Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-244

I ft À 'nemzetgyűlés 244. ülése 1924. összejövetelen a kormány egyik tagja éles biráJatban részesiti ugyanazt a pénzügyi javaslatot ! Ez elég groteszk dolog ! (Mozgás a jobboldalon.) Talán ma már Knaller Győző sem mondaná ezt de amikor ezt mondta, Nagy Emil még igazságügyminister volt. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Rupert Rezső : Van egy anti numerus chrasusista, a többi pedig numerus claususista !) Vagy nem groteszk dolog-e az, amikor a pénzügyminister ur feláll, beterjeszt egy költségvetést, mint a kormány gazdálkodásának tükrét, és hozzáteszi: ezzel azonban én nem azonositom magamat. Vagy nem groteszk konglomerátum-e az, amikor a vallásminister ur feláll és azt mondja: a numerus clausus megvan, azt fenn kell tartani, mert törvény, de én elvileg nem azonositom magamat vele. (Ugy van! balfelöl.) Felhozhatnék még egypár esetet, de csak azt akarom illusztrálni, hogy Knaller Győzőnek feltétlenül igaza van. Ha őt biróság elé állítják és hosszabb-rövidebb időre meg fogják büntetni, ezzel nem változik meg ez a káros helyzet, amit neki kötelessége volt szóvátenni. S amit szóvá is fogjuk tenni mindaddig, amig nem kapunk olyan kormányt, amely egységes alapon áll. Nem bánjuk akármiféle elvi alapon, — ez már az erőviszonyokon dől el — de legalább a kormányon belül legyen elvi egység, mert enélkül az országot még pártszempont szerint sem lehet vezetni. A közérdekre, a súlyos helyzetre való tekintettel és az alkotmányosság szempontjából, azért, hogy az ellenzéki képviselők is teljesithessék alkotmányos kötelességeiket, arra kérem a nemzetgyűlést, hogy ebben az esetben Knaller Győző képviselőtársam mentelmi jogát ne függessze fel. (Helyeslés a szélsőbaloldalon") Elnök : Aministerelnök ur kivan nyilatkozni ! Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! Egypár megjegyzést kivánok tenni azokra, amiket Propper t. képviselő ur kifejtett. Azt hiszem, hogy az ilyen kifejezések: »a kormány gyülevész népség, csőcselék«, (Propper Sándor: Németül mondta!) — majd mindjárt elmondom a magam nézetét — messze túlhaladják azt a kritikát és a kritikának azt a mérvét, amely megengedett, (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) különösen akkor, amikor a nép előtt beszél valaki, olyan emberek előtt, akik ezeknek a szavaknak horderejét egészen máskép Ítélik meg, mint itt a Házban a képviselők, akik hozzászoktak ahhoz, hogy a t. képviselő urak mázsás gorombaságokkal kivánják a maguk kritikáját gyakorolni. (Igaz! Ugy van! jobbfelől és a közéven. — Szilágyi Lajos: Pl. Bethlen István! — Zaj.) Ennek ellenére, mivel az iratokból ugy látom, hogy a ministerium még nem adta meg a felhatalmazást a kormánnyal szemben elkövetett sértésre vonatkozóan, a magam részéről azon kijelentések után, amelyeket a t. képviselő urak tettek, hogy ezek a kifejezések német nyelven hangzottak el, és ennek folytán kétséges, hogy ezeknek helyes fordítása eszközöltetett-e a helyszínen azon közegek részéről, amelyek a feljelentést megtették, a magam részéről nem fogok hozzájárulni, hogy a felhatalmazás az ügyészségnek a kormánnyal szemben elkövetett sértés tekintetében megadassák. Azonban nem lehetek ebben a helyzetben a kormányzósértés esetében, mert hiszen ez olyan kérdés, ahol a legfelsőbb állami tekintély megóvásáról van szó, és ott a független biróság van hivatva megállapítani, hogy fordult-e elő ilyen sértés, igen vagy nem? Én ilyen értelemben kívánom tehát a magam részéről a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni. (Reisinger Ferenc: Mi sértés van abban, hogy emberi Nem ember? — Rothenstein Mór: Egy emberről beszélt!) Elnök: Reisinger képviselő urat sértő kifejeévi február 21-én, csütörtökön. zéseért rendreutasítom! (Rothenstein Mór: Ha Huszár Károly oda felül, akkor mindjárt megvan a baj! — Zajos derültség.) Szólásra következik l Petrovits György jegyző: Rupert Eezső! Rupert Rezső : Kérem a t. Nemzetgyűlést, engedje meg beszédemnek holnapra való halasztását. (Helyeslés.) Elnök: A nemzetgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy Rupert képviselő ur beszédét a. legközelebbi ülésen mondhassa el. Miután a tanácskozásra szánt idő letelt, félkettőkor pedig Berki Gyula képviselő ur sürgős interpellációjára kell áttérnünk, a vitát megszakítom, s javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére vonatkozóan. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, folyó hó 22-én, pénteken délelőtt tíz órakor tartsuk, s annak napirendjére tűzessék ki: 1. a mai napirendünkön szereplő, de még le nem tárgyalt mentelmi bizottsági jelentések tárgyalása ; 2. a közhivatalokban a kisebbségi nyelvek ismeretének biztositásáról; 3. az Országos Testnevelési Alapról; 4. a korona értékcsökkenésének meggátlására irányuló egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Propper Sándor : Szót kérek a napirendhez!) Propper képviselő ur a napirendhez kivan szólani. Propper Sándor : T. Nemzetgyűlés ! A legutóbbi napok eseményei után — végtelenül sajnálom — nem vagyok abban a helyzetben, hogy az elnök ur napirendi indítványát magamévá tehessem. Lehetetlennek tartom, hogy ezekben a súlyos pillanatokban, amelyek tegnapelőttről tegnapra és tegnapról mára egyáltalában nem enyhültek, mi elvont kérdésekkel foglalkozzunk akkor, amikor rendkivül fontos és sürgős érdek foglalkozni a legaktuálisabb kérdéssel: a drágaság kérdésével. Azok a megnyugtatásnak szánt kijelentések, amelyek tegnap a ministerelnök ur részéről elhangzottak, egyáltalában nem hatottak, legalább is nem hatottak azokra a gazdasági területekre, ahol pedig leginkább volna szükség a megnyugvásra. A megnyugtató kijelentések nem hatottak a vásárcsarnoki árakra, amelyek nem igazodtak a dollár erőszakos lenyomásához, mint aho^y előzően igen engedelmesen igazodtak a szintén mesterségesen felhajtott dollárárfolyamokhoz. Tény azonban az, hogy itt az országban, és épen a legszegényebbek: a munkások és a fixfizetésü és jövedelmű alkalmazottak és kisemberek terhére, hallatlan gazdasági eltolódás történt az utóbbi két-három nap alatt, a jövedelemben viszont semmiféle hozzáigazodás sem történt. Lehetetlennek tartom, — s ezt már előbb kijelentettem egy ettől független kérdés kapcsán, — hogy mindaddig, mig a drágaság kérdésében valamilyen megnyugtató nem kijelentés, hanem intézményes intézkedés nem történik, mindaddig itt mi elvont kérdésekkel foglalkozunk és fecséreljük az időt. Én ismételten és hangsúlyozottan felhívom az igen t. Nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy se a dolgozó néposztályt, se a kisembereket nem érdekli a dollárárfolyam hullámzása, nem érdekli a tőzsde árfolyama, nem érdekli a pánik; hossz és nem érdekli a pánik-bessz. A dolgozó néposztályt és a kisembereket az érdekli, hogy."a vásárcsarnokban mennyibe kerül a burgonya, mennyibe kerül a kenyér, liszt, hus, zsír, és ezzel szemben milyen arányban van az ő várható jövedelme. Nem ujkeletü dolog az Magyarországon, hogy a hivatalos gazdasági élet, részint természetesen, részint mesterségesen, elszakadt a való gazdasági élettől és ez a folyamat, amely, ismétlem, néhány