Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-244

18 A nemzetgyűlés 244. ülése 1924. országinak, úgyhogy ebből a két tételből azután nem nehéz megállapítani azt, hogy az általános életnivó szempontjából Ausztria és Magyarország között mi a differencia. Csak néhány számot méltóztassanak meghallgatni. A hivatalos jelentés szerint a szobafestő hetibére Bécsben 452.640 osztrák korona, nálunk 137.808 korona, a női szabó hetibére Bécsben 497.904 korona, nálunk 147.840 korona, a szűcs hetibére Bécsben 466.000 korona, nálunk 103.344 korona, a cipész hetibére Bécsben 458.000 korona, nálunk 144.951 korona, a vegyészeti munkás hetibére Bécsben 328.000 korona, nálunk 57.700 korona, a nyomdász keresete Bécsben 379.671 korona, nálunk 129.232 korona, a famunkás hetibóre Bécsben 416.415 korona, nálunk 145.000 korona, a vasesztergályos hetikeresete Bécsben 407.000 korona, nálunk 133.000 korona, végül a textilmunkás hetikeresete Bécsben 291.000 korona, nálunk kereken 100.000 korona. Ez azt jelenti, hogy Bécsben a munkások és fixfizetésü alkalmazottak átlagban háromszor annyit keresnek, mint itt Magyarországon, az élelmiszerek árai pedig Bécsben osztrák koronákban a magyar árak alá csúsztak. Nem tudom elhinni, hogy a pártérdek vagy a pártfegyelem olyan messze tudna elmenni, hogy ezt a lesújtó helyzetet ne vegye szemügyre és ne igyekezzék azon segiteni. Nem tudom, mit vár a ministerelnök ur az ő megnyugtató kijelentéseitől és mennyiben látja azokat^ honorálva a mai vásárcsarnoki árakkal és egyéb közszükségleti cikkek áraival; azt azonban ki kell jelentenem, hogy ezt a helyzetet igy tovább fentartani nem lehet. Nem tudom, hogy a kormány, illetőleg a ministerelnök ur és a nemzetgyűlés többsége vállalja e a felelősséget ezért a helyzetért. Nem politikai felelősségre gondolok, mert ezzel nincs sok mondva, hiszen azzal

r hogy egy fél- vagy negyedóra múlva a többség bizalmat szavaz a ministerelnök urnák, még nem lesz olcsóbb a kenyér, a zsir, a tej. (Ugy van! Ugy van! a szch'őbaloldalon. — Felkiáltások a jobboldalon: Ettől a beszédtől sem.) Attól egyetlenegy ember sem fog jóllakni. (Szakáts József: Maga sem tudja azt olcsóbbá tenni. — Felkiáltások jobbfelöl: Mondja meg, hogy lehet ? — Farkas István: Ugyan ! 48 óra alatt meg lehet csinálni. — Barthos Andor: Ezzel a beszéddel nem lakik jól a szegény ember ! — Zaj.) T. Nemzetgyűlés! Ne méltóztassanak rossznéven venni azt, amit itt mondok. Kijelenteni, én leszek a legboldogabb, ha azt fogom látni, hogy itt félóra múlva nem egy mesterséges bizalmasdi játék fog lefolyni, (Zaj.) hanem komoly akció arra vonatkozólag, hogy Magyarországon ezeken a súlyos, nehéz viszonyokon változtassznak. Én leszek a legboldogabb, ha be kell látnom majd, hogy tévedtem, (Bogya János : Gondoljon a gerstlire!) és ezt lojálisán ki fogom jelenteni. Felhívom a t. Nemzetgyűlés figyelmét arra, méltóztassék ezt a kérdést komolyan venni, méltóztassék komolyan meglátni azokat a veszedelmeket, amelyek a keresetek és az árak között nagy differenciákban mutatkoznak. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Méltóztassék ezen pártkülönbség nélkül feltétlenül és gyorsan segíteni, mert ha nem, akkor olyan ember nincs, aki meg tudná jósolni, hogy holnap-holnapután mi lesz. T. Nemzetgyűlés! Mindezeknél fogva azt javaslom, méltóztassék a holnapi napirend első pontjául a drágaság megvitatását kitűzni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A ministerelnök ur kivan nyilatkozni. Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nemzetgyűlés! Mintha a t. képviselő ur egy más világról jött volna ide ebbe a terembe ! Mert egy olyan tételt állított fel, hogy a munkásosztályt nem évi február 21-én, csütörtökön. érdekli a dollár, nem érdekli a korona értéke, hanem csak a kenyér, a zsir és egyéb élelmicikkek ára érdekli. (Farkas István: Ugy is van!) Mintha a kettő között semmiféle összefüggés nem volna, (Propper Sándor: Amint látjuk, külön haladnak!) mintha két különféle témáról volna szó, amely egymással nincs összefüggésben és az egyik meg nem előzné a másikat. Bocsánatot kérek, képviselő ur, ennyire anakronisztikus tételeket mégsem lehet fel állítani. Én azt hiszem, hogy a munkásosztálynak igenis épen a drágaság szempontjából elsősorban abban nyilvánul az érdeke, hogy az a törvényjavaslat, amelyet előterjesztettünk s amely a korona értékcsökkenésének meggátlását célozza, mentül előbb valamely formában — akár módosítva, akár eredeti szövegében — keresztülmenjen. (Farkas István: Nagyobb drágaság lesz!) Azt hiszem, épen azért helyes a t. elnökünknek napirendi inditványa, mert máris felvetette ezt a törvényjavaslatot a holnapi tárgysorozat harmadik tárgyául. Miután ez sürgős s e törvényjavaslat tárgyalásánál at. képviselő urnák és képviselőtársainak módjában lesz a drágaság kérdéséről beszélni, kérem, méltóztassék hozzájárulni, hogy az elnök ur által előterjesztett napirend fogadtassák el. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik ! Petrovits György jegyző : Nemes Bertalan ! Nemes Bertalan : T. Nemzetgyűlés ! Ha azt hinném, hogy Propper Sándor képviselőtársam indítványának elfogadása két fillérrel olcsóbbá tenné a vásárcsarnokot, hozzájárulnék. (Helyeslés jobb felől. Zaj a szélsőbaloldalon.) Miután azonban meg vagyok győződve róla, hogy minden hasonló beszéd Magyarországon csak drágábbá teszi a megélhetést, (Ugy van! Ugy van! jobbfelől. Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon) a ministerelnök ur indokolása után (Meskó Zoltán : Siketnémákat kellene idehozni !) nem tartanám illendőnek, hogy hosszabban indokoljam abbeli álláspontomat, hogy az elnök ur napirendi indítványát fogadom el. (Helyeslés jobbfelől. — (Esztergályos János : Ezért kár volt felállani ! —- Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Levizsgázott ! — Szakáts József : Tettek kellenek ide és nem beszédek.) Elnök : Szólásra következik? Petrovits György jegyző: Kupert Eezső! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! (Nagy zaj jobbfelől.) A magam részéről az elnöki napirendi javaslattal szemben Propper Sándor t. képviselőtársam javaslatához járulok hozzá (Egy hang a jobbközépen: Tudtuk előre!) azzal, hogy a drágaság megvitatása mellett a napirend második pontjául a valorizációs törvényjavaslat tűzessék ki, hogy azt sürgősen és mindenekelőtt letárgyalni tudjuk. Azon a véleményen vagyok, hogy nemcsak épen gazdasági kérdések és szempontok azok, amelyek nyugtalanítókig hatnak ós rombolnak a gazdasági élet területén, hanem nagyon sokszor pszichikai okai is vannak annak. Ilyen pszichikai okot látok abban, hogy a kormány a törvényhozásnak csak egy kiváltságos jogát, a budgetjogot sértő rendeletet bocsátott ki. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Bárkinek bármilyen legyen erről a rendeletről a véleménye, azt hiszem, abban valamennyien megegyezhetünk, hogy már csak mindenféle aggály elhárítása érdekében is szükségünk van arra, hogy e kibocsátott rendelet sorsa felől törvényhozásijag is intézkedjünk. Vagy az lesz a törvényhozás határozata, hogy azt a rendeletet nem hagyja jóvá, (Ulain Ferenc: Mit nem hagynak ők jóvá !) vagy az lesz a határozata, hogy jóváhagyja; mindkét esetben helyesen cselekszik azért, mert megszüntet egy tör-