Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-254

574 A nemzetgyűlés 254. Wiese 1924. tását is.«. A belügyminister ur tehát egyszer ki­jelentette, — hogy szó szerint idézzem — (olvassa): »A földmunkások szervezkedéseit pedig nem fog­juk tűrni,« azután pedig nem is olyan nagy idő múlva, azt jelenti ki a belügyminister ur .... (Kuna P. András: Csak nemzetközi alapon nem tűrik! Meg kell ezt is mondani! — Pikier Emil: Magának is olyan nemzetközi képe van. Kuna bácsi! Olyan vörös! Ne beszéljen annyit! — Élénk derültség. — Kuna P. András: Menjen a Dob­utcai kocsmába, oda, ahol embert öltek, ott dema­gógoskodjon! Ott magyar vér folyt!) Bocsánatot kérek, a képviselő úrral olyan kérdésekről, ame­lyekről úgyszólván halvány fogalma sincs, én nem vitatkozom. (Kuna P. András: Hogyne volna! Ismerem a dolgot nagyon jól!) Egyszer tehát kijelenti a belügyminister ur, hogy a földmunkások szervezkedését pedig nem fogja tűrni, máskor pedig kijelenti, amint fel­olvastam beszédéből, hogy a földmunkások szer­vezkedésére vonatkozólag is^ ugyanazok a törvé­nyes rendelkezések vannak érvényben, mint bár­mely más társadalmi rétegére vonatkozólag. T. Nemzetgyűlés ! Annak a sok sérelemnek és azoknak a titkos utasitásoknak itt való per­traktálása arra kényszeritette nem olyan nagyon régen a belügyminister urat, hogy egy utasitást adjon ki alantas hatóságainak, amellyel szabá­lyozni kivánja a szervezkedés szabadságát az ipari munkásokra vonatkozóan. Kezem között van ez az utasitás, amely azt mondja (olvassa): »A kor­mánynak nem lehet intenciója, hogy az ilyen ipari munkásegyesületek megalakitása elé mester­séges gátat emeljen ...« stb. stb. Kifejezetten ipari munkásokról van tehát szó a rendeletben és hiába akarja a belügyminister nekünk magyarázni, — addig, amig ez a rendelet fennáll és áruig fenn­állanak azok a titkos utasítások, amelyeket a közigazgatási hatóságokhoz annak idején a szer­vezkedés meggátlása érdekében intézett, — hogy egyforma joga van Magyarországon minden tár­sadalmi rétegnek a szervezkedéshez, a földmunká­soknak épenugy, mint az ipari munkásoknak: itt van a megkülönböztetés ebben a rendeletben, a 115.112/1923. M. E. számú rendeletben egyrészt, másrészt pedig ott van a különbség az eljárásban a földmunkások és más társadalmi rétegek között, amit igazolnak ezek a dokumentumok, amelyeket majd szép sorjában fel fogok olvasni. (Zaj jobb­felől.) T. Nemzetgyűlés ! Ha a Magyarországi Föld­munkások Országos Szövetsége, amely nem poli­tikai testület, hanem gazdasági szerv, akar ala­kuló értekezleteket bejelenteni ott, ahol a mun­kások akarják és kívánják, a leglehetetlenebb akadályokkal kell megküzdenie és akkor is nagyon kivételes esetekben engedélyezik az ilyen alakuló taggyűléseket. A felfogás az, hogy ha a föld­munkások nem tudnak egyesülten, szervezetten hangot adni a panaszaiknak, a fájdalmaiknak, akkor azok a panaszok, azok a fájdalmak nem léteznek. Struccpolitikát űznek önök ott a kormány­párton, kormányukkal együtt, homokba akarják dugni a fejüket az események előtt ós azt hiszik, hogy ha a földmunkások, mondom, nem adhatnak panaszaiknak kifejezést, akkor azok a panaszok nem léteznek, ha megalakulhatnak, vihetik odáig, akkor azután rendszerint kapjuk a következőhöz hasonló végzéseket (olvassa): »... a számú körrendeletben reám ruházott jogomnál fogva, miután a megalakulás szükségességét közérdekű­nek nem találom, az idevonatkozórag fennálló törvényes rendelkezésekre figyelemmel tudomásul nem vehetem, a helyicsoport működését pedig nem engedélyezem«. Ugyanigy szól a második, kezemben levő végzés is. De ez a hivatkozott rendelet, a 115.112. számú évi március hó 