Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.
Ülésnapok - 1922-265
A nemzetgyűlés 266. ülése 1924. vagy anélkül felvételi vizsgát tehet s ha ezt leteszi, akkor felveszik az egyetemre. Magyarországon azonban nemhogy a szabadabb fejlődés felé haladnának e tekintetben, hanem napról-napra jobban megszorítják az iskolázás lehetőségét. Azt látjuk, hogy különösen a legutóbbi időben a kurzus idején történtek az iskoláztatási megszorítások körül nagy lépések. Valósággal ötletszerűen jött egy-egy kultuszminister ilyen irányú rendeletekkel. Például Haller kultuszminister ur egy rendelettel életbeléptette azt az intézkedést, hogy az elemi iskola negyedik osztályából a középiskolába ezután csakis felvételi vizsgával léphet a tanuló. Haller kultuszministersége idejében az 1868. évi népoktatási törvényeknek ezt a részét, amely világosan megmondja, hogy aki az elemig iskola negyedik osztályát legalább elégséges osztályzattal elvégezte, a középiskolába léphet, egy egyszerű rendelettel hatályon kivül helyezte. Haller akkori minister nrnak nem volt szent a törvény, ő a törvényt egy egyszerű rendelettel megsemmisítette és ennek a nemzetgyűlésnek még nem jutott eszébe, hogy felelősségre vonja azt a ministert, aki a törvényt egyszerű rendelettel megsemmisítette. (Esztergályos János: Hát most szent Hallernek a törvény?) Ezt a rendeletet az akkori kultuszminister ur, mint a kis numerus elausust hozta. Az volt vele a célja, hogy már ezen az alsó fokon átszűrje a tanulóanyagot és titkos rendelettel, titkos beavatkozással arra kényszerítse majd a felvételi vizsgán szereplő középiskolai tanárságot hogy a zsidó fiukat távol tartsa a közéniskolától. A gyakorlat azonban mit eredményezett? A fryakorlat azt eredményezte, hogy a zsidó fiuk, akik rendesen jobb anyagi körülmények közt élnek, nagyobb városokban laknak, alaposan elvégezhették az elemi iskolai anyagot azoknak tarthattak nevelőket, házi tan itókát — már a íobhmódunk. akik a középiskolába szoktak menni, mert a szegény zsidók a középiskolát ritkábban látogatlak ... íKiss Menyhért: Nincs is szegénv zsidó! — Klárik Ferenc: Dehogy nincs! — Esztergályos János: Nemcsak szegény ébredő van, van szegénv zsidó is! — Propper Sándor: A handléfosclalkozást miért nem sajátítják ki az ébredők? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Kiss Menyhért: Például a munkások között 0.2% a zsidók aránvszáma! — Esztergályos János: Földmiws szegény zsidók vannak!) Csendet kérek! (Klárik Ferenc: Láttam én már zsidót szántani!) Klárik kéuviselő ur, csendet kérek! (Klárik Ferenc: Csak azt mondtam ...) A képviselő urnák nincs joga semmit sem mondani, különösén akkor ha az elnök figyelmezteti. Drozdy Győző: A Haller-féle teljesen tör- [ vényt el en rendeletnek tehát az lett a o-vakor1a+í eredménye, ho<rv n zsidó fiu 1r mi-pdeuiitt. talán 99%-ban átúsztak ezen a felvételi vizsgán, azor^n a széfért" 5 ' földun^ee tanulók. (Propper Sándor: Munkásgyermekek!) munkásgyermekek, uroletárgyermekek, akik a távoli kültelkekről járnak iskolába, akik gyári munkában kénytelenek fiatal koruk bimbózó éveit tölteni, azok elhullnak ezen a felvételi vizsgán. A falusi gyermekek, a kis földmives fiuk. akik a háború alatt nem járhattak elemi iskolába sem. mert a tanítót elvitték katonának, akik a kurzus alatt sem tár hattak iskolába mert a tanítót Haller minister ur felfüggesztette és ha elcsapta, azután egy-két sőt évi március hó 31-én, hétfőn. 