Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-269

2f)2 A nemzetgyiîtês 269. ülése 1924, itt kell ezt megtenni. (Meskó Zoltán: Háborús nebántsvirág ! Meg vagyok róla győződve, hogy az az igéret, amely e tekintetben a kormány ré­széről már többször megtörtént, végre-valahára realizálódni fog és a háborúban elesett hősök hát" rainaradottjait a hadimilliomosok vagyonából (Meskó Zoltán: Azok már mind milliárdosok !) fogja a nemzetgyűlés, a törvényhozás kárpótolni. Egyébként ismétlem, ugy én, mint pártom a legnagyobb hódolattal viseltetik a törvényjavas­latban kontemplált gondolat iránt, a törvényjavas­latot pártom nevében a legmelegebben üdvözlöm és a legnagyobb készséggel elfogadom. (Helyeslés!) Elnök: Szólásra következik! Forgács Miklós jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: Mélyen tisztelt Nemzet­gyűlés! E javaslat tárgyalása legünnepélyesebb formájának azt tartottam volna, ha ehhez a javas­lathoz senkisem szólalt volna fel, hanem az elő­adó ur beszéde után egyhangú lelkesedéssel fogadta volna el a nemzetgyűlés. Miután azonban a nemzet­gyűlés ezt a felfogásomat nem osztotta és minden párt részéről történtek hozzászólások, nehogy félre­értés származzék, méltóztassanak nekem meg­engedni, hogy ugy az én igénytelen személyem, mint a Keresztény Nemzeti Gazdasági párt nevé­ben is kijelenthessem, hogy mi mindazokhoz a kegyeletes szavakhoz és kegyeletes gondolatokhoz, amelyek a javaslat tárgyalása kapcsán felmerül­tek, a legkészségesebben hozzájárulunk. Bennünk ugyanazok a hazafias érzések, ugyanazok a kegye­letes lángok égnek, amelyek többi képviselőtár­saink lelkét eltöltötték. Ebből a gondolatból ki­folyólag készséggel elfogadjuk azokat a benyújtott határozati javaslatokat, amelyeket egyrészt Pakots József t. képviselő ur az élő hősök érclekében, más­részt Meskó Zoltán képviselő ur az elhunyt hősök özvegyei és árvái érdekében benyújtani szíves volt. Mi is ugy érezzük, hogy ezekről való gondos­kodás nemesebb emléket állit a hősöknek, mint május utolsó vasárnapjának teátrális megünnep­lése. A másik ok, amelyért felszólalok, az, hogy a nemzetgyűlés szine előtt leszögezzem annak a pártnak tüntető némaságát, amely párt pedig egyébként a nemzetgyűlés idejét a legbőségesebben szokta igénybe venni, a leghaszontalanabbul szokott beszélni, mondom, hogy a szociáldemokrata párt némaságát e törvényjavaslattal kapcsolatban le­szögezzem. (Kuppert Rezső: Kendre! Ünneprontó!) Ha ilyen ünnepélyes alkalommal akad párt. . . (Reisinger Ferenc: Demagóg! Szélhámos! Szél­hámos!) Elnök: Reisinger képviselő urat rendreutasí­tom! (Reisinger Ferenc: Harmadszor is szél­hámos !) Reisinger képviselő urat másodszor vagyok kénytelen rendreutasítani. Ne használjon a képviselő ur olyan kifejezést, amelyet a ház­szabályok tiltanak. (Nagy zaj. — Kabók Lajos: Mi köze ahhoz, hogy mi a mi álláspontunk!) Petrovácz Gyula: Ismétlem, e párt némasága hangsúlyozottan mondja ki azt, hogy hazafiságban sem tudnak összefogni^ velünk és hogy ilyen alkalommal is szeparálják magukat a nemzet egyetemes közösségétől. A törvényjavaslatot a legnagyobb örömmel és elismeréssel elfogadom. Elnök: Kiván-e még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Az igazságügy minister ur kivan nyilatkozni. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Nemzet­gyűlés! Tisztelettel hajlok meg az előtt az egység előtt, amely hálában, fájdalomban megnyilvánult itt a felszólaló pártok képviselői részéről a tárgya­lás alatt lévő javaslat egyhangú elfogadásával.Tisz­telettel jelentem ki a kormány részéről azt is, hogy érzésben teljesen egy a kormány a felszólalt kép­évi április ko 4-én, péniehen. viselő urakkal és a partinegbizottaknak azon óhajá­val, hogy a hadiárvák és hadirokkantak sorsa sza­náltassék és javittassék. (Élénk helyeslés és taps.) Érzésben jelenteni ki ezt, mert talán tehetségben nincs a kormány abban a helyzetben, hogy azo­kat az óhajokat, amelyek itt megnyilvánultak, teljesítse. (Meskó Zoltán: Bizzák ránk, szívesen vállaljuk !) Ez emelkedett hangulatú ülés hatása alatt kijelentem, hogy az én lelkem ünnepélyes­ségének érintetlenül hagyásához sokkal jobb lett volna, sokkal helyesebbnek tartottam volna, ha ezek a mellékkérdések, amelyek a felszólaló kép­viselő urak részéről felvettettek, nem hozattak volna bele az ünneplésbe. Meg lett volna annak a módja és alkalma,— mint ahogy mégis volt,— hogy ezek a kérdések elintéztessenek. Én a határozathozatal előtt is, abból a célból, hogy a határozathozatalnál disszonancia ne legyen ebben a kérdésben, tisztelettel azt a kérést vagyok bátor a t. pártokhoz intézni, méltóztassanak hatá­rozati javaslataikat a határozathozatal előtt visz­szavonni. Amennyiben ez a kérésem meghallga­tásra nem találna, ugy a kormány részéről azt vagyok bátor kérni a t. Nemzetgyűléstől, méltóz­tassanak e határozati javaslatok elfogadását mel­lőzni. Az első határozati javaslat, amelyet Meskó Zoltán nemzetgyűlési képviselő ur nyújtott be, arról szól, hogy a háborúban szerzett vagyonok a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák javára adóztassanak meg. (Helyeslés a baloldalon. Zaj.) A háborús vagyonok megadóztatásának kérdésé­ben a felhatalmazási törvényjavaslattal kapcso­latban már határozatot fogadott el a t. Nemzet­gyűlés, teljesen tárgytalan lenne tehát, hogy ez itt ismételten elfogadtassék. Épen azért kérem ennek mellőzését. Meskó Zoltán képviselő urnák második számú határozati javaslata azt óhajtja, hogy a külügymi­nister utasittassék arra, hogy a liadifogolykérdésben a Háznak tegyen jelentést. E kérdés tisztázására vonatkozólag csupán azokra a részletes felvilágo­sításokra utalok, amelyeket Szabó Sándor igen t, képviselőtársam megadott, amely részletes nyilat­kozatok a helyzetnek tényleg megfelelnek és ame­lyeknek megfelelőleg a kormány mindent kész és mindent hajlandó megtenni abban a tekintetben, hogy a még kint lévő hadifoglyok hazahozassanak. A. harmadik határozati javaslat, Pakots József t. képviselőtársamé, arra vonatkozik, hogy a vitéz­ségi érmek után járó pótdíjak a korona értékének változásával való arányban mindenkor fizettesse­nek ki. Erre vonatkozólag már tettem nyilatkoza­tot. Érzésben teljesen egyetértünk valamennyien az igen t. képviselő úrral és a nemzetgyűlés min­den egyes tagjával. Tehetségben azonban számol­nunk kell az ország anyagi képességeivel és ezekkel számolva kell kérnem azt, hogy méltóz­tassék e határozati javaslat elfogadását mellőzni. Befejezésül mégegyszer kérem, hogy ez ünne­péi yes ülés emelkedett hangulatára való tekin­tettel méltóztassanak a határozati javaslatokat tett képviselő urak határozati javaslataikat vissza­vonni. Elnök : Meskó Zoltán képviselő urat illeti a szó. Meskó Zoltán: T. Nemzetgyűlés! Mindenek­előtt tiltakozom az ellen, hogy a t. igazságügy­minister ur ugy tüntet fel engem, mintha ünnep­rontó lennék, {Felkiáltások a jobboldalon: Nem ezt mondta!) legalább is én igy értem. Nem fogad­hatom el az igen t. igazságügyminister urnák azt a kérését, hogy vonjam vissza határozati javaslatomat, mert már van egy ilyen határozat. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a szólás joga csak azon a címen illeti meg a kép­viselő urat, hogy vagy visszavonja, vagy továbbra

Next

/
Oldalképek
Tartalom