Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-278

A nemzetgyűlés 278.. ülése. 1924. évi április hó 15-én, kedden. 297 alkottak maguknak a majdan felébredő orosz kolosszus felé. Ami pedig a Népszövetségbe való felvétel reményét illeti, ez a reménységünk tényleg valóra vált : beléptünk a Népszövetségbe. Itt is emlékszem az indokolásra. Azt mondották : lépjünk be, mert akkor automatikusan megszűnik a katonai kontroll kényszerűsége. T. Nemzetgyűlés ! Nem azért mondom el mindezt, mert nekem igazam volt. Bárcsak ne lett volna igazam ! De mindezen dolgok ellen akkor én épen ugy, mint ma, tisztelettel és nyugodtan felszólaltam. Nem azért, mintha talán többet tudnék vagy többet látnék, mint önök, hanem mert a sors kegyetlen keze engemet 1919ben és 1920-ban olyan helyzetbe juttatott, hogy én az ententet és annak megbizottjait, valamint az ő taktikájukat is teljesen és tökéletesen megismerhettem. S ezeknek a keserves élettapasztalatoknak birtokában azt mondom, t. Nemzetgyűlés, hogy ez, ami most kölcsönj avaslat címén előttünk fekszik, amit önök teljes meggyőződéssel és általam tisztelt lojalitással, (Barthos Andor : Kényszerűségből !) elismerem : kényszerűségből meg fognak szavazni s amit a mi részünkről nem szabad megakadályozni (Helyeslés jobbfelől.) ez nem mentőöv számunkra, hanem politikai hurok a nagyentente részéről ; mentőöv nekik, amelynek kötelét Benes ur vagy bárki más tartja a kezében, egy nagy európai konstelláció érdekében, amely jóvá akarja tenni azt a rettenetes hibát, hogy az osztrák-magyar Dunamonarchiát teljesen szétzüllesztették és helyébe most egy uj gazdasági egységet szeretnének kovácsolni. Ezt a célt szolgálja ez a javaslat. És mintha még most is fülemben zengenének Clarknek szavai, aki azt mondotta nekem : Kérem, ön ugy beszél velem, mintha nem egy levert nemzetet képviselne. — S mi akkor azt feleltük neki, hogy ezt a nemzetet önök nem győzték le, ezt a nemzetet önök csak ámitással félrevezették, önök ezt a nemzetet csak megcsaltak, (Igaz ! Ugy van ! a Ház minden oldalán.) de a jövőben nem engedjük magunkat többé megcsalatni. (Igaz ! Ugy van ! a jobb- és baloldalon. — Ulain Ferenc : És most jön a második csalás !) T. Nemzetgyűlés ! Annyiszor hallottam, hogy tegyük félre a közöttünk fennálló pártdifferenciákat. De ha méltóztatnak meggondolni a dolgot, akkor lehetetlen képviselőtársaimnak továbbra is abban a balvéleményben ringatózniok, hogy ami ezekben a szerződésekben foglaltatik, az ér is valamit. Kinek ér valamit?—Csak az entente-nak érhet. Minden szerződés annak jó, aki a hatalmasabb. (Igaz ! Ugy van ! a jobb- és a baloldalon.) Fel fogok sorolni számos esetet. Be fogom bizonyítani, hogy az entente velünk szemben egyetlenegy kötelezettségének, egyetlenegy Ígéretének sem tett eleget. Az egész entente hazugságon és ámításon épült. (Ügy van ! a középen.) Hazugsággal mentek a háborúba, hogy a német imperializmust és militarizmust akarják letörni. Emlékezni méltóztatnak a vilsonizmus nagyszerű paragrafusaira, a Monroe-elvekre s méltóztatnak emlékezni a pacifizmusra is. Csak ugy ontották a rothasztó gondolatokat nagy sajtójuk utján. (Barthos Andor : Ez igaz !) Emlékeznek t. képviselőtársaim : jöttek azzal, hogy a háború csak egy olyan demokratikus - békével végződhetik, amely kötelezővé teszi az általános lefegyverzést. És méltóztatnak látni, hogyan folyik a lefegyverzés a francia imperalizmus és militarizmus részéről. Franciaországnak szabad fegyverkeznie ! Fattyugyermekeinek : Jugoszláviának, Cseh-Szlovákiának, Romániának jár a fegyver, jár a gyilok, de annak a nemzetnek, amely ezer éves földjét ezer éven át védte, amelyet most sem győztek le, csak megcsaltak, annak még annyi fegyver sem jár, hogy esetleg újból védekezhessék a szomszéd rablókkal szemben. (Igaz ! Ugy van !) T. Nemzetgyűlés ! Az entente erkölcsi színvonalának jellemzésére szintén felsorolok egypár példát. A nyugati demokrácia helyesnek találta azt, hogy a cári Oroszországgal együtt háborúba induljon, de abban a pillanatban, melyben Oroszország demokratizálódott — tehát még nem kommunista alapra tért át, csak demokratizálódott — és nem akart tovább résztvenni a háborúban : Oroszországot rögtön elejtették, ellenségükké lett és a volt szövetségestárs testéből számos kis országot hasítottak ki és az ujabb árulónak, Romániának is juttatak vérdíjat a volt szövetséges testéből Besszarábia alakjában. Ott volt a kis Görögország, amely nem akart beavatkozni a háborúba, Megjelent az entente erkölcsi zászlaja Szalonikiben, kihajózott 100.000 ember idegen területre az ország semlegességét megszegve s egy frontot alkotva délről észak felé a központi hatalmak ellen és kény szeritette lassan Görögországot a háborúban való részvételre. Később, mikor már nem tudott sehova sem csapatokat küldeni, akkor megint más koncepcióra használta fel Görögországot : a beteg ázsiai és európai félembernek, a töröknek a kipusztítására. Felhasználta azt a szegény népet, belekergette abba a kalandba, s mikor az elbukott, pórul járt, akkor cserbenhagyta, magára hagyta. T. Nemzetgyűlés ! A népek önrendelkezési joga Középeurópát uj alapra, a szabadság alapjaira fektette. Itt Középeurópában a nemzetek nagy része el volt nyomva, most szabadságot élveznek. Múlt héten Belgrádban, a szkupstinában az egész ellenzék tiltakozó deklarációval kivonult a belgrádi parlamentből, azt mondva : mi bosnyákok, mi horvátok, mi magyarok, mi svábok nem bírjuk tovább ezt az elnyomatást, tiltakozunk a világ Ítélőszéke előtt. S egyenesen s nyíltan hadat üzennek annak az államnak, amely egy nem létező nemzetnek, a jugoszláv nemzetnek reprezentánsa alakjában akar az uj Európa térképén elhelyezkedni. Fárasszam önöket Romániával, ahol székely testvéreink, a szászok, a bánáti svábok, a besszarábiaiak elnyomatásban sínylődnek ? Besszarábia ! Besszarábiára vonatkozólag a román kormány megállapodott és olyan szerződést kötött Oroszországgal, hogy átadja hat héten belül Besszarábiát és kivonul onnan. És mit csinált ? Egy autonóm testületet választatott, 200 tagot választott a besszarábiai lakosság s mikor egyszer csak 48-an voltak jelen, karhatalommal arra kényszeritette azt a 48 oroszt, hogy mondják ki a csatlakozást Romániához. így került Besszarábia lakossága a bukaresti szabadság égisze és áldása alá. Beszéljek talán Cseh-Szlovákiáról, ahol a mi tót testvéreink reggeltől estig és estétől reggelig