Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.
Ülésnapok - 1922-268
r Á nemzetgyűlés 268. ülése 1924. számú határozati javaslatában a szolgálati pragmatikát. A szolgálati pragmatika kérdését egyes hivatalnokcsoportokat kiragadva rendezni nem lehet. Ennek a kérdésnek a rendezése csak az összes köztisztviselőkre nézve lehetséges, erre pedig magamat illetékesnek nem tartom. Beadatott Zsirkay igen t. képviselő ur részéről a mellékfoglalkozásokra nézve egy határozati javaslat. Megnyugtathatom a t. Házat, hogy olyan mellékfoglalkozásokra, amelyek a tanári hivatás teljesítésében akadályt nem képezhetnek, engedélyt adni nem fogok. (Helyeslés jobbfelől.) Azért kérem a határozati javaslat mellőzését. Kéthly Anna igen t. képviselőtársunk szóvátette a vörös időszak fegyelmi listáinak általános revízióját. Néni az ő részéről, de az ellenzék más tagja részéről igen szigorú szavak hangzottak el azokkal a bizottságokkal szemben, amelyek ezt a revíziót^ végezték. Egy pillanatra se tévesszük szem elől azt, hogy itt proletárdiktatúra kísérletével álltunk szemben, amelynél sajnos, igen sokan elég gyengék voltak és meg nem felelő magatartásuaknak bizonyultak. Azzal még meg tudnék barátkozni, hogy az, aki a kommunizmus elveinek hódolt, helyet foglalhasson a sóhivatalban — semmit sem akarok ezzel a sóhivatalok jelentőségéből levonni, de az ilyen ember semmi esetre sem ereszthető oda az ifjú nemzedék neveléséhez. Itt tehát bizonyos fokig szigorúbb mértéket kell alkalmazunk. És ha ezeknél a tárgyalásoknál — hiszen az egész országban sok ezer emberről volt szó — hibák csúsztak be, ennek oka nem a bizottságok felületes eljárásában abban rejlik, hogy az ilyesmi, gyorsan végzett akcióknál elkerülhetetlen. Amennyiben azonban az akták megtekintése után ugy látnám, hogy itt, vagy amott igazságtalanság történt, természetesen hajlandó vagyok a reviziót egyes konkrét esetekben engedélyezni, de általános reviziót nem rendelhetek el. (Helyeslés a jobboldalon.) Épen azért kérném az erre vonatkozó határozati javaslat elutasitását. (Rothenstein Mór: Tehát maradunk, ott, ahol voltunk! így néz ki nálunk a haladás!) Maday igen t. képviselő ur egy igen figyelemreméltó javaslatot terjesztett be az osztályok tanulóinak, létszámcsökkentése tekintetében. Én a létszámcsökkentést a középiskolákban pedagógiai szempontból feltétlenül szükségesnek tartom, de ) az állam mai pénzügyi helyzetében ezt keresztülvinni nem lehet. Épen azért azt a megoldást, amely tiz évi átmeneti időt tart szükségesnek, elfogadhatónak tartom és kérném erre vonatkozólag a Maday-félé határozati javaslat elfogadását. De viszont kérném a Zsirkay-féle határozati javaslat elutasitását, mert az is a 60-as létszámcsökkentését hozza javaslatba, de nem köti tiz évi átmeneti időhöz ennek a rendelkezésnek keresztülvitelét. Meskó igen t. képviselő ur beadott egy határozati javaslatot arra nézve, hogy városokban legalább tél viz idején a tanítást ne 8 órakor, hanem 9 órakor kezdjék. Az igen t. képviselő urnák már magánúton megmondtam, hogy az eszméjét helyeslem. Ebben a tanévben nem tudtam ezt keresztülvinni azért, mert helyenként még a napi órák száma 6, hogyha 9-kor kezdődnék a tanitás, 3-kor menne a gyermek haza az iskolából. Először is kijelentem azt, hogy a jövő tanévtől kezdve, — feltéve, hogy itt leszek ezen a helyen. (Bessenyey Zénó: Reméljük! — Lendvai István: Örökké! — Derültség. — Szilágyi Lajos: Meg a főbiztostól is függ? — Bessenyey Zénó: Ha Szilágyi megkegyelmez!) Nem fogom megengedni, hogy a torna be nem számításával öt óránál tovább tarthasson egy nap az oktatás, mert az a meggyőződésem, hogy ennél többet nem lehet ráróni a gyermekekre. Napló XXII. évi április hó 3-án, csütörtökön. 