Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-253

A nemzetgyűlés 253. ülése 1924. ben. kellett volna felállítanunk saját erőnk­ből, mint ahogy most is a saját erőnkből átüt­jük fel — az ónálló magyar jegybankot. Mind­ezt azonban elmulasztottuk. Most, a legrosz­•szabb pillanatban kérünk külföldi kölcsönt a világtói, amikor a külpolitikai helyzet a leg­kevesoé alkalmas arra, hogy Magyarország kedvező kondíciókat kapjon. Ennek tudható azután be az, hogy a kormány külpolitikai te­kintetben is uzsorákat hzet azért a 25U millió aranykoronáért. Arcpirító dolgok történtek. Csak arra utalok, hogy amikor a kormány a köicsöntárgyalasokat megkzedte, a magyar külügyminisier elment a Usehszlovák köztár­saság megalapításának a Prevratnak oiöin­űnnepére, üe sem az olasz, sem az angol kö­vet nem ment el oda, Magyarország érzékeny­sége iránti tapintatból, de a magyar kormány képviseltette magát nem egy osztálytanácsos­sal, hanem a magyar külugymimsterrei, úgy­hogy az ember egy pillanatra szegyelte azt, hogy magyar. Mindezt az elhibázott rövidlátó pénzügyi politika okozza. Itt függnek össze azután a külpolitikai kérdések a tapétán lévő pénzügyi kérdésekkel. Van még egy példa. A trianoni szerződés­ben biztosítva van Öt nagyhatalom által a magyar kisebbségek joga. Mit látunk? Száz­számra csukják be a magyar és velünk barát­ságban levő szepesi német testvéreink német iskolait Pelsöinagyarorszagon. Kormányunk­nak nincs egy szava sem ez ellen, mert jaj, meg ne apprehendáljanak .Prágában, mert a kölcsön, a kölcsön függ tőle. De tovább megyek. Tudjuk, hogy Magyar­ország budget jenek nehéz helyzetét leg­nagyobbrészt a menekült tisztviselők okoz­zák. Mi történt most. A magyar kormány az illetékesség és a honosság kérdésében teljesen elfogadta a prágai kormány álláspontját, ez­által hontalanná tett újból száz es százezer magyar tisztviselőt és munkást, akik megint ide fogynak tódulni. Erről a kérdésről a múlt hónapban, februárban keserűen emlékeztek meg Tátrafüreden a prágai parlamentben levő magyar nemzetiségi ellenzéki képviselők. A magyar ellenzéknek a Pozsonyi iüradó a hivatalos lapja és ennek február 17-iki száma szószerint közli Körmenidy Ékes Lajos prágai képviselő beszédét (olvassa) : »A prágai tár­gyalások alkalmával az, illetőségi kérdésben oly nyilatkozatot tett a magyar kormány kép­viselője, amely az itteni volt magyar tisztvi­selők és hazátlanná vált munkások tömege körében mérhetetlen elkeseredést támasztott«: Majd idejönnek azok mind. Azt mondotta továbbá az ellenzéki magyar képviselő, hogy (továbbolvassa) : A magyar kormánytól elvártuk volna, hogyha ebben a kérdésben nem tudnak az emberséges és egye­dül elképzelhető jogos álláspontunknak a saint­germaini szerződésben biztosított jogainknak érvényt szerezni, akkor ne gerinctelenkedjék, hanem vigyék az ügyet a népszövetség nem­zetközi választott bírósága, de mindenesetre külföldi nyilvánosság elé, mert az mégis csak képtelenül lehetetlen dolog volna, hogy az itteni százezrek most a magyar kormány for­mális beleegyezésével váljanak illetőséggel és állampolgársággal nem biró hontalanokká. Ezt a magyar kormánynak semmiféle gazdasági előnyért nem szabad megtennie.« Ugyanez a képviselő továbbá azt , mon­dotta (továbbolvassa): »Nehéz időket éltünk át és talán még nehezebbnek nézünk elébe. évi március hó 11-én, kedden. 