153 három esztendei^' sem adott helyette más tanítót annak az iskolának, ezek sinylik meg Haller volt kultuszminister urnák ezt a törvénytelen rendeletét és nem a zsidóság. Nem lett ebből a rendeletből a kis numerus clausus, mei't ha ez numerus claususnak mondható, akkor is csak a falusi gyermekek, a szegény földmivesnép gyermekeinek kirostálását eredményezte. (Esztergályos János: Ha volt tanító, akkor nem volt ruha, amelyben iskolába járhattak volna!) Az kérdezem az igen t minister úrtól: feltétlenül szentnek tárt ja-e elődjének ezt a törvénytelen intézkedését és vájjon okvetlenül kell-e neki olyan nagy politikai koncessziót tennie elődjének, hogy ezt a törvénytelen, igazságtalan rendeletet továbbra is életben tartsa? (Propper Sándor: Emellett ostoba is a rendelet!) Mert tudja meg a minister ur, hogy ez ellen a tudományellenes, törvényellenes, antiszociális rendelet ellen nemcsak az egész magyar társadalom tiltakozik, nemcsak a szülők, a falusi elnyomott néposztályok és munkások tiltakoznak, hanem tiltakozik az egész tanítói kar is. A tanítói kar magára nézve sértőnek, megbecstelenitőnek tártja azt, hogy amikor a törvény neki jogot ad arra, hogy a gyermekeket kiképezze, levizsgáltassa, bizonyítványt adjon a kezükbe, amellyel a középiskolába mehetnek, akkor jöjjön egy minister, aki a törvényt rendeletével egyszerűen félreteszi, a tanítónak ezt a jogát elveszi és a tanítói működést a középiskolai tanítók elbírálása alá bocsátja, tanítói munkájának eredményét a középiskolai bizottságok felülbírálása alá helyezi. A tanítói karban rendkívül nagy elkeseredést szít ez az intézkedés. (Klárik Ferenc: Bizalmatlanságot jelentett velük szemben a minister részéről! —• Esztergályos János: Embertelen és nemzetietlen! — Propper Sándor: Lélektanilag is nonszensz! Tolsztoj mondta^ aki szintén értelt valamit a pedagógiához!) Azt hiszem, a minister urnák is volt már talán alkalma egy vagy két ilyen felvételi vizsgával előkészített középiskolát megfigyelni, láthatja tehát az eredményekből, hogy ezek a felvételi vizsgák semmi mást nem jelemének, mint azt, hogy néhány falusi fiút nem engednek be a városi középiskolába, mert a falusi fiu nem kaphatta meg a falusi hatosztályu, tanitó nélküli népiskolában a kellő kiképzést. Ennek a rendelet nek visszavonását tehát feltétlenül követeljük a magunk részéről. Ha a további és ugyancsak ötletszerű miniszteri önkényen alapuló rendeleteket nézzük, akkor még egy Haller-féle rendeletre kell rámutatnom. Rá kell mutatnom arra a rendeletre, • amellyel — ugyancsak törvénytelenül — a kivételes törvények alapján a tanítóképzők tanítási idejét négy évről hat évre emelte fel. Ugyanilyen jogcímen a mostani kultuszminiszter ur is megtehette volna azt, hogy a középiskola két tipusát átalakítja háromra, s az igen t. minister urnák sem kellett volna idejönnie, ha csak olyan törvénytisztelettel rendelkeznék, mint Haller képviselő ^ur, aki mimister korában a négy tanítóképzői évet hatra változtatta át Az államnak ez az intézkedése milliókba került. Az egész tantervet meg kellett változtatni, a tanítóképzők egész rendszerét át kellett alakítani. Az első osztályba beiratkozó tanulóknak az uj rendszer szerint kellett tanulniok és ma ezek a tanulók itt vannak a negyedik osztálynál, de nem lehet megvalósítani a minister ur rendeletét, vissza kell állítani a négy tanítóképzőt 24*