223 (Ugy van! jobbfelől.) és minden kísérlet, amely más irányban érvényesül, a gyermekek idegzetében rombolást visz véghez és eredményt nem ér el. (Szilágyi Lajos: A tanárok sem birják!) Ugy van, nem bir.iák a tanárok sem. Jövőre ötre csökkentem le a napiórák számát és hajlandó vagyok városi helyen az oktatást 9 órakor kezdetni; azért is szükség van erre az intézkedésre, inert háztartási szempontból ez előnyös, miután az apa akkor, amikor a hivatalba megy, elvezetheti magával a kisebb gyermeket az iskolába, azután az ebédek ideje az órák végződésével is összeesik. {Helyeslés.) Ez annyival inkább fontos, mert sok helyen a középosztálybeli háziasszony maga főz, nem lévén cselédje. E tekintetben tehát semmi vaskalaposságot nem fogadok el. (Helyeslés.) Még egyre óhajtok rátérni. Egyesek kifogásolták, hogy a javaslat későn tétetett közzé, s hogy meglepetésszerűen érte az érdekelteket. Ez nem felel meg a valóságnak. Az elnöki, osztály főnökének átadtam a kinyomtatott javaslatot több mint négy hónappal ezelőtt és ő levél kíséretében megküldte azt az összes szerkesztőségeknek azzal a kéréssel, hogy tegyék azt közzé teljes terjedelemben, hogy módjában legyen a közvéleménynek megismerkednie e fontos kérdéssel, amelyet^ a közvélemény meghallgatásával kell ebben a Házban tárgyalni. (Helyeslés jobbfelöl.) Arról nem tehetek, hogy egyes lapok nem közölték teljes terjedelemben a törvényjavaslatot, holott a parlamentben lefolyó viharos jeleneteknek és személyeskedéseknek sokszor hasábokat szentelnek. (Ugy van! Taps jobbfelől.) Viszont konstatálom, hogy igen sok lap közölte a törvényjavaslatot, aki tehát érdeklődött iránta, az felvilágosítást is kapott róla. Természetes, hogy megküldtem a törvényjavaslatot az összes egyházaknak is. Azt is mondták, hogy kellő előkészítés nélkül jöttem vele ide. Nem hiszem, hogy lenne még téma, amely fölött Magyarországon többet ankéteztek volna, mint a középiskolai reform fölött. (Ugy van! jobbfelől.) Most nem szavakra, hanem tetté váló elhatározásra van szükség, mert igaza van Petőfinek, hogy: »Minden Demosthenesnél szebben beszél a tett!« (Ugy van! jobbfelől.) Én cselekedni óhajtottam, mert megérve látom a kérdést. Hangsiílyozom, nem jöhetek olyan koncepcióval, mint amilyennel jönni óhajtottam, de a trianoni Magyarországban vagyunk; jövök azonban egy olyan koncepcióval, amelyet 25 évi tapasztalat alapján, a külföldi egész szakirodalom ismeretében és a hazai szakférfiak véleményének meghallgatása után keresztülvihetőnek tartok. Azért bizalommal kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps jobbfelől és a középen.) Elnök: A bizottsági jelentés mellékletét képezi Bozsik Pál képviselő ur különvéleménye. Miután azonban a lényegében nem különvélemény, hanem a részletekre vonatkozó módosításokat tartalmaz, az ilyen módositványt a házszabályok 213. 4-a nemhogy különvéleménynek, hanem még olyan inditványnak sem engedi tekinteni, amelynek alapján a benyújtónak az emiitett paragrafus a kétszer szóíhatási jogot biztosítja, igy a képviselő urnák e címen a szólást meg nem adhatom, s a különvéleményre a szavazást el nem rendelhetem, de különben ezt az utóbbit a képviselő ur beszédében kifejezetten kérte is. A házszabályok 213. §-a alapján a zárszó joga még megilleti Drozdy Győző képviselő urat. Kérdem, kiván-e a képviselő ur szólásjogával élniï Drozdy Győző: Nem kívánok, mert már kifejtettem álláspontomat! Elnök: A képviselő ur a házszabályokban biz« 36
