Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-266

168 À nemzetgyűlés 266. illése U vételi vizsgálatok rendszeréről, illetőleg az ezt elrendelő rendeletről mindenekelőtt meg kell álíapitani azt, hogy ez a rendelet a leghatározottabban törvényellenes, mert beleütközik az 1883. évi XXX. t.-cikkbe. (Propper Sándor : És kultúraellenes ! — Rothenstein Mór : Ellenforradalmi rendelet volt !) Azt hiszem, hogy ennek a törvénynek 9. §-a rendeli el, hogy a középiskolába mindenki felléphet, aki elemi iskolai bízonyitványnyal rendelikezik, vagy ha ilyen bizonyítványa nincs neki, felvételi vizsgát tesz. Ez a törvény tehát világosan rendelikezik, de nem intézkedik arról, hogy mindenki tartozik felvételi vizsgát tenni, akár rendelkezik az elemi iskola sikeres elvégzéséről szóló bizonyitvánnyal, akár pedig nem rendelkezik ilyennel. Már most ez az egyetlen egy körülmény is elegendő volna arra, hogy a felvételi vizsgák rendszerét eltöröljék, de még inkább indokolja a törlést az, hogy a rendelet hamis ürügyeken épült fel. Legfőbb bevallott oka az akkori idők kulturígazgatásának a rendelet kiadására az volt, hogy a középiskolák túlzsúfoltak. Ezzel szemben a budapesti tankerületi főigazgatóságnak arról az évről szóló jelentése, amelyben ez a rendelet kiadatott, azt mondja, hogy az iskolák túlzsúfoltsága mindenütt megszűnt. Ez tehát, azt hiszem, csattanósan megcáfolja Hallernek azt az érvét, hogy a felvételi vizsgákra szükség van azért, hogy mint mondja, " megszüntettessék az az állapot, hogy a középiskolába tódulok módfelett megduzzasszák az osztályok létszámát. Annyira nem igaz, hogy túlzsúfoltak voltak akkoriban az iskolák, hogy ugyancsak a budapesti tankerületi főigazgatóságnak 1920—21. évről szóló jelentése megállapítja pl., hogy az állami Hunyady János-főgimnázium megszűnt a tanulók csekély létszáma miatt. Azután Haller azt mondja ebben a rendeletében, hogy a középiskolákba tódulás egészségtelen jelenség. Természetes, ezt is csak azért mondja, hogy megindokolhassa ezt a rendeletét, mert hiszen az ő rendelete kiadásának évében alakultak meg Haller István kultuszminister tudtával és beleegyezésével a budapesti I., VII. és VIII. kerületi állami főgimnáziumok, továbbá a budapesti VI. kerületi állami főreáliskola fiókintézete, továbbá ugyanebben az évben alakult meg a kispesti, erzsébetfalvi és rákosligeti gimnázium, a Szent Margit-leánygimnázium,

1 az izraelita leányés fiugimnázium, továbbá a Szekeres-féle magán felsőleányiskola. Ha tehát igaz volna az, hogy a középiskolába tódulás egészségtelen jelenség, akkor Haller Istvánnak, mint akkori kultuszministernek módja lett volna megakadályozni a középiskolába tódulást azzal, hogy nem engedélyezi ezeknek az uj középiskoláknak felállítását, ellenben itt szelekcióra volt szükség a felülvizsgálattal. (Propper Sándor: Ki a paraszttal, meg a munkásokkal az iskolából Î) Ki a szegény keresztény gyermekekkel az iskolából és amint be is vallották, nem szegyeitek bevallani, ki a gazdag zsidó gyerekekkel az iskolákból ! Nagyon sajnálatos, hogy nem hozták nyilvánosságra azokat a statisztikai adatokkal felszerelt jelentéseket sem, amelyeket a tankerületi főigazgatóságoknak kellett beküldeniök a rendelet végrehajtása alatt szerzett tapasztalataikról. Bármennyire is akartam, nem tudtam e jelentésekbe 'À. évi április hé 1-én, kedden. betekinteni. Ugy látszik, hogy hét lakat alatí őrzik őket, de igen komoly pedagógusok mondták nekem, hogy a felvételi vizsgák eredményei őket arról győzték meg, hogy a felvételi vizsgák rendszerét el kell törölni és arról is meggyőzték őket, hogy a legnagyobb szigorúsággal kell gondoskodni az elemi oktatás megjavításáról. Nincs nagyobb igazság annál, hogy a gyökeres középiskolai reformot az elemi oktatás hatványozott megjavításával kell elérni. E mellett az igazság mellett legjobban demonstrál az, hogy a felvételi vizsgálatok eredményeit a közoktatásügyi ministerium egyszerűen restelli nyilvánosságra hozni. De a minister ur figyelmébe akarom ajánlani, hogy a felvételi vizsga már azért is eltörlendő, mert a középiskolákat amugyis az elnéptelenedés fenyegeti. A háborúban elmaradt születések számát már most ez év őszén megfigyelhetjük a középiskolákban is. Ebben az esztendőben még nem sokkai lesz kevesebb a középiskolákba fel: lépők száma, de pl. 1925 őszén legalább 80—100.000 főnyi lesz ez a csökkenés. Amikor tehát egy ilyen szomorú szelekciót már amugyis elvégzett a háború, minek ezt a szelekciót még mesterséges beavatkozással, a gyermeklélek megkinoztatásával — hiszen a felvételi vizsga nem egyéb — és akaratlanul elkövetett igazságtalanságokkal részünkről fokozni. (Propper Sándor : Sejtelmük sincs a pedagógiáról.) Ezért azt mondom, hogy a felvételi vizsgálatokra nincs szükség. Ezt el kell törölni és ezért ajánlom elfogadásra a következő határozati javaslatomat (olvassa) : »A nemzetgyűlés utasítsa a közoktatásügyi minister urat,' hogy a felvételi vizsgákról szóló 104.403/V. 1920/számú rendeletét helyezze hatályon kívül.« (Propper Sándor : Sejtelmük sincs a gyermek pszichéjéről ! — Fábián Béla : Úgyis törvénytelen volt a rendelet ! — Rothenstein Mór : Törvénytelen volt akkor minden Î) Még egy "szempontot szeretnék a nemzetgyűlés figyelmébe ajánlani. Haller volt kultuszministernek a felvételi vizsgát meghonosító rendelete teljesen érdemetlenül, teljesen indokolatlanul egyszerűen erkölcstelennek stigmatizálja Magyarország kereskedői és ipari osztályát. Ennek a rendeletnek van egy bekezdése, amely azt mondja (olvassa) : »Az ország gazdasági megújhodásának nem kisebb fontosságú érdeke is parancsolja, hogy a szülők szakítsanak végre azzal a régi előítélettel, aminek következtében utódaiknak boldogulását csak az úgynevezett lateinerpályákon vélték biztosítani». Ebben teljesen igaza van a rendeletnek. Azonban folytatom. A továbbiakban azt mondja (olvassa) : »Ennek a hagyományos előítéletnek tulaj donitható, hogy hazánkban művelt, szakképzett és erkölcsileg is megbízható erős iparos és kereskedelmi osztályok nem alakulhattak ki.» (Klárik Ferenc : Mit tudja ő azt 3) Azt hiszem, hogy az iparos és kereskedői osztály még a t. többség, amelyben a nem egészen, de csökevényeiben még élnek Haller kultúrpolitikai szellemének nagyságai, mondom még az önök tapasztalatainak szempontjából sem érdemli meg az iparos- és kereskedőosztály, hogy megbízhatatlannak és erkölcstelennek stigmatizálják. Ez a rendelet tehát mindenképen rászolgált arra, hogy visszavonják. Végezetül visszatérek felszólalásom egyik kiindulópontjához, ahhoz, hogy jó tanár mellett