Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.
Ülésnapok - 1922-261
38 A nemzetgyűlés 261. ülése 1924. ebhez az esethez hozzáfűzni, hogy csodálatosképen dr. Tardos Henrik ügyvéd ur háza nyugodtan é8 beszállásolásra való igénybevétel nélkül szabadon állt, mert hiszen a t. népjóléti minister, ur itt több izben biztatta az ország lakosságát az építkezésre és több izben határozott hangon biztosított a népjóléti minister ur mindenkit, aki Magyarországon építkezik, hogy annak újonnan épi tett házához nem fog a hatóság hozzányúlni, oda nem kvártélyoz be senkit, a lakásrendelet arra a házra nem fog kiterjedni. Mivel azonban az ügyvéd ur, a zsidó ügyvéd ur nem volt kegyes a keresztény kisgazdapártba belépni, következésképen másnap kapott egy véghatározatot, (Zsilinszky Endre: Már másnap?) — nem másnap, hanem 4 nap múlva, (Zaj. Felkiáltások jobbfelől: Ki hozta a határozatot? — Esztergályos János: Az egységes pártot szervező főszolgabiró! — Barla-Szabó József: Nem a mi emberünk! — Pataesi Dénes: Magánérdekből és zsidóérdekből beszél! ~ Barla-Szabó József: Almássy Sándor megbizólevelét olvassa fel és ne a főbiró határozatát! De azt nem tudja!) amely a következőkép szól (olvassa): »Az 1879: XXXVI. t.-c., valamint a 9801/1921. H. M. számú rendelet 1. %-a alapján a dr. Tardos Henrik tulajdonát képező 668/'b számú lakásból egy bútorozott szobát fűtéssel, világítással igénybe veszünk _ és Kállay Tivadar alhadnagy részére kiutaljuk. Felhívjuk dr. Tardos Henrik berettyóújfalui lakost, hogy az igénybevett lakást Kállay Tivadar alhadnagynak haladéktalanul bocsássa rendelkezésére. Amennyiben átadni vonakodnék,«- itt már számítanak arra! — »karhatalommal fogjuk végrehajtatni a belakoltatást.« (Zaj jobbfelöl. — Pataesi Dénes: Kinek kell az a nyolc szobás lakás? — Erődi-Harraeh Tihamér: Ez békében is volt! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Manőverek! — Felkiáltások jobbfelöl: Ezek is manőverek! — Esztergályos János: Csúnya manőver! — BarlaSzabó József: Igaza van, ez csúnya manőver! — Zaj.) T. Nemzetgyűlés! Én azt hiszem, magának a népjóléti minister urnák kellene elcsendesitenie a mögötte zajongó képviselő urakat, mert ha az átmegy a köztudatba, hogy az egységespárt, vagyis az uralmon lévő párt könnyen túlsiklik ezen a helyzeten, hogy az újonnan épitett házakhoz senki nem nyúlhat hozzá, akkor itt senki epittetni nem fog, mert ez jogbizonytalanságot fog teremteni. (Barla-Szabó József: Ez nem lakás-igénybevétel, hanem beszállásolás! — Berki Gyula: Politikai csűrés-csavarás! — Saly Endre: Hol van most beszállásolás? Most nincs nagygyakorlat! — Egy hang jobbfelöl: Ez a határszélen van! — Saly Endre: Akkor sincs ! — Klárik Ferenc: Ez lakásrekvirálás, nem beszállásolás!) Mivel az illető fellebbezéssel élt, a minister urnák alkalma és módja van az üggyel hivatalosan foglalkozni (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Ez nem lakásügy, nem tartozik hozzám!) s ebből kifolyólag alkalma van itt közbelépni és intézkedni. (Felkiáltások jobbfelől: Nem tartozik a népjóléti ministerhez!) Én mint példát, mint bizonyítékot hoztam fel ezt arra vonatkozólag, (Felkiáltások jobbfelől: Nagyon gyenge!) hogy az egységes párt a maga tehetetlenségében milyen eszközökhöz folyamodik. (Zaj és felkiáltások jobbfelől: Ugyan! Ugyan!), Az tény, hogy az egységes párt Berettyóújfaluban tehetetlen, miután a legutolsó községi választásoknál egyetlenegy hírmondó sem került be az urak pártjából, bár tizenhárom üres hely volt, s húszszor annyi szavazatot kaptak az én pártomhoz tartozók, mint a kormánypártiak, tehát nem kell félnünk attól, hogy az urak