Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-253

248 Á nemzetgyűlés 253. ülése 1924, csinálnak: Az állam jegyet csak rövid időre, hat hónapra, félesztendőre kibocsátani és ez­alatt a félesztendő alatt a nemzet önálló erejé­vel — és bizonyítottam már, hogy ez megvolt, különösen három évvel ezelőtt — megcsinálni az önálló bankot. Közben ezalatt a félesztendő alatt ezzel az átmeneti pénzzel kellett volna megszerezni a külföldi valutát, a valutakin­cset arra a vérnélküli gazdasági háborúra, amely továbbfolyik Európában. (Zsirkay Já­nos: Az idegen ellenőr számára!) Az önálló bankot Németország felállitotta a Renten-bank szisztéma szerint, Ausztria pedig felállitotta kombinálva egy külföldi kölcsönnel. Mi, saj­nos, szokás szerint itt is az osztrák példát vet­tük mintának, holott rá kell mutatnom f arra, hogy két óriási különbség van Ausztria és Ma­gyarország viszonyai között. Az egyik az, hogy mi nyerstermelő, sőt nyersterményfelesleget produkáló állam lévén, gazdaságilag erőseb­bek vagyunk, tehát nem voltunk rászorulva jegybankunknak külföldi kölcsönnel való kom­binációjára. Óriási fontosság-u ez politikailag, mert nekünk, legalábbis nekem, vannak még nemzeti vágyaim és ideáljaim és ezeknek meg­valósítása szintén csak a saját erőnkkel lehet­séges. Ausztria a maga németjei nemzeti ideál­jának megvalósítását nyugodtan ráhagyja Németország 80 milliós, most küzködő német­ségére ... (Zsirkay János : Mi meg rábízzuk Strakosh és Pospisil urakra !) Nekünk tehát önálló bankunknak felállítását a külföldi köl­csönnel összekombinálni nemcsak felesleges volt, belső erőinknél fogva, hanem nemzeti as­pirációinknak és törekvéseinknek szempontjá­ból halálosan veszedelmes is. (Dénes István: Mit szól ehhez a ministerelnök !) De ha már követtük Ausztria példáját, miért nem követ­jük teljesen, miért követtünk annak csak rossz oldalát? Miért nem követtük jó oldalát is. és miért nem vittük véene* az osztrák pél­dának kopizálását ! A külföldi befolyást át­vettük az osztrákoktól, de a hasznosat, a nro­duktiv inflációt az időközi átmeneti időben nem vettük át az osztrák példából. Ma tehát a helyzet az, hogy Ausztriáiban több, mint 7 billió korona van forgalomban, és amikor a külföldi kölcsönről kezdtek tárgyalni, 3 billió volt a forgalom, nálunk pedig 1 billió 300 milliárd ma összesen a bankjegyforgalom. En­nek dacára a mi pénzünk rosszabb, mint az osztrák, holott a kibocsátott koronák száma szerint legalább hatszor jobbnak kellene lenni a, miénknek, annál is inkább, mert amint ki­mutattam, kereskedelmi mérlegünk az utolsó bárom évben szenzációsan javult, amit az osz­trák kereskedelmi mérleg* ilyen fokban nem tud produkálni. Mégis mit látunk ? Nálunk nyomorognak az emberek, mig Ausztriában együtthaladt a bevétel a drágasággal'. Ott a bérek az árak emelkedésével egy nivón tudtak moradni. Minálunk csak a drágaság növekedett, amelynek az emberek bevétele messze alatta maradt. (Mozgás a balközéven.) Mindenki szegényebb nálunk, sokkal, mint három esztendővel ezelőtt volt, ee-vüár példát ki­véve. (Meskó Zoltán : Díszpéldányt !) egypár di«7/néldányt. Ausztria azonban a hasznos in­flációból produktiv dolgokat teremtett: vas­utakat, óriási villanyerőműveket émtett, ame­lyek az ipar fejlődését mozdítják elő ; a lakás­szükséget és Ínséget megoldotta a lakásépí­téssel. Minálunk ez mind, mind elmaradt. Ki­TÍmcsi vagyok m és szeretném tudni, hogy évi március hó 11-én, kedden. 1926 őszén — amikorra a lakásokot fel fogják szabadi tani, amikorra majd a szellemi és testi munkásokat a háziurak ki fogják dobni a la­kásokból, hogy beleüljenek a siberek — azt a szociális mozgalmat mivel fogja meggyógyí­tani az a pénzügyi kormányzat, amely elég rövidlátó volt, hogy amikor még az árak meg­engedték, a lakáskérdést meg nem oldotta az­zal, amivel egyedül lehet megoldani, lakások építésével. Külföldi tőkecsoportok jártak éve­ken át a kormányhoz s tettek különböző aján­latokat; begombolódzva, félvállról utasította vissza a pénzügyminist er ur. S ma ott állunk, hogy a hivatalos lakásépítési akció csődöt mondott, mert magánházak építésére is csak alig tizenöt-húsz kérvény jött be a minásteriu­mokba és olyanok a, feltételek, hogy azok kö­zül három házat nem lesz lehetséges felépíteni. (Zsirkay János : Miért nem kény szeritették a nagy vállalatókat arra, hogy mi a kötelessé­gük alkalmazottaikkal szemben. A nagy nye­reségből telt volna!) Szociális nyomorúságunk legfőbb oka az, hogy idejében nem alkalmaztunk egy hasznos és produktív inflációt. Pénzügyi kormányza­tunk nem tudott a háború előtti mentalitástól szabadulni. Hogyan nézett ki a háború előtt Magyarország pénzügye? Bécsből dirigáltak mindent. Ott volt az Osztrák-Magyar Bank, amely diktálta azt, hogy Magyarország milyen lassú tempóiban fejlődhessék iparilag és keres­kedelmileg. Szűkre szabták az Osztrák-Magyar Bank alaptőkéjét, s minél kevesebb hitelt ad­tak Magyarországnak, nehogy Magyarerszás' hitele, Magyarország ipara és kereskedelme utóiérje Bécset és lekonkurálhassa az osztrá­kot. Mi volt tehát a háború előtti pénzügy­minister előtt a lehetőség? Takarékoskodni, hogy a szükreszabott, kevés pénzzel kijöjjön, és az adósrófot minél szorosabbra fogni, hogy az adóból a hadi kiadások és a közös kiadások mindig- fedezve legyenek. Éveken át voltam tagja a függetlenségi pártnak s nagyon jól emlékszem, hogy a koalíciós időkben sokat tárgyaltunk épen az önálló jegybankról; em­lékezzünk csak vissza a régiekre, az önálló jegvbank volt a parlamenti és a politikai élet egyik fő ütközőpontja. (UÍJV van! balfelöl.) énen azért, hogy Magyarország gazdasági füg­getlensége biztosítva legyen. Már most, t. Nemzetgyűlés, az a mentali­tás, amelynek nem volt más dolga és lehető­sége, mint hogy szűk, filléres beosztással csi­nálja meg az állami budgetet és dirigálja Magyarország közgazdasági életét, érvénye­sült is és nem tudta megérteni azt, hogy ab­ban az átmeneti időben, amig fel tudjuk állí­tani az önáló jegybankot, nekünk fel kell hasz­nálnunk a nemzet szempontjából a kontjunk­turát, nekünk be kell vásárolnunk addig-, amig csak lehet, a legtöbb külföldi valutát, nyers­anyagot, egyszóval fel kell fegyvereznünk magunkat arra a folyamatban lévő gazdasági harcra, amely Európában talán ma dul a leg­erősebben. Mindezt nem tudta megérteni a pénzügyi kormányzat. Mi következett tehát bef Az következett be, hogy a régi bécsi szisz­téma szerint dolgozó kormány megint behaj­totta Magyarországot a béesi közgazdasági élet folyása alá. (Unj/ van! balfelöl és a bal­középen.) Tessék elővenni a törvényjavaslatot; ott van, hogy a takarékkorpnát hogyan szá­mítják az arbitrázs-pa-nirok: kurzusa alapján. MU jelent az? Az arbitrázs-nap írókat jegyzik Bécsben m, Budapesten is, tehát a mi takarék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom