Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.
Ülésnapok - 1922-251
21Ö 'A nemzetgyűlés 251. ülése 1924. háztartás konyhájára a nélkül, hogy a többségi párt egyetlen tagját, vagy az általuk képviselt gazdasági érdekeltségeket e reform bármiképen is érinthetné.« Tehát első tétele abból indul ki, hogy olyan kényszerkölcsönt akarunk, és ezt olyan módon akarjuk, hogy ebből kár a pártban senkit se érhessen. Megvallom őszintén, hogy mikor ezt elolvastam, körülnéztem ezen az oldalon és azt láttam, hogy itt elkezdve a földnélkülitől, a kisgazdától a legnagyobb birtokosokig, mindenki képviselve van, azonkívül itt vannak az iparosok és kereskedők legtekintélyesebb tagjai. (Ugy van! jobbfelől.) Tehát ez is mutatja azt, hogy ez a párt az egész nemzet egyetemét képviseli, és még ha akarna sem tudna olyan módokat találni, hogy kibújhasson. Legfeljebb akkor, ha elmennénk tanácsért Fenyő Miksa árhoz; talán ő tudna nekünk ilyen tanácsot adni. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Az igen t. cikkiró ur a következőképen folytatja (olvassa) : »És semmi kétség, bármennyire is lebecsülje a közvélemény a nemzetgyűlés gazdasági tudását, az a képesség kétségtelenül megvan a duodecemvirekben, hogy a nemzeti áldozatkészség oltárát dekoratív 12 kemény pontozatokat korintusi oszlopaival feldiszitsék és az áldozati szertartás terheit szépen másokra hárítsák.« Hát lehet, hogy a cikkiró ur kevésre becsüli a mi gazdasági tudásunkat, de ha azt nézem, hogy ez a párt és ez a nemzet mennyi ideig tűrte, hogy egyesek igy gyalázhassák csak azért, hogy közben kibújjanak az adózás alól, akkor azt kell mondanom, hogy észre kell térnünk ! (Élénk helyeslés és taps jobbfelől.) Azt hiszem, Fenyő Miksa cikkiró ur jó szolgálatot tett a nemzetnek, különösen pedig annak az osztálynak, amelyet ebben a vezércikkében becsmérelni óhajtott. (Ugy van ! jobbfelől.) Azt mondja továbbá (olvassa) : »Nem értek a parlamenti dolgokhoz«. (Barthos Andor : Ezt elhiszem !) Hát ki kell jelentenem, t. Nemzetgyűlés, hogy nekem nincs jogom ezt az állítást kétségbevonni (Derültség.), mert ha az illető értene a parlamenti dolgokhoz, akkor tudná azt, hogy ez a 12-es bizottság" csak a párt egy kiküldött bizottsága, amely nem dolgoz ki törvényjavaslatot, hanem csak tanácskozik, adatokat gyűjt és amikor ezek készen állanak, akkor a párt elé, s a párton és a kormányon keresztül majd a nemzetgyűlés elé terjeszti munkássága eredményeit. Ezek után a nemzetgyűlés bölcsessége lesz hivatott arra, hogy elbirálja, vájjon abból törvény legyen-e vagy sem. — Mondom, el kell tehát fogadnom, hogy az illető nem ért a parlamenti dolgokhoz, már pedig aki nem ért valamihez és mégis hozzászól, azt komoly embernek, ugy hiszem, nem lehet tekinteni. (Ugy van! jobbfelől.) Ez a vezércikk azonban túlmegy az általános poli.ikai birálatokon, ez a vezércikk egyenesen ennek a 12 kiküldöttnek egyéni becsületébe akar belegázolni. (Varsányi Gábor : Disznóság !) Méltóztassanak csak meghallgatni (olvassa): »Mert nagy és eszes munka volt ugy csinálni meg a dolgot, hogy a belső kényszerkölcsön terveiből a 12 urak mindenike kimaradjon, de belekerüljenek azok az osztályok és termelési ágak, amelyeket a nép kegye nem juttatott a nemzetgyűlésbe (Barthos Andor: A szép izlés Î) vagy a kormány kegye a 12-es bizottságba. A bizottság minden tagjának sikerült egy pontot kitalálnia, amellyel felálévi március hó 6-án, csütörtökön. dozza a szomszédja vagyonát a haza oltárán (Derültség a jobboldalon.) és biztonságba helyezi a maga vagyonkáját.