ott erőre kapnak. Viszont azonban lehetetlen tűrni azt az évi március hó 26-án, szerdán. állapotot, hogy a járási főszolgabiró pártot szervezzen, lehetetlen tűrni, hogy a hivatalos helyiségébe rendeljen független polgárokat és lehetetlen tiirni, hogy kevéssel rá azoknak a polgároknak bántódásuk legyen, hogy azok jogtalanságokat és sérelmeket szenvedjenek. (Pataesi Dénes: Nem hiába kétszinü volt az interpellációjának cime: az ön mostani beszéde szintelen! — Zaj és felkiáltások balfelől: Költői aforizma! — Zaj.) A képviselő urnák joga van mindazokat, amiket én nem mondhatok el. elmondani. (Pataesi Dénes: Ez igaz! — Esztergályos János: Hazánk nagy államtitkára és költője! — Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon. — Pataesi Dénes közbeszól.) Elnök: Pataesi képviselő urat örökös közbeszólásáért kénytelen vagyok rendreutasítani ! Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Nem akarok tovább foglalkozni a helyi, bihari érdekűnek látszó, de szerintem országos jelentőségű dologgal, (Zaj jobbfelől.) hanem rátérek arra a játékra, amelyet a kormány egyrészt a jelenleg szélső keresztény irányzatot legalább is láthatóan képviselő Ébredő Magyarok Egyesületével szemben, másrészt pedig ugyanakkor a zsidósággal szemben folytat. T. Nemzetgyűlés! Még élénken visszaemlékezünk arra, hogy mikor a választásoknak nekimentünk, akkor hallottunk bizonyos »szervezeteinkéről. Azelőtt, a régi világban hallottunk »hadseregem«-ről, (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) később hallottunk »az én ügyészeinkről ; mikor pedig jöttek a választások, akkor hallottunk »szervezeteinkéről. Voltak tehát úgynevezett »szervezeteink« és azok a szervezetek voltak hivatva a választásokon érvényesülni. (Zaj.) Még a választások előtt történt, hogy a királypuccs idején az Ébredő Magyarok Egyesületét felfegyverezte a kormány. Mindnyájan méltóztattak olvasni az újságokban, hogy emiatt egy per van folyamatban, amellyel semmi vonatkozásban foglalkozni nem kívánok, az azonban felháborító, hogy a kormány ugy van beállítva ebben a kérdésben a nagy nyilvánosság előtt, mint aki teljesen ártatlan volna abban a tekintetben, hogy itt fegyverek használtattak jogtalanul, hogy itt fegyverek voltak jogtalanok kezében, hogy itt bombák robbantak olyan emberek dobása vagy előkészitése következtében, (Berki Gyula: Régi mese!) akiknek kezébe az a bomba a kormány segítsége nélkül í>oha nem került volna. (Nagy zaj és felkiáltások jobbfelől: Ejha! — Kuna P. András: A nagy leleplezés megvan! — Lendvai István : Ez igy van, és minket állítottak be bombavetőknek! — Zaj. — Elnök csenget.) Én mindenesetre azzal a csalfa játékkal vádolom a kormányt, hogy kiosztott fegyvereket az Ébredő Magyarok Egyesületének csak azért, hogy a saját uralmát meghosszabbítsa {Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások jobbfelől: Micsoda beállítás?í Honnan*szedi ezt?) és^ künn hagyta az Ébredő Magyarok Egyesületénél a fegyvereket csak azért, hogy ezzel a maga uralmának biztositékát ott is megszerezze. (Zaj. — Fráter Pál: Ez az a bizonyítás?) T. Nemzetgyűlés! A törvényszék előtt most folyó bűnperben be lesz bizonyítva (Felkiáltások jobbfelől: Lesz!) hogy ezeket a fegyvereket a rendőri házkutatásoknál minden egyes alkalommal feltalálták. (Lendvai István: Ugy van!) Mert hiszen ezeket senki el nem dugta; az Ébredő Magyarok Egyesülete nyomban, amikor megjelent a rendőrség, közölte, hogy melyik szobában vannak a fegyverek, arról a rendőrség tudomást vett minden egyes házkutatásnál és minden egyes házkutatás után a fegyvereket otthagyta. (Horváth Zoltán: Ez csak kétszinüség!)