Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.
Ülésnapok - 1922-264
A nemzetgyűlés 264. ülése 1924. évi március hó 29-én, szombaton, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt Táryyai : A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920 : XXXVI. te. kiegészítéséről intézkedő törvényjavaslat 2. §-a f>. pontjának tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Interpellációk : Kiss Menyhért az összkormányhoz és az igazságügyministerhez, a dombegyházi kisbórlők bérleteinek megszüntetése és a földreform kijátszása tárgyában. — Az igazságügyminister válasza. — Fábián Béla az igazságügyi ós belügyministerhez, a szeged-csongrádi események, a kaposvári tárgyalás és a Márffy-ügy nyomozása tárgyában. — Az igazságügyminister válasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, b. Korányi Frigyes, Walko Lajos, Szabó István (nagyatádi), Pesthy Pál, gr. Csáky Károly, Vass József, (Az ülés kezdődik 10 óra Í0 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Bartos János jegyző m\ a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Héjj Imre jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Perlaki György jegyző ur. Napirend szerint következik a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920: XXXVI. törvénycikk kiegészítéséről intézkedő törvény 2. §-a 6. pontjának tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Neubauer Ferenc előadó: T. Nemzetgyűlés! A földreformnovella plenáris tárgyalása alkalmával a nemzetgyűlés a novella 2. §-ába beillesztette a 6. pontot, amely a következőképen szól (olvassa): »A törvényhozás tagja, tényleges közszolgálati alkalmazott, tényleges katonatiszt, valamint a végrehajtással megbízott intézetek alkalmazottai e törvény 2. §-a« — t. i. az alaptörvény 2. §-a — »1—4. pontjában megjelölt mértéken túl földhöz nem juttathatók.« Az a kérdés, hogy ez a rendelkezés a novellába beillesztessék-e, az előzetes tárgyalások során is kimerítő vita tárgya volt és elsőizben is, amikor az együttes bizottság a novellát tárgyalta, erre vonatkozólag inditvány tétetett a bizottságban, a bizottság többsége azonban ezzel szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy ilyen rendelkezés a törvényjavaslatba ne vétessék be. A bizottság intenciója ugyanis az volt, hogy a törvényjavaslat egyéb intézkedései úgyis megfelelő biztosítékot nyújtanak arra, hogy a földreform céljaira rendelkezésre álló területnek a reform tulajdonképeni céljától való elvonása, aminek megakadályozását ez a pont célozza, nem fog bekövetkezni. A plenáris tárgyalás alkalmával a nemzetgyűlés többsége ezt a pontot a 2. §-ba betűzni mégis jónak látta. (Farkas István: Nagyon helyesen! Ne is vegyék ki belőle!) Ebben igazán az vezette ä képNwpló XXIT. viselők egy részét, hogy akkor, amikor ehhez bozzáj árultak, még nem voltak bizonyosak abban, hogy a törvényjavaslat 16. és 22. §-ai, amelyek ugyanezen esetekre kihatással biró rendelkezéseket foglalnak magukban, olyan formában fognak belekerülni a törvénybe, mint ahogy azt később a nemzetgyűlés elhatározta. Tekintettel a 16. §-ban a nagyobb birtoktestek juttatására vonatkozólag foglalt rendelkezésekre, amelyek rendkívül nagy mértékben megszorítják ugy a fizetés, mint akinek való juttatás lehetőségét, tekintettel továbbá a törvény 22. §-ára, amely a helyi birtokpolitikai célokra nem szükséges területekre vonatkozólag felhatalmazza a földmivelésügyi ministert, hogy nyilatkozzék, miszerint azok telepítés céljaira fentartandók-e, amely esetben azok más birtokpolitikai célra, tehát ilyen birtokpolitikai célokra sem használhatók fel, — amely két paragrafus tehát teljes biztosítékot nyújt arra nézve, hogy abban az értelemben, hogy egyeseknek nagyobb birtoktestek juttathatók legyenek, akár olyanoknak, akik a kifogásolt rendelkezés alá esnek, akár pedig olyanoknak, akik ezen kifogásolt rendelkezés alá nem tartoznak, amire a lehetőség e törvényes rendelkelkezés fennállása mellett is megvan — mondom, minderre való tekintettel nem teljesen indokolt az, hogy ez a rendelkezés a törvényjavaslatban bent maradjon, aminek Rubinek István képviselő ur a nemzetgyűlés egy része nevében kifejezést is adott, amikor indítványt tett a 27. §-hoz abban az irányban, hogy ez a szóbanforgó rendelkezés bizonyos mértékben módosittassék. Mivel azonban ez indítvánnyal szemben az a házszabályszerü aggály merült fel, hogy ellentétes egy olyan határozattal, amelyet a nemzetgyűlés már elfogadott, a földmivelésügyi minister ur akkor kijelentette, hogy nem ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzetgyűlés Rubinek István képviselő urnák ezt az indítványát tárgyalja, hanem ő fog előterjesztést tenni az államfőnek arra, hogy az 1920. évi I. törvénycikk 13. §-ának második kikezdésében biztosított jogánál fogva a törvényjavaslatot ezen pont újonnan való tárgyalása végett küldje vissza a nemzetgyűlésnek. A földmivelésügyi minister ur ezen kijelentése alapján történt előterjesztés folytán intézte a kormányzó lö