255 A mi küzdelmünkben való részvétel nem való azonban a kisnitueknek, es nem való a meg­alkuvóknak, üizeket mi nem is invitáljuk, ue szívesen nyújtunk baráti kezet faj-, leiekezet­es világnézeti különbség neikül mindenkinek, aki nem vesztette el a hitet aoban, hogy az keli.« Nahát, a magyar kormány a magyar igazságot nem segiti meg oaaient. (liakovszky Iván Deiügyminister : j±ol 1 Miben %) Íme, egy elhibázott, rövidlátó, gerinctelen pénz­ügyi és külpolitikának rettenetes hatása. Fe­lek, hogy a magyar kormánynak ez a politi­kája nemzeti aspirációinkat teljesen remény­telenné fogja tenni. Felek, hogy a magyar kormány mostani dirigáló mestere, Benes ur politikájának hatása aiatt mireánk oly szerep vár, hogy a magyar nemzet gazdaságilag, szellemileg, politikailag teljesen degenerálódni fog, mert ne feledjük azt, hogy a nagy célok magukhoz felemelik a nemzeteket és az embe­reket, a kicsinyes, kis célok pedig magukhoz lealacsonyítják. Egy nemzet tehát, amelynek politikájában nincsenek nagy célok és nemzeti ideálok, csak máról-holnapra való kicsi taktikázások a ha­talmi pozíciókért, csak rosszi kópiája a régi Taafe-féle Fortwursteln-politikának. Az ilyen kis politika le fogja zülleszteni magát a nem­zetet is. Amikor a kormánypárt Berki Gyula inter­pellációja alkalmával beterjesztette ezt a ja­vaslatot, a kormány bizalmi szavazatot provo­kált a nemzetgyűléstől. Mi ellenzékiek akkor névszerinti szavazást kérő ivet irtunk alá. Ezen az ivén a polgári ellenzéki képviselők és a nemzetközi szocialista képviselők közösen szerepeltek. Hasonló gúnyos megjegyzésben volt akkor is részünk. Nos, mai beszédem in­dokolja azt, hogy miért irtam alá a szocialis­tákkal együtt ezt az ivet. Őszintén bevallom és hirdetem, hogy az én nemzeti ideáljaimhoz ma már közelebb áll a szocialista párt Pro­gramm ja, mint a kormány cselekedete. (Felkiál­tások jobbfelől: Gratulálunk! — Vanczák Já­nos: A kormányuknak gratuláljanak!) Ne feledjék el, hogy a szocialista párt fel­olvasta itt a nemzetgyűlésen programmját, amelynek egyik lopontj a az, hogy küzdenek az igazságtalan trianoni békének megváltozta­tásáért, A szocialista párt eme programmjá­nak hatalmas visszhangja támadt most Angiiá­ban, (Kuna P. András: Azért mentek ki Peidlék Angliába.) Én csak azt tudom, amit az egész európai sajtó közöl, hogy Henderson an­gol belügyminister az ő választói előtt nyíl­tan hirdette az igazságtalan békék revízióját, mert ez az érdeke Angliának, ez az érdeke Európának és érdeke az egész civilizált em­beriségnek. (Vanczák János: Ugy van!) Hen­dersont ezért a bátor beszédéért megtámadták' az érdekelt felek Európaszerte, de az angol nép erre ráduplázott, mert óriási többséggel választotta meg ezt a revizionista program mot valló angol minister!. Elnök: A tárgyalásra szánt idő letelt, ké­rem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni. Baross János : Pár mondatom van csak hátra. (Héjj Imre : Délután folytathatja !) A képviselő urnák módjában áll holnap érdem­ben felszólalni. Mi, akik itt állunk a középen, nekünk, akik a végletek politikái ellen, harcolunk és küzdünk, az a hivatásunk, hogy kibékítsük a magyar társadalomnak és a magyar politikai életnek különböző végleteit. NAPLÓ XXI. --

Next

/
Oldalképek
Tartalom