Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.
Ülésnapok - 1922-266
A nemzetgyűlés 266. ülése 1924. évi április hó 1-én, kedden, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A középiskolákról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása, — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : gr. Klebelsberg Kunő. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 35 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Héjj Imre jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Perlaki György jegyző ur, a javaslatok ellen f dszólalókat pedig Forgács Miklós jegyző ír. A házszabályok 289. §-a éneimében bemutatom a függőben levő inditványok és interpellációk jegyzékét. Tudomásul vétetik. Napirend szerint következik a középiskolákról szóló törvényjavaslat (írom. 389, 406) folytatólagos tárgyalása. Miután Várnai Dániel képviselő ur a tegnapi ülésen beszédének a mai napra való halasztását kérte és a nemzetgyűlés ehhez hozzájárult, Várnai Dániel képviselő urat illeti a szó. Várnai Dániel : T. Nemzetgyűlés ! Körülbelül 18 esztendővel ezelőtt, abban az időben, amikor az utóbbi napokban felszóialt Lukács György képviselőtársunk kultuszminister korában a középiskola reformjáról szaktanácskozást folytatott le, a Társadalomtudományi Társaság is előadássorozatot rendezett ugyanerről a témáról. Én ezt az előadás-sorozatot, körülbelül 10—15 előadást és mintegy 30—45 szakértő pedagógus előadását végighallgattam igen fiatalember koromban és ezekről az előadásokról meglehetősen élénk benyomásaim vannak. Amikor ott a vita anyagát reasszumálták, kénytelenek voltak megállapítani, hogy azon az előadás-sorozaton a humanisztikus gimnáziumnak egyáltalában nem akadt védelmezője. Azt hiszem, a nemzetgyűlés jelenlevő tagjai tudatában vannak azoknak a pro és contra véleményeknek, amelyek a humanisztikus gimnáziumok fentartása vagy eltörlése körül megnyilvánultak. Ezeket nem is akarom itt megismételni, csak azt kivánom megállapítani, hogy az a reformjavaslat, amely most itt tárgyaltatik, amikor közbeiktatja a reálgimnáziumot, voltaképen a humanisztikus gimnázium ellen nyilatkozik meg. Minthogy azonban a javaslat túlságosan gyenge ahhoz, »hogy reformálni tudjon, alig nyúl hozzá magához a humanisztikus gimnáziumhoz. T. Nemzetgyűlés ! Nem tudom, a minister ur bevezető beszédében volt-e, — sajnálatomra nem voltam itt, nem is hallhattam — de utalás történt a minister urnák olyan nyilatkozataira, hogy ő rövid időn belül már 71 reálgimnáziumot fog tudni felállitani : részben újonnan felállitani, részben pedig meglevő humanisztikus gimnáziumokat átszervezni. Ezzel szemben — ahogyan a javaslatot pontosan, figyelemmel átolvastam — azt mondom, hogy nincs is szándékában megszüntetni a humanisztikus gimnáziumokat és a javaslat, mint úgynevezett reform, azt sem éri el, hogy a humanisztikus gimnáziumok mai határozottan konstatálható túlsúlyát megszüntesse. A javaslat nem teszi kötelezővé az iskolafentartó felekezeteknek, hogy gimnáziumaikat reálgimnáziumokká szervezzék át. így pl. Pápa, Veszprém, Komárom, Pécs, a Duna-Tisza közén és a Tiszántúl pedig Hódmezővásárhely, Nagykőrös, Halas, Kunszentmiklós és Aszód városokban — hogy példaképen hirtelenében csak ezeket a városokat említem meg, ahol a gimnáziumok felekezetek kezében vannak — meg fognak maradni humanisztikus gimnáziumoknak egyrészt azért, mert tudjuk, hogy a gimnáziumokat fentartó felekezetek hallani sem akarnak arról, hogy lemondjanak a humanisztikus rendszerről, másrészt pedig, mert a kormánynak nincs módja arra, hogy ezekben a városokban a meglevő ádami humanisztikus gimnáziumokat reálgimnáziumokká szervezze át és főképen ma nincs módja ahhoz, hogy e felekezeti humanisztikus gimnáziumok mellé ezekben a városokban uj állami reálgimnáziumokat épitsen fel. Én azt mondom, t. Nemzetgyűlés, ha a közoktatásügyi minister urnák komoly szándéka az, hogy a jövőben a reálgimnáziumok számára biztosítsa a túlsúlyt, akkor már most ebben a törvényjavaslatban rendelkezzék arról, hogy amely városban egy gimnázium van, ez a gimnázium, tekintet nélkül arra, hogy az állam az iskolafentartó vagy valamely felekezet, kötelezőleg reálgimnáziummá szerveztessék át, ahol pedig két gimnázium van, ott az egyik okvetlenül reálgimnázium legyen. Ha erről a minister ur részéről lényegesnek mondott reformról, a reálgimnáziumról akarnánk Napló XXII. 3?
