Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-268

226 "A nemzetgyűlés 268. ülése 1924, megfontolás tárgyává tenni, mert azok az illetékes egyházi hatóságok nem ismerik a tantervtervezetet. Ez a szempont a katholikus papnevelés ügye. Nem tudom megbírálni, hogy a protestáns felekezetek papnevelés-ügyét mennyiben érinti ez, de azt hiszem, hogy amit erre vonatkozóan elmondok, az az ő szempontjukból is alkalmazható, A katholikus főpapságnak a trienti zsinat óta az a kötelessége, — és a tapasztalat is ezt mutatja helyesnek — hogy minél zsengébb korban szemináriumban helyezze el a tanuló ifjakat, hogy azok a világi behatásoktól eltávolodva, annál egyháziasabb szellemben nevelkedjenek. A hazai közviszonyok között a magyar püspöki kar és a magyar katholikus egyház ugy tudott a trienti zsinat e követelményének megfelelni, hogy kisszemináriumokat létesített és ahol az egyházmegyei viszonyok megengedték, a IV. osztálytól vagy legalább is a VI. osztálytól vették be a szemináriumba a növendékeket. Koncedálom azt, amit a mélyen t. minister ur mondott, hogy a szerzetesrendek nem mind fognak humanisztikus gimnáziumokat vezetni, de ha körülnézek a szemináriumot fen tartó magyar városok között, azt hiszem, nem tévedek abban, ha feltételezem, hogy pl. az esztergomi bencésgimnázium valószinüleg humanisztikus gimnázium lesz, az egri cisztercitagimnázium valószinüleg humanisztikus gimnázium lesz, a kalocsai jezsuitagimnázium szintén humanisztikus gimnázium lesz, a szemináriumok mellett lévő gimnáziumok tehát legnagyobbrészben humanisztikus jellegűek lesznek. Ezeknek a kisszemináriumoknak a növendékeit azonban nem mind a püspöki székhelyen lévő gimnáziumok adják, hanem jó háromnegyedrészben a környékbeli középiskolák. Ezek a környékbeli középiskolák pedig igen nagyrészben reálgimnáziumok lesznek. Mi lesz ennek a következménye ? Az, hogy mivel a reálgimnáziumban görögöt nem tanulnak, nagy nehézségek fognak származni, mert ha a humanisztikus gimnáziumba lépnek át, akkor potlóvizsgát kell tenniök görögből a tanulóknak, ami mindenesetre nehézség, és ha le is teszik a. pótlóvizsgát, ebben a két osztályban folyton érezni fogják görög tudásuk hiányosságát. Véleményem szerint pedig ennek az lesz a vége, hogy azok a fiuk, akik a papi pályára éreznek hajlamot, egészen a matúráig kitolják ezt a lépésüket, már pedig tapasztalatból tudom, hogy a legtöbb diák, aki a VI. osztályban gondol a papi pályára, ha a VII. és VIII. osztályt otthon tölti, minthogy akkor az élettel már kezd olyan szempontokból megismerkedni, amelyek az egyházi pályára való hajlamát megingatják, a matúra után lemond a papi pályáról. Ezért igen nagy az aggodalmam, hogy a katholikus papnevelést igen válságos helyzetbe fogja hozni a humanisztikus gimnázium és a reálgimnázium szer" vezete. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Csak egy szempontot legyen szabad még kiemelnem. Amidőn a javaslathoz hozzászóltam, különböző oldalról, ellenzéki oldalról is, jobbról is észrevételezték azt, hogy én ehhez a jaA^aslathoz bizonyos ellenzéki kritikával jártam hozzá. A én pártom független és önálló. (Ugy van ! baloldalon.) Nekünk megvan a programmunk s ezt a programmot érvényesíteni igyekszünk. Am ig nem vagyunk többségben, addig ezt a programmot itt, a nemzetgyűlésben nem tudjuk érvényesíteni, átérezzük azonban azt a súlyos felelősséget, hogy ma, amidőn minden magyar hazafinak az a kötelessége, hogy e meglévő kormányt ne gyengítse, mert ezzel az országot gyengítené, még programmunk rovására is támogatnunk kell a kormányt mindazokban a dolgokban, amelyekben támogathatjuk. Ezért telévi április hó 3-án, csütörtökön. jesen pártom szellemében jártam el, amidőn önállóan véleményt mondottam erről a törvényjavaslatról. Viszont legyen szabad most már nem mint pártembernek, hanem mint egyénnek azt mondanom, hogy én az igen t. minister urat nemcsak a minister ur kulturális törekvései miatt nagyra értékeltem és nagyra becsültem mindig, hanem ama kényes kérdésekben is, amelyek jobbról és balról, sokszor hullámként csaptak ministeri székéig, nyilatkozataival teljesen azonosítani tudtam magamat, ugy hogy én a minister ur iránt még a mai heveskedése után is legteljesebb nagyrabecsüléssel viseltetem. (Meskó Zoltán : Ez az igazi pap : aki téged kővel dob meg, dobd vissza kenyérrel?) Legyen meggyőződve az igen t. minister ur arról, hogy bár külön pártba tartozom, bár talán a jövőben is fogok ilyen önálló véleményt mondani, én leszek az utolsó ebben a Házban, aki a minister úrtól bizalmát meg fogja vonni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólni? Minthogy senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A vallásos közoktatásügyi minister kivan nyilatkozni. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, hogy az a válasz, amellyel Bozsik Pál igen t. képviselőtársam beszédével foglalkoztam, egyáltalában nem lépte túl a parlamentileg megengedett védekezést, és azt hiszem, amennyiben személyéről emlékeztem meg, ezt oly módon tettem, (Meskó Zoltán: Simogatás volt csak!) amely nem lehet kifogás tárgya, és ezzel befejezettnek tekinthetem az ügyet. Ami a dolog érdemét illeti, beszédét kezdettől fogva ugy fogtam fel, mint a papi nevelés érdekeit teljesen jogosan védő beszédet. A papnevelés ügye — és itt nemcsak a katholikus papnevelés ügyét, hanem épugy a protestáns papnevelés ügyét is értem — kétségtelenül érdekelve van ebben a kérdésben. Azt hiszem, hogy teljesen célt érünk akkor, ha a reálgimnáziumban fakultativ tárggyá teszszük a görögöt, ugy ahogy most a reáliskolában fakultatív nyelv a latin, tehát mindenki, aki a jövő boldogulása szempontjából a görögöt tanulni óhajtja, és azok is, akik kispapok akarnak lenni, és ezért a görögöt tanulni akarják, a mai keretekben megtalálják ennek lehetőségét. Magától értetődik, hogy ha majd jóváhagyják az iskolatípusok megválaszthatását, ez a helyzet meg fog változni. Hogy például csak egynél maradjak, semmi szükség nincs arra, hogy az esztergomi gimnázium reálgimnáziummá alakuljon át, mert hiszen ott helyben van állami reáliskola is. Aki tehát nem óhajt humanisztikus iskolába járni és jogász akar lenni vagy orvosi pályára akar lépni, az jövőben reáliskolába is mehet. Azt hiszem, az már azután kormányzati szemmérték dolga lesz, hogy az egyes iskolatípusok engedélyezésénél a legnagyobb megértéssel járjunk el és a felekezeti érdekekre is tekintettel legyünk. Kizárólag erre nem lehetek tekintettel, mert hiszen az iskola nem az iskola fentartókért van, hanem elsősorban a gyermekekért (Ugy van! jobb felöl). Azt hiszem, evvel teljesen megnyugtattam az e részben aggodalmaskodókat, épen azért kérném a javaslat eredeti szövegében való elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Bozsik Pál (szólásra jelentkezik). Elnök: Mi címen kivan a képviselő ur szólni? Bozsik Pál: Indítványomat kívánnám visszavonni. Elnök: Méltóztassék ! Bozsik Pál : T. Nemzetgyűlés ! Ha jól értettem a minister ur szavait, a minister ur azt mondotta, hogy ahol szükség van rá, fakul-