Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-258

A nemzetgyűlés 258. ülése i<>:>4. kivinni! — Zaj a baloldalon.) Ennek következté­ben ma az a helyzet, hogy Magyarország állami bevételeinek szégyenszemre csaknem 50%-a a legbrutálisabb, a legigazságtalanabb, a leganti­szociálisabb adónem bői, a forgalmi adóból áll. (Ugy van! Ugy van! a balközéven. — Drozdy Győző: Szegény emberek bőrét nyúzzák le! — Lendvai István : Bezáratnak a szegény kis­iparossal! — Fábián Béla: Ezért van szükség adódetektivekre!) Méltóztassanak megmondani, komoly dolog-e az, hogy csak azért, hogy futni engedjék ezt az óriási vagyont, megtöltik az egész országot detektivekkel. Nincs kisember, nincs kereskedő és nincs iparos, akinek ajtaján ott ne kopogtatna a detektív, és ezek a kis­emberek azt sem tudják, mikor sarcolja meg őket. (Zaj.) Fájdalom, a magyar keresztény néptömegek­nek azért kell fizetni a cukor, a petroleum, a gyufa, a szesz és a lakás után kincstári haszon­részesedést, mert a magyar kormány nem akar, fél hozzányúlni a nagybirtokhoz. (Erdélyi Aladár: Hát nem az fizette legelőször a valorizált adót? — B. Prónay György: Az egyedüli vagyon, amely valorizálva fizeti adóját, a nagybirtok! — Propper Sándor : És a fogyasztási adók!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Dénes István: A földbirtok még a földadót sem fizeti mindig teljes összegében, mert a földadótörvény 5-ik pontja kimondja, hogy ha a föld bérbe van adva, az adó felét a bérlő fizeti. (Felkiáltások a jobboldalon: Ugyan!) Mit ugyan! Tessék elolvasni a törvényt. (Erdélyi Aladár: Akkor ugyanezen az alapon ön sem fizet semmit, mert a kliensei tartják el!) Nem erről van szó. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Erdélyi Aladár: Töb­bet dolgozunk, mint ön, legyen nyugodt!) Dénes István: T. képviselőtársam, hogy tájékoztassam önt az ügyvédek jövedelméről, méltóztassék tudomásul venni, hogy az ügyvédek ugyanazon jövedelem, ugyanazon kereset után fizetnek jövedelemadót, kereseti adót és forgalmi­adót. (Kiss Menyhért: Megdolgozik érte! — Erdélyi Aladár: Hát a földön nem kell dolgozni? — Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Dénes István : Ezenkivül nekem, amilyen arányban öregszem, csökken a szellemi képessé­gem is. (Derültség a jobboldalon. — Erdélyi Aladár: Nem vagyunk kíváncsiak az éveinek a számára ! Nem akarunk indiszkrétek lenni ! ) Ezzel szemben a földbirtoknál mindig megmarad a fundus, a föld, óriási különbség van tehát a szellemi munkás és a földbirtokos között. (Propper Sándor: Belemegy a cserébe! — Erdélyi Aladár: De én nem! De nem azért, amire a t. képviselő ur gondol! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ugy-e ?) Miután kimutattam és bebizonyítottam, hogy a jövedelem- és vagyonadóalap abszolúte igazság­talan, középkori és pivilégizált, ezen az alapon kényszerkölcsönt ennek az országnak a nyakába zuditani nem szabad és ha a kormány mégis megteszi, bűnt követ el. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Azt kivánom és azt inditványozom tehát, méltóztassék ezt a törvény­javaslatot visszaküldeni a bizottságokhoz. Jöjjön először a magyar kormány tiszta, igazságos adóz­tatással, csak azután jöhet ilyen reformokkal. Ha az ország minden polgára jövedelme, vagyona arányában viseli az állam terheit, akkor nem lesz az országban olyan ember, aki ez ellen tiltakoznék, de mindaddig, amig törvényellenesen ilyen antiszociális, igazságtalan rendeletekkel kor­mányoznak, tiltakozni fogunk ez ellen és jogos éri március hó 19~én, szerdán. 