Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.
Ülésnapok - 1922-261
44 A nemzetgyűlés 261. ülése 1924, amelyekre ez a rendőri végzés hivatkozik. 1919 szeptember 20-án Friedrich István aláírásával jelent meg az a ministeri rendelet, amelyre elsősorban hivatkozik maga a végzés. E ministeri rendelet értelmében az egyesülési és gyülekezési jog terén visszaállíttatott âz az állapott, amely 1918 október 30-ig fennállott. Addig pedig Magyarországon politikai pártoknak soha sem kellett alapszabály. Ha tehát visszaállította azokat az állapotokat, amelyek /1.918-ban és a megelőző időkben fennállottak, logikusan következik ebből, hogyha akkor nem kellett, ma sem szükséges politikai pártoknak jóváhagyott alapszabály. Azt mondja egyébként a hivatkozott rendelet 5. §-a, hogy aki pedig az alapszabályokat a rendelet keltétől 30 napon belül be nem terjeszti és egyesületi tevékenységet folytat, azt hat hónappal és 2000 korona pénzbirsággal 'büntetik. Hosszú időn keresztül a ministeri rendeletnek keltétől működnek pártszervezeteink szerte az egész országban. Ha törvénytelenül állnak fenn pártszervezeteink, akkor törvénytelenül vagyunk mi is itt, mert a mi pártszervezeteink működnek közre abban, hogy a szociáldemokrata párt a választásokon ilyen győzelemmel került be és még a jövőben nagyobbal kerüljön be. Ha törvénytelenek azok a pártok, amelyek alapszabály nélkül működnek, amit én egyébként tagadok, mert politikai pártoknak nem kellenek alapszabályok, akkor, mondom, mi, szociáldemokraták, valamennyien törvénytelenül vagyunk itt. Ugyanezt mondhatom azonban az egységespártról is, ugyanezt a keresztény kisgazda- és nem tudom milyen jelzőkkel ékesitett pártról is. Azoknak sincs kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályuk. Ha megalakulnak a községben anélkül, hogy bejelentenék bárkinek is, olyan egyesületi tevékenységet folytatnak, mint a szociáldemokrata párt, a kutya sem néz feléjük és senki sem kéri tőlük számon. hogy van-e kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályuk. (Pataesi Dénes: Társadalmi egyesülés, nem politikai! — Saly Endre: Társadalmi egyesület a bomba-egyesület is. Az ébredők, a bombagyárosok is ezt mondják!) Azonban nemcsak én vagyok ezen az állásponton, ezen az állásponton van néha, jónapjában a belügyminister ur is, mert a belügvmin ister ur ilyen határozatot már hozott és ha a belügyminister ezt a határozatot 1923 június 18-ával meghozta, akkor, azt hiszem, a belügyminister urnák sem változott az óta a felfogása a politikai pártokkal szemben. Hogy pedig a belügyminister ur ekként határozott a kérdéses idöoontban, arra bátor vagyok a következő véghatározatot felolvasni (olvassa): »Magvar királyi belügyminister: Szám 24.938/1923. VIII. A válaszirat alapjául szolgáló jelentés. Szám: 825/1923. Tárgy: A Magyarországi Szociáldemokratát Párt rákoskeresztúri pártszervezete működésének tudomásulvétele tárgyában a magyar királvi államrendőrség budapestvidéki kerületi főkapitányának 1922. december hó 28-án 7445/1922. Elu. szám alatt a rákoscsabai m. kir. államrendőrkapitányság 1922. évi szept. hó 12-én 885/1922. Ein. szám alatt hozott II. fokú véghatározatát nevezett párt képviseletében di'. Kiss Jenő budanesti ügyvéd által törvénves időben benyújtott fellebbezés folytán felülbiráltatván, azt mecsem in i sitem és a szociáldemokrata párt rákoskeresztúri pártszervezete működéséllek megkezdését tudomásul veszem. Bodaoest. 1923. évi április hó 6-án. A minister helyett : Nádosv sk. országos főkapitánv.« * Méltóztassék tudomásul venni, bogy TCákosévi március hó 26-án, szerdán. csabán sínes jóváhagyott alapszabály, hanem á pártszervezet épen ugy működik, mint ahogy működik a fővárosban, mint ahogy a vidéki városokban is működnek ezek a pártszervezetek jóváhagyott alapszabályok nélkül és ennek a pártszervezetnek működését a minister megbízásából, a minister helyett Nádosv országos főkapitány is engedélyezte, (Saly Endre: Tudomásul vette, nem engedélyezte!!) tudomásul vette. Nyilvánvaló, hogy amit a közigazgatási közeg Békéscsabán csinált, annak a munkások elleni zaklatás jellege van. Ezt annál inkább állithatom, mert beszéltem a kérdésről az ottani rendőrtanácsossal, aki azt mondta: neki az a törvényes álláspontja, hogy pártok nem működhetnek alapszabály nélkül és erre nézve precedenst akar teremteni. Amikor pedig hivatkoztam erre a határozatra és hivatkoztam a belügyministernek ilyen kérdésekben hozott határozatára, azt mondotta, hogy ő kizárólag Békéscsabán akar precedenst teremteni. Nem tudom, minek minősítsem ezt az eljárást, ezt a. pártunk elleni viselkedést, ha nem a szociáldemokrata párt nyilvánvaló zaklatásának ! Nagyon szeretném ezzel kapcsolatban a belügyminister ur figyelmét felhívni arra a körülményre, hogy mindig kibékülést, mindig társadalmi egyesülést hirdetnek, mindig arról beszélnek és szónokolnak, hogy fogjunk össze, mert ennek a szerencsétlen országnak érdekei azt követelik, hogy végre-valahára összefogjunk. (Kuna P. András: De nemzeti alapon!) De ha minduntalan a szemünk közé köpnek, amikor a kezünket nyújtjuk és annak lehetőségét akarjuk megteremteni, hogy ez az egyesülés valójában létrejöjjön és mindig a torkunkat fogiák akkor, méltóztassék megengedni, ebből a nemzeti egyesülésből semmi sem lesz. Nagyon szeretném, ha a belügyminister ur megértené azokat a szavakat, amelyeket itt e? zel a csekélynek látszó esettel kapcsolatban elmondtam, és végre-valahára a közigazgatás basáit is kitanítaná és utasitaná arra, hogy ml a kötelességük és joguk a dolgozó tömegekkel szemben. Ezek után a következő interpellációt intézem a belügyminister úrhoz (olvassa): »1. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy a békéscsabai rendőrkapitányság a szociáldemokrata pártszervezet által március 23-ra egybehívott pártgyülést 'betiltotta és a pártszervezet vezetősége ellen azzal az indokolással, hogy a párszervezetnek láttamozott anapszabályai nincsenek, kihágási eljárást indított? 2. Hajlandó-e a belügyminister ur utasitani a békéscsabai rendőrkapitányságot a pártgyülés megtartásának engedélyezésére'? 3. Hajlandó-e a belügyminister ur a békéscsabai pártszervezet vezetősége ellen indított kihágási eljárást beszüntetni és az alsófoku közigazgatási hatóságokat utasitani arra, hogy politikai pártszervezetek szabad működését ne akadályozzák meg.« Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügyminister urnák. Ki a következő interpelláló képviselő ur? Bartos János jegyző: Kiss Menyhért! Elnök: A kéoviselő ur nincs jelen Az interpelláció töröltetik. Következik? Bartos János jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc: Tisztelettel kérem, méltóztassék megengedni, hogy interpellációmat elírnia szthassam.
