Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.
Ülésnapok - 1922-256
3& À nemzetgyűlés 25Ő. ülése 1924. a. kisemberek befizessék a kényszerkölcsönt, amelyet rájuk kivetettek. Példátlan uzsora van ebben a rendeletben. Amit Görgey előttem szóló igen t. képviselő tárnám mások ellen hozott fel, hogy most már valorizált kosztpénzt szednek, az teljes mértékben megvan ebben az uzsorakamatban, amely a kölcsön után jár. Mi ez a 10% ? Ez késedelmi kamat voltaképen. De nem esztendei kamat, hanem havi, tehát kosztkamat, máskép heti 2 és fél százalékos kosztkamat. S mikor az állam ezt a kosztkamatot követeli, ugyanakkor valorizálva, takarékkoronában követeli a kivetett kölcsön befizetését. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbalovdalon.) Az állam tehát valorizál és kosztkamatot szed. (Erdélyi Aladár : Az bírság !) Mint már emiitettem, a javaslatboz bővebben nem szólhatok, csak ezeket a kirivó példákat hozom fel. Félve azonban a kormánynak hasonló meggondolatlan intézkedéseitől s attól, hogy erre az 1920. évi jövedelemre még nem tudom, milyen ujabb pénzügyi politikát alapit, nagyon kívánatosnak sartanám a kormány utasitását arra nézve, hogy térjünk le már végre erről az 1920. évi jövedelmi alapról és legalább a jövőre nézve állapitsuk meg az 1923. évi jövedelmeket, hiszen a kettő között óriási különbség van. Épen ezért bátor vagyok a t. Nemzetgyűlés elé határozati javaslatot benyújtani, (Halljuk ! Halljuk ! a bal- és szélsőhaloldalon.) amely a következőképen szól (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy haladéktalanul intézkedjék az iránt, hogy az 1924-re járó jövedelem- és vagyonadó az 1923. évi valóságos jövedelem és vagyon arányában, évi valóságos jövedelem és vagyon arányában vettessék ki, (Helyeslés balfelöl.) hogy az adókivető, illetőleg fel szól arnlási bizottságban r a községi képviselőtestületnek és az érdekelt társadalmi osztályoknak megfelelő befolyás biztosi ttassék.« Kívánatos ez azért, mert az eddigi befolyás nem mutatkozott elegendőnek, az eddigi befolyás nem vette figyelembe úgyszólván a helyi ismereteket sem ; (Ugy van ! balfelöl.) szükséges tehát oly intézkedés, hogy a helyi ismeretekkel biró emberek az adókivetés tekintetében befolyást gyakorolhassanak. (Helyeslés a baloldalon.) Hogy pedig az igen t. kormány hogyan szándékozik érvényre juttatni azokat a módositásokat, melyeket igen t. Erdélyi képviselőtársam és más képviselőtársaim kívántak és felhoztak, nem tudom. Nem tudom, hogy a részletes tárgyalásnál akarja-e előterjeszteni, (Erdélyi Aladár: Külön törvénnyel!) vagy külön törvénnyel, amikor törvény alapján az eddig kibocsátott fizetési meghagyások végrehaj tatnak. (Meskó Zoltán: Eső után köpönyeg!) Épen ezért szükségesnek tartom, hogy e törvény javaslat tárgyalását függesszük fel és a törvényjavaslatot adjuk vissza az illető bizottságoknak, ahol azok a javaslatok tárgyalás alá vétessenek, s azután terjesszék azokat ide a nemzetgyűlés elé. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ezért a következő határozati javaslatot vagyok bátor a nemzetgyűlés elé eőterjeszteni (olvassa): »A nemzetgyűlés a korona értékcsökkenésének meggátlására irányuló egyes intézkedésekről szóló 381. számú törvényjavaslatot jobb átgondolás, a kölcsönnek más, szélesebb alapokra leendő fektetése és a minimumot képező alap megállapitása s ezekről leendő jelentéstétel végett, a pénzügyi, az igazévi március hó lé-én, pénieken. ságügyi és a közgazdasági bizottságnak viszszaadja.« Ezek után. azt hiszem, nem kell külön is hangsúlyoznom, hogy a javaslatot ebben az alakjában nem fogadom el. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Szólásra következik? Csík József jegyző : Pikier Emil ! Pikier Emii : Kérem az elnök urat, hogy a tanácskozásképességet megállapítani méltóztassék. Elnök : Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jelenlevő képviselő urakat megszámlálni. (Zaj balfelöl. — Meskó Zo.tán : Maga az inditványtevő sincs itt! —-• Csík József jegyző megszámlálja a jelenlevő képviselőket.) Elnök : Minthogy a nemzetgyűlés tagjai nincsenek tanácskozásképes számban jelen, az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Pikier Emil képviselő urat illeti a szó. Pikier Emil: T. Nemzetgyűlés ! Mikor a szőnyegen lekvő törvén yjavasiai cimét olvasom, hogy: »Törvényjavaslat a korona értékcsökkenésének meggatlására irányuló egyes intézkedésekről«, aKKor felszólalásomat szeretném telehinteni a humor aranyporával, mert ha kritika tárgyává teszem a kormánynak ezen célt szolgáló eddigi intézkedéseit, a szomorú helyzet dacára, amelyet ezek az intézkedések kiváltottak, mégis humoros hangulatba keli jutnom. Mert az eddigi pénzügyi poiitika az utolsó hároni esztendőben miniden ez irányban tett intézkedésével pont az ellenkező effektust váltotta ki, mint amit tendált Néhány nap óta olvasunk szenzációs sajtójelentéseket a most végrehajtott nagyméretű koronaosempészésről. Minden bűnnek vannak árnyalatai. A bűn azonossága mellett is egyes bűnözők a bűnt nagyobb mértékben, mások kisebb mértékben követik el és ha a koronaesempészés és koronarontás bűnének elkövetői között disztingválok, akkor a legnagyobb bűnöst a magyar kormányban és a magyar kormány egyik végrehajtó szervében, a Devizaközpontban látom. Görgey István ma felszólalt igen t. képviselőtársam hivatkozott arra a koronamentő akcióra, amelyet a kormány, illetve a Devizaközpont folytatott a zürichi kurzus bizonyos magasságában való megtartása érdekében. Kérdem, hogy egy alkotmányosan és parlamentárisán kormányzott országban lehetséges-e az, hogy a nemzeti vagyonnak olyan óriási hányadát kivigyék az országból, mint amilyen hányadát a nemzeti vagyonnak a magyar kormány, illetve a Devizaközpont kivitte Zürichbe azon fikció fentartására, amelyet a korona zürichi árfolyama jelentett. Ha a zürichi kurzusnak bizonyos vonalon való fentartása azt jelentette volna, hogy ezzel megmentik a korona belföldi vásárlóerejét, szóval, ha azon egész periódus alatt, amig a korona — mondjuk — 30 centimeon. állt, sem a magyar államvasutak nem emelték volna a tarifát, sem a kincstár nem emelte volna a dohánynemüek és egyebek árát, sem a cukor kincstári haszonrészesedését, sem a lakbéreket nem emelték volna, (Zsirkay János : A cukorgyárak gondoskodtak volna a cukorárak emeléséről !) szóval, ha a zürichi kurzus fentartása azt jelentette volna, hogy ez gátat vet. a drág-aság további emelkedésének, akkor természetesen, mint a fogyasztók nagy tömegének képviselője, ezt a pénzügyi intézkedést helyeselném.