39 r > lesz a magyar nemzet felháborodása. (Ugy van ! Ugy van ! a balközépen.) Azt hiszem, bebizonyítottam, hogy a leg­nagyobb érték, a föld, nem fizeti igazságosan a jövedelem- és vagyonadót. Ez az oka annak, hogy a külföldi kölcsön kérdésében olyan álláspontot fog­lalok el ma is, mely tiltakozik, a külföldi kölcsön be­hozatala ellen. (Helyeslés a balközépen.) A magyar kormányok mindig akkor folyamodtak külföldi kölcsönhöz, amikor borzasztóan rosszul gazdál­kodtak és amikor tönkretették az országot. ( Lendvai István: Nem kellett volna tökretenni az országot! — Halász Móric: Most arról van szó, hogy lehetne ezen segíteni ! — Lendvailstván: Ezt a rablógyilkos is mondhatná, mert a tárgyalás után szerinte már nincs meg a rablógyilkosság ténye ! Nevet­séges dolog! De majd felelni fognak érte! — Zaj a jobboldalon.) Az igen t. ministerelnök ur elmulasztotta megindokolni a nemzetgyűlésben a külföldi köl­csön terheit, elmulasztotta megmondani, kikkel fogja megfizettetni azokat a terheket, melyeket a külföldi kölcsönnel és a vele kapcsolatos pénz­ügyi és jóvátételi intézkedésekkel a nemzet nya­kára zudit. (Klárik Ferenc: A kisemberekkel, ugy mint a többit!) Az a kérdés, hogy kik fogják viselni ezeket az óriási terheket. Méltóztattak látni az előbb elmondottakból, hogy olyan adó­rendszerünk van, mely 80%-ban a kisemberekre nehezedik. Ennek következtében, ha külföldi köl­esönt vesznek igénybe, talán be fogják vele tömni a deficitet két esztendőre, (Lendvai István: Még azt sem!) talán még azt sein, — én legalább nem hiszem — de fenmaradnak az óriási ujabb terhek a régiek mellett, amelyeket magunkra vállalunk és amelyeket viselnünk kell. Kérdem, kik fogják azokat és milyen adórendszer mellett megfizetni! Kérdem, nem lett volna-e a magyar kormány részéről az a becsületes és tisztességes eljárás, hogy először demokratikus és szociális adórend­szerrel jöjjön a nemzetgyűlés elé és csak annak letárgyalása után jöjjön a külföldi kölcsönnel? Ebben az esetben örömmel megszavazzuk, ha szükség van rá. (Lendvai Istvánt Akkor nem is kellett volna külföldi kölcsön!) Akkor nem is lett volna rá szükség. Az ellen azonban, hogy itt olyan adórendszer legyen, mely megnyomorítja a dolgozók millióit, mely ujabb terheket ró rájuk, tiltakozom és tiltakozik a magyar nép. Vegye tudomásul a t. kormány és a t. többség, hogy odakint a népmilliók tiltakoznak ez ellen. (Lendvai István: Majd meg fogják mutatni, ha nem hiszik! — Hedry Lőrinc: Dénes, a magyar népmilliók nevében! —Zaj balfelöl.)' T. képviselő­társaim, az erős állásfoglalás a külföldi kölcsön­nel szemben, azt hiszem, jogos és indokolt. A magyar kormány teljesít már jóvátételt régen, titokban. Kérdem, kikkel fizetteti meg a jóvátétel költségeit? Azt a sok állatot, amit kiliferált, kinek a pénzéből fizette ki a magyar kormány? (Halász Móric: A pesti siberekéből!) Az adózók filléreiből. Nekem semmi kifogásom sincs az ellen, ha a nagybirtok és a nagytőke, ahol a vagyon és a jövedelem van, ezt magára vállalja. Akkor rögtön megszavazom a külföldi kölcsönt. De ilyen adó­rendszer mellett külföldi kölcsönt megszavazni bűn és merénylet a dolgozó társadalom ellen. (Zaj ) Nem vagyok a külföldi kölcsön mellett azért sem, mert a ministerelnök ur maga jelentette ki, szemben múlt évi beszédével, hogy most már ma­gunknak kell viselni a terhek és a szanálás orosz­lánrészét és a külföldi kölcsön csak átmeneti jel­legű lesz. Nem értem, minek ez a játék. Minek akkor idecsőditeni a kisentente és a nagyentente embereit, minek az országot kontroll alá helyezni. És kérdem, miért nem jött a magyar kormány az aranyparitásos felhatalmazási javaslattal elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom