Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.
Ülésnapok - 1922-268
230 'A nemzetgyűlés 268. ülése 1924. viszonyok mellett minden lehető intézkedést meg kell tenni abban a tekintetben, hogy az építkezés megkönnyittessék, elősegittessék. Köztudomású dolog, hogy a magyar jog szerint a társasháztulajdon intézménye csak parciálisan érvényesült, amennyiben Sopronban és Fiúméban ez az intézmény már a gyakorlatban meg volt, a magyar jog azonban ezt általánosságban nem ismeri, szemben a külföldi ellentétes jogállapottal. Helyesnek látszott, hogy a megosztott tulajdon intézményes bevezetése a nemzetgyűlés által megtörténjék, mert igy a mai nehéz épitési viszonyok mellett megkönnyittetik annak lehetősége, hogy többen összeállva, egy-egy társasházat épitsenek fel, hogy kisebb építkezési költségek mellett biztosítsák azt, hogy igy egy-egy társasháztulajdont létesítsenek. Épen azért a bizottság egyhangúlag magáévá is tette ezt a törvényjavaslatot s azon csupán csekély módosítást eszközölt. A lényeges módosítás elsősorban az alapitóokiratra vonatkozott. Nevezetesen már a törvényjavaslat eredeti szövege is kötelezővé tette azt természetszerűleg, hogy alapító okiratban szabályoztassék a jogviszony az egyes társtulajdonosok között. Az eredeti javaslatban az foglaltatott, hogy ez csak közokirat lehetséges. A bizottság azonban könnyíteni óhajtott ezen és pedig lehetővé akarta tenni, hogy a költséges közokiraton felül a kevésbé költséges magánokirati forma is statuáltassék. Ez azonban olyan komplikált jogviszonyokat feltételez, különösen kezdetben, míg a joggyakorlat ki nem alakult, hogy szükségessé tette az ügyvédi közreműködést. Ezzel szemben Farkas Tibor képviselő ur különvéleményként mégis fentartotta azt a javaslatát, hogy biróság előtt vétessék fel ez az alapító okirat. A bizottság többsége azonban nem volt ebben a véleményben, abból a jogi indokból kifolyólag, hogy különösen Budapesten a bíróságok túl vannak terhelve és az ilyen komplikált okirat felvétele megint csak a bíróságok megterhelésével járna. A második módosítás a törvényjavaslat eredeti szövegével szemben arra irányul, hogy hagyassék ki a javaslatnak az az intézkedése, hogy ez a társastulajdonba vétel utólag is eszközölhető legyen már fennálló felépítményekre vonatkozólag. A bizottság abból a ineggyőződésből indult ki, hogy ez a mai nehéz lakásviszonyok mellett visszaélésekre vezetne. Közvetlen tudomásunk is volt arról, hogy egyes háztulajdonosok arra használták volna fel ezt a törvényes intézkedést és lehetőséget, hogy a már meglévő házaikat közös tulajdonba átvezették volna, és igy a ma fennálló lakásügyi rendelkezések értelmében mint résztulajdonosoknak jogukban állott volna felmondani, tehát a lakásügyi rendelkezéseket kijátszhattak volna és a lakók nagy részének helyzetét a lakás terén bizonytalanná tették volna. Részletes szabályozást kapott a bizottsági szövegben a közös képviselő intézménye is. Szükségét látta már a bizottság annak, hogy a közös képviselő jogviszonyai már most körülírássának a törvényben, hogy azok a minimális kellékek meg legyenek állapítva, amelyeket az alapitó okiratban kötelezően fel kell venni. Hitelesít ették : évi április hó 3-án, csütörtökön, Mindezek alapján tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a társasháztulajdonról szóló törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A házszabályok értelmében Farkas Tibor képviselő urat, mint a különvélemény beadóját illeti a szó. (Nincs itt!) A képviselő ur nincs jelen. Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Nincs senki feljegyezve. Elnök: Szólásra senki feljegyezve nem lévén, kérdem, kiván-e még valaki szólni? (Nem!) Mivel szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólásjogával élni! Erődi-Harraeh Tihamér előadó: Nem. Elnök: Farkas Tibor képviselő urat illeti még meg a szó, akinek a különvélemény előterjesztése alapján joga van felszólalni. (Nincs itt!) A képviselő ur nincs jelen. Ennek folytán megállapítom, hogy szólás joga már senkinek nincs és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem az igazságügyminister urat, kiván-e szólni? Pesthy Pál igazságügyminister: Nem kivánok. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatnak-e a társasháztulajdonról szóló törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a törvényjavaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Most megteszem napirendi javaslatomat. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, f. é. április hó 4-én, pénteken délelőtt 10 órakor tartsuk, s annak napirendjére tűzessék ki: 1. a középiskolákról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása; 2. a társasháztuíajdonról szóló törvényjavaslat; 3. a fogadós felelősségéről és az elszállásoláson alapuló és ezzel kapcsolatos követeléseinek biztosításáról szóló törvényjavaslat; 4. az 1914—1918. évi világháborúban elesett hősök emlékének megünnepléséről szóló törvényjavaslat; 5. a polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása« Méltóztatnak a napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 1 óra 55 perckor.) Kálmán István s. k Janka Károly s. k naplóbirálő-hizotisági tagok.
