Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.
Ülésnapok - 1922-247
A nemzetgyűlés 247. ülése 1.924. évi február hó 27-én, szerdán, szári hatalom ellen. Nagyon jól tudjuk, hogy Bem fényes győzelmeinek hatása alatt Jankuek hajlandók voltak a Kossuth által felajánlott programmot elfogadni és Dragos küldetése teljes sikerre vezetett volna, ha egy szerencsétlen balkorülmény Abrudbányán, ' Hatvani guerilla-őrn agynak fellépése, a románok ellen megkísérelt támadás azzal a végzetes eredménnyel nem járt volna, hogv az ottani magyarságot a románok Hatvani támadása által felbőszítve, vagy megcsalatásuktól félve, lemészárolták. Ennek a mészárlásnak aztán maga ez a hú, románajku, de magyarérzésü Dragos képviselő is áldozatául esett. Akkor következett el Magyarországon az elnyomatás korszaka. De már az emigrációban Kossuth Lajos kidolgozta Magyarország nemzetiségi alkotmányát, amelyben teljes alkotmányos egeynjoguságot kivánt biztosítani a független Magyarország 1 minden polgára számára. Ugyanez a vezéreszme vezette a másik nagy magyar törvényalkotó korszakot, a 67-es kiegyezés korszakát, amikor a magyar törvényhozás az 1868. évi XLVX törvénycikkben megalkotta a nemzetiségi egyenjogúságról szóló rendelkezéseket. Ha kissé belériíl antun k ebbe a törvénybe, látjuk, hogy a nemzetiségeknek politikai, közigazgatási és közoktatásügyi téren, tehát e három nagy életnyílvanulásban a legmesszebbmenő módon biztosítja nyelvük használatára nézve a teljes jogegyenlőség; (Saly Endre: Papíron!) biztosit ja különösen közoktatási téren, mert kimondja a törvény, hogy minden egyház és minden társulás szabadon állíthat^ fel saját nyelvének művelésére, saját nyelvén való gyermeknevelésre tanintézeteket. A törvénynek ezt a részét a legmeszszebbmenőleg végre is hajtották. Én magam erre vonatkozólag érdekes tapasz tálatokat szereztem például Turóc vármegyében, ahol pár évtizeddel ezelőtt Alsó- és Felsőjeszen községben megfordultam. Az egész község magyar nemesi családból származik. A Jeszenszky-család fészke ez, a két községnek jóformán nincsen más nevű lakossága, mint épen Jeszenszky. Ennek ellenére az állami iskolákban a kisgyermekeket nem tanították meg magyarul. Megállítottam őket a községben és kérdeztem tőlük: tud-e magyarul. Nem tudom, hogy mondják tótul, hogy nem tudok, de ezt a tót választ adták, és amikor egyiktől kérdeztem, hát miért nem tudsz, kis fiam, hiszen te magyar vagy, az illető azt mondta, hogy magyar vagyok, de azért nem tudok magyarul, mert a tanító ur nem tanított meg bennünket magyarul beszélni. Ez volt a mi erőszakoskodásunk sok vonatkozásban a nemzetiségekkel szemben. Az, hogy a politikai tekintetben az a tendencia kapott lábra, ezzel a szabadelvű 68-iki törvénnyel szemben, amely igenis a nemzetisegek látszólagos, színleges elnyomásával akarta biztosítani a magyarság számára azt, hogy a 67-iki alkotmányban elveszett állami függetlenségéért mégis valahol kiélje sovinizmusát, teljesen kétségtelen és ez a szabadelvű korszaknak nem egyik legkisebb bűne volt. Az uralkodóhatalom megengedte a magyar kormánynak, hogy belpolitikai téren a nemzetiségekkel szemben zsarnokoskodjék. Miért! Azért, hogy ébrentartsa az elnyomás, az elkeseredettség érzését a nemzetiségekben és ezeket a nemzetiségeket így bármikor felhasználhassa a magyar függetlenségi és önállósági törekvések elnyomására. Ott volt például a koalíció küzdelme. Mindannyian emlékszünk rá, hogy az úgynevezett n darabont-kormány, a végén, amikor a vezérlő-bizottság túlhatalmával szemben máisemmiféle mentő eszköze nem volt, amikor az ország már csak egy kormányt ismert el, az ellenzéki vezérekből megalkotott vezérlő-bizottságot, a darabont-kormánynak nem tudom már milyen tényezője, azt a gondolatot forgatta a fejében és kísérletet is tett rá, hogy különösen a románlakta vidéken egy — talán színleges felkelési mozgalom inaugurálásával fog megrettentően hatni a vezérlő-bizottságira, hogy a további ellenállást feladja. Elnök : Figyelmeztetnem kell a képviselő urat, hogy a tárgyalásra szánt idő letelt és ezért kérem, méltóztassék beszédét befejezni. Szakács Andor : Ezért, mondom, megengedte az osztrák főhatalom nekünk ezt a luxust ezzel a reservatio mentalis-szal és a mi kormányaink ezzel, sajnos, többé-kevésbé éltek is politikai téren, de közoktatási téren, a bírósági intézkedések terén nem. Miután neikünk ilyen szabadelvű törvényünk van, amely törvénytárunkha be van cikkelyezve, én a kormány törvényjavaslatát nem tartom és nem is tarthatom önálló intézkedésnek, csupián az 1868. évi XLIV. te. 27. $-a kiegészítésének. Ezért a törvényjavaslatot elfogadom, mert a kiegészítést szükségesnek tartom, azonban ugy a, törvényjavaslat címénél, mint pedig az 1. §-nak tárgyalásánál olyan módosítást fogóik előterjeszteni, amelyből ki fog világlani, hogy nekünk nem volt szükségünk ilyen uj nemzetiségi egyenjogúsági törvény meghozására, hanem kizárólag 1868 : XLIV. te. 27. §-ának kiegészitésére. (Helyeslés.) Elnök : A vitát megszakítom. A honvédelmi minister ur kivan szólani. Gr. Csáky Károly honvédelmi minister : T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém a beszállásolási törvények kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot benyújtani. Tisztelettel kérem, méltóztassék azt kinyomatni, széitosz.tatni és az osztály mellőzésével, előzetes és együttes tárgyalás céljából a véderő- és a pénzügyi bizottságnak kiadni. Elnök : A javaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végett, az osztály mellőzésével, a pénzügyi és a honvédelmi bizottságnak ki fog* adatni. Most pedig napirendi javaslatot kívánok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön, e hónap 28-án délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki : 1. a közhivatalokban a kisebbségi nyelvek ismeretének biztosításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, 2. az Országos Testnevelési Alapról szóló és 3. a korona értékcsökkenéséneik meggátlására irányuló egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni ? (Igen !) Ily értelemben mondom ki a határozatot. Az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: kz üést ujbói megnyitom. Mielőtt az interpellációkra áttérnénk, a honvédelmi minister ur válaszolni kíván Kiss Menyhért képviselő urnák Prónay Pál alezredes becsületsértési ügyében előterjesztett interpellációjára. A honvédelmi minister urat illeti a szó. Gr. Csáky Károly honvédelmi minister :
