget, hogy megkapjuk az egész külföldi kölcsönt a pénzügyi bizottság jelentése és javaslata értelmében, akkor meg kell szüntetni rögtön a bank jegyinflációt. Tulaj donképen ugy a pénzügyi bizottságnak, mint a szanálási javaslatnak az a rendelkezése, hogy be kell szüntetnünk a bank jegyinflációt, abszurd lehetetlen követelés. (Gr. Hoyos Miksa közbeszól.) Talán kételkedik benne t. képviselőtársam, hogy az inflációt be kell szüntetni ? Hiszen a pénzügyi bizottság jelentésének 6. oldalán az van, hogy kifejezetten követelik az infláció beszüntetését. Magyarországon inflációról nem lehet beszélni, mert itt nem volt és nincs infláció, hanem itt deflációs politika volt. Méltóztassék elolvasni az erre vonatkozó ismertetéseket és jelentéseket. A pénzügyi takaró Magyarországon nem ért el a magyar közgazdasági és pénzügyi élet térdéig sem s igy soha sem állott a magyar közgazdaság, a magyar termelés és fogyasztás rendelkezésére annyi pénz, amennyi szükséges lett volna. Magyarországon olyan annormis pénzügyi és közgazdasági politika folyt, hogy mig egyfelől horribilis mértékben emelték a javak árát és előmozdították a drágaságot, tehát a javak forgalmának és termelésének óriási pénzszükségletét idézték elő, addig másfelől nem nyomtak elegendő pénzt soha s ma sincs elegendő pénze az államnak. Ennek volt következménye az a szerencsétlen helyzet, hogy annak dacára, hogy az árak emelkedtek és haladtak fel a magasba, sohasem állott elegendő pénz rendelkezésre, s igy nem tudták lebonyolitani a termelést, a forgalmat és a fogyasztást. Mondom, súlyos aggályokat táplálok ezzel a pénzügyi politikával szemben. Most be fogják szüntetni az inflációt s Korányi pénzügyminister ur már bejelentette, hogy be is szüntették. Április l~től kezdve márcsak azon követelések fedezése végett nyomnak bankjegyet, amelyek a múltban állottak fenn. A pénzügyminister ur ilyen magyarázó pótrendelkezést próbált kibocsátani. De facto be is akarják szüntetni a bankjegyek további nyomását. Tegnap Barthos Andor t. képviselőtársam igy próbálta megmagyarázni ezt a dolgot, mert maga is abszurdnak tartotta ezt a rendelkezést, hogy mig egyfelől a költségvetési tervezet szerint mérhetetlenül emelik a drágaságot, tehát több bankjegyre, pénzre volna szükség, addig a másik oldalon kimondja a pénzügyi bizottság javaslata, hogy be kell szüntetni a bankóprést. Kérdem, hogy vájjon a termelés, a forgalom és a fogyasztás részére szükséges tőkéket illetve pénzt honnét akarják előteremteni ? (Barthos Andor : Nem tetszett megérteni, amit mondtam ! —• Gr. Hoyos Miksa : Nem azt mondta !) Mindjárt megmondom, hogy Barthos képviselő ur mit mondott. Barthos Andor képviselő ur azt mondotta, hogy csak azt az inflációt állitják be, amely az államháztartás szükségleteinek fedezésére szolgál, (Barthos Andor : Ezt mondtam !) ellenben nem szüntetik meg a bankóprést a váltóhitelek lebonyólitására. (Barthos Andor : Ezt nem mondtam !) Én értek magyarul s igy tudom, hogy álképviselő ur mit mondott. (Gr. Hoyos Miksa : Ő csak jobban tudja, hogy mit mondott !) A t. képviselő ur igy mondta ! — (Barthos Andor : Megnézheti a napló jegyzeteket 1 Az első részét helyesen tetszett citálni !) Ön csak ezt mondta. Ebből következtetem, hogy viszont a közgazdaság részére szükséges bankjegymennyiséget tovább fogják nyomni. (Gr. Hoyos Miksa : Ha szükség van rá, akkor természetesen nyomják !) Itt van az abszurdum. (Platthy György: De nem fedezetlenül fogják nyomni.) Tehát még sem állitják be a bankóprést ! (Barthos Andor : Természetes, hogy továbbra is nyomni fognak annyi bankjegyet, amennyi a hitelcirkulációhoz szükséges !) Az infláció tehát tovább fog folytatódni. (Barthos Andor : Nagy különbség van a kettő között.) Semmiféle különbség nincs. (Barthos Andor : Akkor nem értünk egyet !) Azt mondják, hogy az infláció vagy káros, vagy nem káros. (Barthos Andor : Épen azt mondtam, hogy lesz nem káros infláció !) Minden infláció káros. (Almásy László : Még a méreg is orvosság 1) Volt szerencsénk ismerni azt az inflációt, amelyet magángazdaságok részére csinált a kormány ; 750—-880 milliárd koronát adott bankoknak és nem a magyar közgazdaságnak. (Barthos Andor közbeszól.) Elnök : Kérem Barthos Andor képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Dénes István : Ugyanakkor visszakapta a magyar kormány ennek a pénznek a negyedét, tehát egy óriási károsodás érte a magyar államot. Most ugyanott akarja folytatni — amint látom — a magyar kormány, ahol elhagyta. Vissza akarja az inflációt csinálni, de most már kizárólag spekulációs célokra, amelyből azután fog ugyan látni valamit a magyar közgazdaság is, csakhogy nagyon súlyos áldozatok és magas kamatok árán. Egy abszolút zavaros helyzet fog előállani, mert a kormánynak kötelessége lesz beszüntetni az inflációt, minthogy a pénzügyi bizottság javaslata és a pénzügyi bizottság nein azt mondja, hogy csak az állam részére szükséges bankjegyek nyomását kell beszüntetni, hanem azt mondja, hogy egyáltalában az inflációt be kell szüntetni. Nem disztingválhatunk tehát magánhitelek és közhitelek részére szóló infláció között, mert a pénzügyi bizottság javaslata általában inflációról beszél. A magyar korona és a magyar közgazdasági élet szempontjából pedig tökéletesen mindegy, hogy a magyar államháztartás részére nyomják-e a bankjegyeket vagy az úgynevezett közgazdaság, de facto a spekuláció részére. (SchandI