12-én, szerdán. rendelet, amely, hangsúlyozom, kizárólag az ipari munkásokra vonatkozik, a következőket mondja (olvassa): »Ennek dacára ismételten tapasztal­tam, hogy egyes alsófoku hatóságok a munkás­egyesületek ügyeinek elbírálása alkalmával nem járnak el kellő gondossággal és alapossággal, ha­tározataikhoz előre elkészített sablonszerű terve­zeteket használnak és azok indokolását minden komoly alapot nélkülöző általános kitételekkel szövegezik meg, — mint pl. »közérdekből nem találtam indokoltnak«, vagy »állambiztonságiszem­pontból aggályosnak tartom a helyicsoport enge­délyezését« anélkül azonban, hogy elutasitó határozatukat elfogadható, konkrét adatokkal indokolnák. Mint méltóztatnak látni, más társa­dalmi rétegekre, az ipari munkásokra vonatkozó­lag a minister is bizonyos tekintetben megsokalta azt a sablonszerű és törvénytelen eljárást, amelyet a hatóságok alkalmaztak a helyicsoportok tudo­másulvétele tárgyában és utasította őket, hogy ne ilyen sablonszerűén, blankettaszerüen járjanak el, hanem ha elutasítják a csoport megalakulásá­nak kérelmét, akkor ne csak ezzel a sablonszerű megokolással okolják meg ezt. Igaz, hogy a szolgabirák e tekintetben leleményesek és ha ilyen utasitást kapnak, nagyon szépen megfogják okolni. De látjuk a Földmunkások Országos Szövet­sége helyi csoportjainál, hogy itt még figyelmen kivül hagyják a 115.112. számú rendeletet, mert itt egyszerűen nem, is okolják meg az elutasitást egyszerűen csak azt mondják, hogy közérdekből nemkívánatos, hogy a helyi csoport megalakuljon. Ha pedig megalakulhat a helyi csoport, nagyon érdekes példákat tudok felhozni arra nézve, hogyan járnak el vele szemben. Taggyűléseket egyszerűen nem engedélyeznek; nem engedélyezik az alap­szabályban biztosított rendes évi taggyűléseiket sem- Egész rakás ilyen irányú végzés van kezeink között. Ha pedig én, mint a szövetség alelnöke, le akarok menni a helyi csoporthoz és alapszabály­szerű kötelességemet akarom elvégezni, akkor rendszerint kimondják a végzésben, hogy leme­hetek, jelen lehetek, azonban nem szólalhatok fel a közgyűlésen. Ilyen irányú végzést adott ki Szen­tes város rendőrkapitánj 7 a is; amikor ismertetni akartam azokat az uj rendelkezéseket, amelyek életbelépnek a közgyűlés határozata következtében, akkor azt mondotta a főkapitányi végzés, hogy jelen lehetek, az adminisztrációt felülvizsgálhatom, azonban fel nem szólalhatok a közgyűlésen. (Eőri­Szabó Dezső: Ennyire félnek tőled?) Ugyancsak itt van egy másik végzés, a hód­mezővásárhelyi rendőrség végzése, amely ezt mondja (olvassa): »Szeder Ferenc nemzetgyűlési képviselőnek felszólalását meg nem engedhetem, mert az anyaegyesület által kiküldött csakis az alapszabályok ... pontjaiban biztosított ellenőrző tevékenységet fejthet ki, az országos közgyűlésről való beszámoló megtartása pedig nyilvánvalóan ezzel ellenkező tevékenység határait meghaladná s ezen beszámoló... a közgyűlés napirendjébe nem illeszthető«. (Klárik Ferenc: Egyesülési és gyü­lekezési jog Magyarországon! — Mayer János: Láttuk a kommunizmus alatt!) Szeretném látni, hogy amikor Szijj Bálint képviselőtársam lemegy a Falu Szövetség köz­gyűlésére, akad-e szolgabíró, aki azt mondja, hogy nem szólalhat fel, csak jelen lehet. (Klárik Ferene: Dehogy akad! Nagyot köszönnek neki előre!) A rendőrhatóság ott van ezen alkalommal, mert hiszen bejelentéssel tartott gyűlésről van szó, amikor felszólalok, annak az ellenőrző hatóságnak módjában van engem felelősségre vonni azért a beszédért, amelyet ott elmondok. Módjában van nemcsak ott mindjárt felelősségre vonni, hanem módjában van az egész taggyűlést is feloszlatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom