Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.
Ülésnapok - 1922-245
3G A nemzetgyűlés 245. ülése 1924. társunk mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel a nemzetgyűlés. Elnök: Rubinek István képviselő ur kivan szólni. Rubinek István: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy a szőnyegen levő kérdéshez minden politikától mentesen, tisztán és kizárólag a mentelmi jog szemüvegén keresztül hozzászólhassak. Mindenekelőtt a leghatározottabban vissza kell utasítanom azt a vádat, amelyet Hebelt Ede t. képviselőtársam emelt itt a nemzetgyűlés, szine előtt, mintha az ügyészség ebben az ügyben, vagy általában ezekben az ügyekben utasításra járna el. Az ügyészség saját hatáskörében, saját törvényes kötelességéből kifolyólag és annak eleget téve jár el akkor, amikor az egyes napilapokban, általában a sajtóban megjelenő, részben izgató, részben pedig rágalmazó vagy becsületsértő, de minden körülmények között a törvénnyel ellenkező, a törvényt sértő cikkek Íróival szemben a törvény alapján eljár. (Saly Endre: A jobboldali izgatókat nem találja meg soha! m — Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Zaj a jobboldalon.) A mentelmi jog igen fontos alkotmánybiztositék, semmi körülmények között nem szolgálhat azonban arra és nem terjedhet addig, hogy salvus conductus gyanánt szolgáljon bűncselekmények elkövetésére. (Pikier Emil: Ez igaz! Aláírom! Senki sem akarja!) Akkor tehát, amikor nemzetgyűlési képviselő követ el bűncselekményt, (Hebelt Ede: De csak ha elkövet!) igen természetes, hogy a nemzetgyűlésnek minden pártállásra való tekintet nélkül (Pikier Emii: Ugy van! De csak ha elkövet!) kötelessége az ügyben a fennálló jogszabályok értelmében a nemzetgyűlési. képviselő mentelmi jogát felfüggeszteni. (Hebelt Ede: Ezt mondjuk mi is! — Pikier Emil: Nyitott ajtókat tetszik döngetni! Ez természetes!) Ami már most a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos kérdéseket illeti, a mentelmi bizottságnak és a mentelmi bizottságon keresztül a nemzetgyűlésnek a következő feladatai vannak. Elsősorban meg kell állapítania, vájjon a megkeresés a mentelmi jog felfüggesztése iránt arra illetékes hatóságtói érkezett-e. (Hebelt Ede: Azt úgyis tudjuk !) másodszor, hogy az a cselekmény, mellyel kapcsolatban a mentelmi jog felfüggesztését kérik, (Hebelt Ede: Ezt is tudjuk!) büntető törvényeink értelmében bűncselekmény-e. (Hebelt Ede: Ez a fontos! Itt a paragrafus!) Majd arra is rá térek. Harmadszor meg kell állapítania, hogy az összefüggés a bűncselekmény elkövetése és elkövetője, tehát azon személy között, akinek a mentelmi jogát felfüggeszteni kérik, tényleg megvan-e és végül negyedszer, vájjon nem forog-e fenn politikai zaklatás esete. (Klárik Ferenc: Ezt mind tudjuk !) Ami a konkrét esetet illeti, Hebelt t. képviselőtársam nagy tévedésben van, amikor azt mondja, hogy a jelen esetben nem látszanak fenforogni bűncselekmény tényálladékai, ismérvei. (Hebelt Ede: Sőt az ellenkező látszik fenforogni!) A képviselő ur felolvasta a BTK vonatkozó paragrafusát, mely azt mondja, hogy bűncselekmény feldicsérésének vétségét követi el az, aki a törvény által bűntettnek, vagy vétségnek nyilvánított cselekményt feldicsér. (Hebelt Ede: Nem kérem! Annak elkövetése miatt! Ne tessék kihagyni, ez a legfontosabb!) Vagy annak elkövetőjét, t. képviselőtársam! A jelen esetben arról van szó. Tehát a törvény által bűntettnek vagy vétségnek nyilvánított cselekményt, vagy annak elkövetőjét, tehát akár az egyiket, akár a másikat dicsérik fel. A jelen esetben arról van szó, hogy gróf Károlyi Mihályt a nemzet egyeteme hazaárnlónak tartja.., (Nagy zaj és ellenmonévi február hó 22-én, pénteken. dások a szélsőbaloldalon. — Pikier Emil: Nem igaz! Debrecen nem annak tartja!) Minden magyar embernek HZ £1 meggyőződése. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem igaz! — Pikier Emil: Debrecen most szavazott! — Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Kuna P. András: Debrecen nem számit! — Klárik Ferenc: Rosszhiszemű állítás! — Pikier Emil: Debrecen tiltakozik ez ellen !) Meggyőződése minden magyar embernek . .. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem igaz!) Elnök: Saly Endre és Hebelt Ede képviselő urakat kérem, sziveskedjenek csendben maradni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Rubinek István: Annyi bizonyos, hogy az a cselekmény, amelyet gróf Károlyi Mihály elkövetett, a magyar büntető törvénykönyv értelmében a hazaárulás minden ismérvét kimeriti. fPikler Emil: Nincs ítélet!) Tekintet nélkül arra, hogy van-e ítélet vagy sem,. .. (Klárik Ferenc: Rabulisztika !) Elnök: Klárik Ferenc képviselő urat kénytetelen vagyok rendreutasitani, (Zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek. Rubinek István: ...a büntető törvénykönyv a bűncselekmény feldicsérésének vétségénél nem teszi kritériummá előfeltétele azt, hogy az a bűncselekmény itéletileg meg van-e állapítva, vagy sem, hanem, hoay van-e bűncselekmény vagy nincs. (Pikier Emil: Valakinek csak meg keli állapítania, hogy van-e vagy sem?) Azt majd a bíróság fogja megállapítani a mentelmi jog felfüggesztése után, vájjon indokolt volt-e az ügyészség vádia, vájjon tényleg elkövettetett-e a bűncselekmény feldicsérésének vétsége. Ennek elbirálása azonban nem a nemzetgyűlés hatáskörébe tartozik, hanem azon kívül esve a magyar bíróság feladata. Ennek folyamányaként csatlakozom az előadó ur indítványához. (Pikier Emil: Akkor Nagyatádit is el kell Ítélni!) Elnök: Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e Vanczák János képviselő ur mentelmi jogát az előadott ügyben felfüggeszteni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Vanczák képviselő ur mentelmi jogát felfüggesztik, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés az előadottügyben Vanczák János képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság előadójának jelentése sajtórendőri kihágás miatt feljelentett Vanczák János képviselő ur mentelmi ügyében. Mikovínyi Jenő : T. Nemzetgyűlés ! A budapesti kir. főügyészség megkeresése szerint Vanczák János nemzetgyűlési képviselő urat a budapesti kerületi munkásbiztositó pénztár feljelentése következtében (Rothenstein Mór: Az egy jó cég! — Derültség a szélsőbaloldalon.) a budapesti királyi büntető járásbíróság arra kötelezte, hogy a feljelentés alapját képező közleményre vonatkozólag a Népszavában helyreigazító cikket tegyen közzé. Miután ő ennek a kötelezettségének eleget nem tett és minthogy a sajótörvény 16. és 23. §-a értelmében, aki bírói ítéletben köteleztetik helyreigazító cikk közzétételére és annak eleget nem tesz, sajtórendőri kihágást követ el, a főügyészség kéri Vanczák János képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését, hogy ellene a kihágási eljárás lefolytatható legyen. Itt a tényállás anyira tiszta, hogy vitát sem enged meg. Vanczák János képviselő ur egy Ítéletben foglalt rendelkezésnek nem tett eleget és minthogy ez a cselekménye a sajtótörvény szerint kihágást képez, tehát ezért az eljárást le kell folytatni. Itt zaklatásról szó nem