Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-266

r  nemzetgyűlés 266. ülése 1924. évi április hó 1-én, kedden. 18B jelenjenek meg és adják elő véleményüket. A ren­delet szerint ennek az értekezletnek célja az volt, hogy megbeszéljék (olvassa) : 1». Az olvasóköny­vek mikénti átalakításának kérdését, nevezete­sen : a) mit kell a változott viszonyokhoz képest a tanterv által kijelölt anyagból kihagyni (pl. ro­jalista irány, erős sovinizmus, a természettudo­mányi állásponttal ellenkező dolgok, stb.) ; b) mit kell anyag gyanánt felvenni (Magyarország, Európa, a világ gazdasági és kulturális állapotá­nak ismertetése, a sovinizmus követelményei, a nagy francia forradalom, az 1848-iki magyar szabadságharc, az októberi forradalom, a fonto­sabb néptörvények, a világháború, háború-ellenes olvasmányok, választói jog, sajtó, egyesülési és gyülekezési szabadság, népjóléti intézmények, Földreform, többtermelés, mezőgazdasági, ipari, tudományos és művészeti ismeretek).« Ezek között vannak olyanok, amelyekre vonatkozólag kívánatosnak tartanám, hogy azok­ból a középiskolákban annyit tanitsanak, ameny­nyit megbir a középiskola. Amint méltóztatnak látni, ezen rendelet szövegében a forradalom egész arzenálja és minden vivmánya benne van, s épen a legradikálisabb és legélesebb eszméket akarták már a középiskolákba bevinni és tanítani. A rendelet azután igy folytatja a felsorolást (olvassa) : & »ajiépek egymásrautaltsága, gazda­sági, szociális,"- kulturális, nemzetközi intézmé­nyek ; a nemzetköziség mibenléte, a közgazdasági alaptanok, a mai közgazdasági irányok stb.— 2. a mai alkotmánytannak a felső nép- és polgári iskolában való oktatása miképen történjék? — 3. A felső nép- és polgári iskolák részére miképen lehetne gondoskodni uj történelmi kézikönyvek­ről ; mit kell a jelenlegi tantervi anyagból egé­szen kihagyni, mit csak átdolgozni, mi a feltétlenül szükséges uj anyag ; a könyvek megbízás utján készüljenek-e?« j Én a rendeletet tovább nem is olvasom, ha­nem a minister ur szives figyelmébe ajánlom azt, hogy ez a rendelet megjelent, ki is ment, az érte­kezletet s megtartották s az ott folytatott meg­beszélések arra az eredményre vezettek, hogy ki­mondták, hogy a hazafias olvasmányokat, a haza­fias történelmi tanítást és a vallásoktatást az isko­lákból ki kell zárni. Örömmel látom, hogy még a t. Ház bololda­lán sem találkozom ellenvéleménynyilvánitással. Épen ezen a héten olvastam el az angol munkás­szervezetek mostani helyzetéről szóló könyvet, amelyben ei van mondva, hogy maga Macdonald egy röpiratot irt, amelyben a vallásoktatás mellett foglal állást és az angol történeti tanitást helyén­valónak tartja. Hogy ezt mennyire magától­értetődőnek tartják az angol szociáldemokraták, azt épen azok a külpolitikai események igazolják, amelyek ezen a héten folytak le. Tudjuk, hogy a szociáldemokraták, mint ilyenek, antimilitarista hangokat szoktak pengetni, s mégis mikor Mac­donald kormányra jutott, azért, hogy Francia­országgal szemben megmutassa erejét, elrendelte a flotta mozgósítását a Középtengeren, épen a franciákkal szemben. A nemzeti eszmének fen­tartása és fenmaradása tehát ott olyan kívánság, amely szociáldemokrata részről is helyesléssel találkozott. Ezt csak azok a szociáldemokraták fTapló XXII, kifogásolták, akik később kommunisták lettek és az orosz szovjet területére vonultak vissza ; ellen­ben az összes munkáspártok ugy Angliában, mint Franciaországban azon az A állásponton vannak, hogy az iskolából sem a történelem, sem a vallás tanítását kizárni nem szabad. Az emiitett irányban nem látok semmiféle intézkedést az előttünk fekvő törvényjavaslatban. Pedig azok az események, amelyek a világ törté­nelmében 1914 óta lezajlottak, teljesen megvál­toztatták a világ arculatát. Európát teljesen fel­darabolták, államokat, dinasztiákat szüntettek meg és uj országokat hoztak életre, amelyek azelőtt sohasem léteztek. Ezek, valamint az ezek­kel járó tanulságok mind olyan nagy történelmi tények, hogy ezekről a középiskolákban hallgatni szinte képtelenség. A gyermeket nem érdekli ma már az, hogy Nagy Sándor lovát Bucefalosnak hivták-e, aminthogy nem érdekli a világtörténe­lemnek az a sok jelentéktelen epizódja sem, ame­lyet valósággal belegyömöszölnek annak a gyer­meknek a fejébe. Ellenben érdekelni fogja a mai gyermeket az, hogy az apja hol és kiért harcolt vagy esett el, érdekelni fogja a földrajz, a törté­nelem és érdekelni fogja — ami a magyar közép­iskolákból eddigelé, sajnos, teljesen kimaradt — a szociológiának olyan tárgyilagos, okos és haza­fias tanítása, amilyenre a mai viszonyok között feltétlenül szükségünk van. Eddig, ha szociális ismeretekre akarunk szert tenni, kénytelenek voltunk egyetemi hallgató korunkban a Társada­lomtudományi Társaság kiadványait megvenni, amelyek azonban nagyon egyoldalú szemszögletből adták ezeket az ismereteket, ugy, amint azt Jásziék jónak tartották. Ha ellenben olyan szo­ciológiát iratna a minister ur, amely nem Jászi Oszkár zavaros pápaszemén keresztül nézi az eseményeket, hanem magyarul nemzeti szempont­ból bírálja meg ezeket a nagy világtörténeti té­nyeket, akkor az ifjúság szociális téren, a szocioló­gia terén is felfegyverkezve és ismeretekkel meg­szilárdulva léphet az életbe. Elnök : A tanácskozási idő letelt, kérem tehát a képviselő urat, szíveskedjék beszédét befejezni, Kiss Menyhért : Minthogy ezeket a szem­pontokat, ezeket a gondolatokat a minister urnák különben gondosan elkészített javaslatában nincs szerencsém feltalálni, a javaslatot nem fogadom el. Elnök : Az idő előrehaladván, a vitát meg­szakítom és napirendi javaslatot teszek. Javas­lom, hogy legközelebbi ülésünket holnap szerdán, f. hó 2-án d. e. 10 órakor tartsuk és ennek napi­rendjére tűzessék ki : 1. pontul a középiskoláról szóló törvény­javaslat folytatólagos tárgyalása, 2—5. pontokul a mentelmi bizottság jelen­téseinek tárgyalása Peyer Károly, Nagy Ernő, Reisinger Ferenc és Lingau er Albin képviselő urak mentelmi ügyében, 6. pontul a társas háztulajdonról, 7. pontul a polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról. 8. pontul a fogadós felelősségéről és az el­szállásoláson alapuló és ezzel kapcsolatos köve­telések biztosításáról szóló törvényjavaslatok tár­gyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hoz­zájárulni? (Igen 1) Ha igen, ily értelemben 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom