Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-273

378 A nemzetgyűlés 273. ülése 1924. évi április hó 9-én, szerdán. területének 45%-a maradt csak meg, és még ezenfelül kénytelen Magyarország jóvátételt is fizetni és kény­telen még emellett olyan kötelezettségeknek is eleget tenni, amelyek a különböző szerződésekben, — ame­lyek a csehekkel, jugoszlávokkal és a románokkal köt­tettek, — vannak precizirozva. A románokkal is van már szerződés, ott is lemondtunk azokról az össze­gekről, amelyeket a románok tőlünk elvettek. (Lendvai István : Károlyi-féle defetizmus.) Ismételten hangzott el a kölcsönnel kapcsolat­ban, egy izben ugy emlékszem a ministerelnök ur részéről is az, hogy mi jóvátételt nem fogunk fizetni. Az egész magyar közvélemény arra rendezkedett be, hogy nem fog jóvátételt fizetni. (Lendvai István : Ló­vátették azt a közvéleményt!) Mi, akik a dolgokat tisztábban látjuk, mi, akik jobban ismerjük a nemzet­közi kapitalizmus életrajzát, a mi közvéleményünk­nek sohasem mondtuk azt, hogy Magyarország nem fog jóvátételt fizetni, sőt ellenkezőleg, mi rámutattunk arra, hogy igenis van a külföldön egy erős irányzat, amely jóvátételt követel, amely Magyarország teher­viselését túlértékeli és olyan összegeket kér, amelyeket Magyarország nem is tudna megfizetni. Ezek utána mi választóink tisztán láttak, de az önök választóit csa­lódás érte most e javaslatokkal kapcsolatban. Mi meg­mondtuk nekik őszintén a helyzetet, de az önök vá­lasztói épen felelős helyről lettek biztatva és kapták azt az Ígéretet, hogy jóvátételt nem fogunk fizetni (Rupert Rezső : Hódmezővásárhelyi beszéd!) és most kénytelenek hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarország jóvátételt fizessen. (Rupert Rezső: Igaza van! Ha alkotmányos kormány lett volna, akkor nem kellett volna fizetni!) Nem akarok részletesen foglalkozni azokkal az egyezségekkel, amelyek a különböző államokkal köt­tettek, csak rá akarok mutatni arra, hogy ismét egy nagy és súlyos hiba történt. Mert ha a kormány ma tisztában van azzal, hogy a románoktól nem lehetett behajtani semmit, és a legjobb esetben azt az összeget, amelyet a románok elismernek, a jóvátételi számlán nekünk javunkra fogják irni, akkor kár volt ugyan­csak a közvéleménybe belevinni azt a hitet, hogy a románoktól pedig jár nekünk nagyon nagy összeg, Súlyos milliárdokról történtek emlitések és végül is kénytelenek vagyunk a románokkal is kiegyezni (Lendvai István : Fejedelmi bőkezűséggel!) olyan mó­don, hogy kölcsönösen kiegyenlitettnek tekintjük a fennálló tartozásokat. (Lendvai István : Fejedelmi bő­kezűséggel! Nomen est omen!) Az egyik oldalon van egy meglehetősen nagy követelés, amely elvitt vago­nokon, gépeken ... (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Peyer Károly :... kórházi felszereléseken, tele­fonokon, marhaállományon és nem tudom, még mi egyében alapszik, a másik oldalon van egy fiktiv köve­telés, amely azon alapszik, hogy ők háborutviselő fél voltak. (Dénes István : És kiraboltak minket alapo­san! — Szomjas Gusztáv: Ennek is a kormány az oka?) Nem akarom a magyar kormányt felelőssé tenni ezekért az egyezményekért.(Mozgás a szélsőbaloldalon.) A magyar kormánynak ezt meg kellett tennie, el kel­lett fogadnia ebeket a feltételeket, (Vanczák János : Hogy a partinalmát fenntartsa !) mert e feltételek el­fogadása ellenében voltak hajlandók Magyarország­nak kölcsönt adni és biztositani annak a reakciós irányzatnak további fennmaradását, (Ügy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) amely még ilyen súlyos fel­tételeket is elfogad. (Dénes István: Kiszolgáltatták a kisantantnak Magyarországot!) Elnök : Dénes István képviselő urat kérem, mél­tóztassék az állandó közbeszólásoktól tartózkodni. (Rupert Rezső: Tiszta adás-vevési szerződés!) Peyer Károly : Maga a főbiztos hatásköre . . . (Zaj a szélsőbaloldalon. — Rupert Rezső : Csak egy napig lehetne ig ebben az országban! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! (Esztergályos János : De sok bukás lesz a legközelebbi választáson!) Esztergá­lyos képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Kabók Lajos : Akkor a cégért meg fogják változtatni ! — Zaj és jelkiáltások a szélsőbaloldalon : Átfestik! — Kabók Lajos: Kifordítják a subát és rendben van ! — Rupert Rezső : Ezeket már nem veszi be se ég, se föld!) Kérem a szónokot, méltóztassék beszédét folytatni! Peyer Károly : Az ellenőrzés mint előbb rámu­tattam, lényegesen súlyosabban van körülírva a ma­gyar szanálási javaslatban, mint az osztrákban. (Van­czák János : Hogyne, hiszen magánkölcsönről van szó!) Nem értem, hogy miért súlyosabb az ellenőrzés. Ha az államok adnak kölcsönt, meg tudom érteni, hogy azok az államok, amelyek a kölcsönt nyújtják, egyúttal ellenőrzik ennek a kölcsönnek hovaforditását is, és pontosan szabályba foglalták, hogy mindenkinek annyi szavazati joga van, amilyen arányban a köl­csönhöz hozzájárul. Ez teljesen elfogadható alap, mert el kell ismerni tényleg adtak valamit. De nálunk nem adnak semmit, nálunk csak megengedik azt, hogy fel­vehetünk kölcsönt külföldi pénzintézeteknél, amelyek tetszésszerinti árfolyamon fogják jegyezni ezeket a kölcsön címleteket. Csak egyet kötnek ki azok, akik e^t az engedélyt megadják, hogy ők súlyosabb ellenőrzést állapítsanak meg ezeknek az összegeknek felhaszná­lását illetően, mint amilyen feltételeket Ausztriában állapítottak meg. Ausztriában, pl. az egész szanálási javaslatban csak egy szakasz szabályozza a főbiztos hatáskörét, az, amelyben ki van mondva, hogy az osztrák kormány elismeri, hogy a főbiztos hozzájáru­lása nélkül nem fog olyan intézkedéseket tenni, ame­lyek e célokat meghiúsítanák, vagy amelyek a kölcsönt értéktelenné tennék. Nálunk, a magyar kölcsönjavas­latban a főbiztos hatásköre (Rupert Rezső : Ez tiszta­becsapás!) azt mondják, hogy olyan, mint az osztrák! Bethlen is mindig azt mondta itt ! — Dénes István : Benne van a szövegben is, hogy szórói-szóra olyan!) három hasábon van körülírva (Vanczák János : És azonkívül a bizalmiférfiak! — Mozgás a szélsőbal­oldalon.) és olyan jogok vannak itt a főbiztos számára biztosítva, amelyek az osztrák szanálási törvényben nincsenek biztosítva. (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) (Rupert Rezső : Ott kulturemeberek a kormány­emberek !) Magát az ellenőrzést nem kifogásolom, ezt egé­szen őszintén megmondom és megmondottam a bizott­ság előtt is, amikor engem ez iránt megkérdeztek. Én a magyar kormányban nem bizom (Helyeslés a szélső­baloldalon.) tehát helyesnek tartom, ha a magyar pénzügyeket itt ellenőrzik és ellenőrzik azt, hogy eze­ket az összegeket tényleg produktiv célokra forditják-e (Rupert Rezső : Nem jól revideálták a költségveté­sünket! Sokat engedtek nekik parádés célokra!) — (Elnök csenget.) Az a jog azonban, amely itt a főbiztosnak bizto­sítva van, az én helyeslésemmel sem találkozhatik mindenben, mert itt a főbiztosnak megadatik a jog arra, hogy mindent megcsinálhasson. Méltóztassék

Next

/
Oldalképek
Tartalom