« Zárójelben teszi hozzá (olvassa): »A 12 pontot talán még tökéletesbiteni lehetne, úgyhogy ez a vagyonka a kényszerkölesön révén valamivel gyarapodjék is.« (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon : Gyalázat! Botrány! Hallatlan !) Ez az ember még annyira sem volt elővigyázatos, hogy legalább azt mondta volna : talán van köztük egy, — hogy ezen a kis nyitott ajtón kibújhasson — hanem mind a 12-őt vádolja. Mivel a 12 ur között én is ott vagyok, kijelentem, hogy aljas rágalmazónak tartom ezt az urat. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) De ez a cikk éket akar verni a párt és a ! kormány közé. (Ugy van ! Ugy van ! Felkiáltások a jobboldalon : Nagyon csalódik !) Azt | hangsúlyozza : meg van győződve, hogy a kormány ezzel nem azonosítja magát és a 12 kiküldött kívánságait nem fogja figyelembe venni. Azt üzenem ennek az igen t. cikkiró urnák : rosszul ismeri a mi pártunkat, mert ezt a pártot nem lehet elválasztani a kormánytól ; mi a kormány háta mögött vagyunk, követjük és támogatjuk, köztünk megvan az összhang H meg vagyunk győződve arról, hogy a kormány a mi kívánságainkat, amelyek a nemzet érdekeivel összefüggenek és egyeznek, teljesíteni fogja. (Neuberger Ferenc : A részvénytársaságok pedig fizetni fognak !) Bosszul számított az igen t. cikkiró ur. (Mozgat a szélsőbaloldalon.) Bocsánatot kérek, igen t. képviselőtársam, ha az vétek, hogy egy pártot valami összetart, akkor kénytelen vagyok azt mondani, hogy a vétek nagyon nagy, de az másutt van, nem itt. Ha egy párt összetart, azt én tiszteletreméltónak találom, és ha van valami amit épen igen t. képviselőtársam pártiában elismerek, ez az, hogy összetartanak. (Zaj a jobboldalon.) — Szomjas Gusztáv : Azt a pártot a szakszervezeti terror tartja össze ! —• Barthos Andor : Minket nem a terror, hanem a meg-rvöződés és a magyar érzés tart össze ! — Igaz! Ugv van! | jobbfe 7 ől és a középen, Zaj a szélsőbaloldalon.) Engedjék meg azonban nekünk azt, hogy a mi összetartásunk se legyen vétek. Azt én megbecsülendőnek tartom, mert ki kell jelentenem, hogy bennünket nem egyéni érdek és egyéni érvényesülés vágya, hanem az a meggyőződésünk tart össze, hogy csak addig tudjuk az ország érdekeit helyesen és jól képviselni, amig itt osztály és társadalmi különbség nélkül összetartunk és követjük a kormány politikáját (Ugy van! a jobboldalon. — Varsányi Gábor: Hozzájárulnak! — Zaj. — Rothenstein Mór: Egységben rejlik az erő!— Barthos Andor; Igazat mondott! Véletlenül, eltalálta! -— Nagy zaj. — Barthos Andor: Hiába vigyorognak, az egység meg fog maradni!) Fgy kis szünetet kérek, elnök ur. Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitóim Erdélyi Aladár képviselő urat kérem, szíveskedjék folytatni beszédét. Erdélyi Aladár: T. Nemzetgyűlés! Nehogy ! azonban ugy tűnjék fel a dolog, amikor Fenyő | Miksa cikkiró úrral foglalkozom, mintha talán ! elfogult lennék, kijelentem, hogy habár— amit j hangsúlyoznom sem szükséges — agrárérzelmüj nek kell vallanom magamat, ez még nem involválja azt, hogy fel ne ismerném, hogy a nemzet-