Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-278

274 Â nemzetgyűlés 27 ë. ülése 1924. évi április hó 15-én, hedden. Most, mikor rá vagyunk utalva az önálló vám­területre, egyszerre a szanálási javaslat értelmé­ben ujabb vagyonadót kell fizetniök (Szijj Bálint : Kaptak valorizálatlan hitelt !) és kényszerkölcsön utján kell pénzt adniok az államnak. Mikor leg­nagyobb szükségünk volna rá, hogy a magyar ipar lássa el az egész népességet, most ezzel zak­latjuk az ipart ? Belátom, hogy talán kényszer­helyzetben van az állam, hogy ezt megtegye, de ennek végre valahára meg kell szűnni és rendes viszonyoknak kell beállni. T. Nemzetgyűlés í A szanálási javaslat azok­kal áll és bukik, amiket előadtam. A pénz nem segit rajtunk semmit sem, ha önök e pénzzel nem állítják helyre a bizalmat az ország állapotai iránt, a bizalmat a ministerium szavahihetőségében és igazságosságában. Mindennek helyre kell állnia, hogy egyik ember ebben az országban ne lássa a másikban az ellenséget. Amig ilyen viszonyokat nem teremtünk, addig ez a szanálási javaslat nem fog segíteni az országon. Egyetlen előnye van, amit már beszédem kezdetén is mondtam —• és ezzel végzem is felszólalásomat —• egyetlen előnye van s ez az : qui habet tempus, habet vitám. Ez az igazi oka annak, hogy nem csinálok semmiféle nehézséget e tekintetben, hogy a javaslat törvény­erőre emelkedjék, hanem ha itt vagyok a Házban, meg fogom szavazni a törvényjavaslatot. (He­lyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Hebelt Ede jegyző : Dénes István ! Dénes István : T. Nemzetgyűlés ! Sándor Pál t. képviselőtársam beszéde után, azt hiszem, a kor­mánypárt azt mondja : mentsen meg az Isten engem az olyan ellenzéki szónoktól, aki engem támogat és megszavazza a javaslatot. Sándor Pál t. képviselőtársamnak minden szava, állítása és matematikai pontossággal igazolt tétele amel­lett szól, hogy a javaslatot nem lehet megszavazni. Akár a financiális részét nézzük, amely azt mondja, hogy 250 millió ellenében több mint 1000 milliót fogunk kifizetni, akár a politikai részét nézzük, amely azt mondja, hogy az országot a külföldnek kiszolgáltatjuk minden vonatkozásában, azt pa­rancsolja, hogy óvatosak legyünk a javaslatokkal szemben. T. Nemzetgyűlés ! Midőn kritikámat és a magyarországi munkáspárt álláspontját fejtem ki ezen javaslatokkal szemben, méltóztassanak megengedni, hogy mindenekelőtt azzal a kérdés­sel foglalkozzam, vájjon azok a magyar urak, akik a magyar nemzet nevében tárgyaltak és akiknek tárgyalásai alapján készítette el a pénz­ügyi bizottság jelentéseit, reprezentálták-e az egyetemes magyar nemzetet ? Vájjon ezek az urak az egész magyar nép hivatott képviselői voltak-e ? Felfogásom szerint ugyanis minden törvényjavaslat megbirálásánál az kell hogy az első szempont legyen, hogy azokat, akik csinálták a javaslatot, milyen szempontok vezérelték és vezérelhették ? Ha megnézzük a magyar bizottságot, akkor azt látjuk, hogy ebben a bizottságban képviselve voltak a nagytőke és a nagybirtok reprezen­tánsai, akik megvédték a nagytőke és a nagy­birtok érdekeit 100%-ig, sőt azon túlmenőleg is, de hiányoztak abból a magyar bizottságból azok, akik a magyar népmilliók, a dolgozó milliók érde­keit képviselhették volna. Ezen állításomra hogyan jöttem én rá ? (Er­délyi Aladár : Álmodta !) Áttanulmányoztam a javaslatot és meg kellett döbbenem, midőn azt kellett látnom, hogy az államháztartás egyen­súlyának helyreállításáról szóló törvényjavaslat hátán ott van a szanálási tervezet lényege, ez a költségvetési reformtervezet. Megdöbbentem azon a mérhetetlen antiszociális érzéken, azon a merészségen, amellyel ezen a törvénytervezeten keresztül támadják meg a magyar nép millióit. Ez az egyik ok. A másik pedig, ami igazolja, az volt, hogy olyan állitások vannak ugy a pénzügyi bizottság jelentésében, mint a szanálási törvény­javaslatban, amelyek hamisak, valótlanok és nem fedik Magyarország helyzetét. A pénzügyi bizottság jelentésében, amelyet ez a pénzügyi bizottság a magyar bizottság meg­hallgatása, a magyar urakkal való tárgyalás után, majd a nemzetek szövetségének tanácsa ugyan­csak ezeknek az uraknak Parisban való meghall­gatása után alkotott meg, a 16. oldalon az foglal­tatik, hogy Magyarországnak elég a 250 millió korona kölcsön, mert itt nem kell szociális zavar­gásoktól tartani, mivel Magyarországon a magyar mezőgazdasági népesség nem ad okot olyan aggo­dalomra, mint Ausztria ipari népessége. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Mikor tudjuk nagyon jól, hogy nincs a világnak egy országa és népe, mely olyan borzalmas nyomorban és szegénységben volna, mint épen a magyarországi mezőgazdasági népes­ség zöme, a magyar földmunkásság, akkor bele­kerül a magyar bizottság jelentésébe és a pénz­ügyi bizottság jelentésébe egy ilyen, a tényekkel ellenkező, valótlan és hamis állítás, amelyen azután felépül az egész külföldi kölcsön és az egész szanálási tervezet ! Ez sokkal komolyabb része az egész szaná­lási javaslatnak, mint bármely más külpolitikai vonatkozású része, mert hiszen, amint méltóz­tatnak látni, az egész tervezet arra van felépítve, hogy a magyar mezőgazdasági munkásság nincs olyan nyomorban, mint az osztrák ipari munkás­ság. Mélyebb nyomort, mint amilyenben a magyar mezőgazdasági népesség milliói vannak, a világ még nem látott, azt hiszem, sehol. Ha a magyar kormány lehetővé tette volna azt, hogy a külföldi bizottság tagjai, midőn itt voltak és a pénzügyi bizottság tagjai kimenjenek az Alföldre, vagy csak Budapestről néhány órányira is a magyar falvakba, akkor megdöbbentek és kétségbeestek volna azon a nyomoron, amit a magyar mezőgaz­dasági munkásnépesség viszonyaiban láttak volna. Tartozunk a külföldi hitelező uraknak is, akiknek kedvéért hallgattatta el a magyar kormány a magyar földmunkásság millióinak jajszavát, azzal a felvilágosítással, hogy tévednek, ha azt hiszik, hogy itt nyugalom és rend lesz ebben az ország­ban ilyen szanálási terv mellett, tévednek, ha azt hiszik, hogy a fogyasztási és közvetett adóknak nagymérvű emelése következtében itt nyugalom s rend lesz, melynek következtében nem kell félteniök ezt a 250 milliós kölcsönt, amelyet eset­leg adnak ennek a nemzetnek. Nagyon tévednek, és vegyék tudomásul a pénzügyi bizottság, a nemzetek szövetségének tanácsa és azok a kül­földi hitelezők, akik esetleg akarnak adni köl­csönt, hogy itt ennek következtében nem lehet rend. (Zaj a jobboldalon.) Elnök : A képviselő urat ezért a kifejezésért,

Next

/
Oldalképek
Tartalom