Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-244

.4 nemzetgyűlés 244. ülése Ï924. zasztónagy népszerűségnek szempontjából tudom megítélni, hanem megítélem abból a szempontból is, hogy itt valósággal tudatosan gyártják a kor­mányzósértési pereket. (Propper Sándor: Le akar­ják járatni a kormányzót! — B. Podmaniczky Endre: Maguk akarják lejáratni! — Rothenstein Mór: Aláássák a tekintélyét! — B. Podmaniczky Endre: Maguk! — Rothenstein Mór: Nem, hanem a bárók, az olyan bárók!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Prop­per Sándor: Tisztelteti a Kohn Móric Szabadká­ról!) Csendet kérek. Várnai Dániel: Nagyon ajánlom az illetékes fórumok figyelmébe, hogy a kormányzósértési perek halmaza, ezeknek a pereknek mesterséges gyártása egyáltalában nem célravezető. Én azon a véleményen vagyok, hogy a kormányzósértési pereknek ennél a nagy tömegénél nincs nagyobb kormányzósértés, és nagyon ajánlom meggondo­lásra azt, hogy ha ezt mesterségesen tovább foly­tatják, ha a kormányzósértési pereket mester­ségesen gyártják tovább, akkor az nem fog annak a tekintélynek a javára szolgálni, amelyet olyan nagyon meg akarnak védelmezni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mert hiszen mi történik? Nekem magamnak közvetlenül van tudomásom arról, (Drozdy Győző: Ki kellene mondani, hogy a kor­mányzó sérthetetlen !) hogy az éjszakának hirhedt alakjai a kurzus véres hőskorszakában elkövetett bűneiket, rablásaikat és gyalázatosságaikat azzal akarják expiálni, hogy valósággal szállítják a rendőrségre az ilyen jelentéseket, szállítják a rendőrségre a kormónyzósértésekről való feljelen­téseket. Én kérem, méltóztassanak megítélni ebből a szempontból a mentelmi bizottság jelentését, annál is inkább, mert teljesen ki van zárva, hogy Knaller Győző igen t. képviselőtársunk kormányzó­sértést követett volna el. Elmondottam szava­hihető tanuk bemondása alapján, hogy mi tör­tént Soroksárpéterin, hogy ott a kormányzó sze­mélyére nézve még csak távoleső aliudáció sem történt. Én a zaklatásnak a legtipikusabb esetét látom fenforogni abban, hogy ebből a kérdésből kifolyólag Knaller Győző mentelmi jogát fel akarják függeszteni. Ugyancsak hasonló eset a másik is, t. Nemzet­gyűlés. Azzal vádolják Knaller Győző képviselő­társunkat, hogy Dunaharasztiban 1922 október 8-án az összkormányt gyülevész társaságnak ne­vezte. Hát ez nem történt meg, t. Nemzetgyűlés. (Baticz Gyula: És ha megtörtént? — Propper Sándor: Menjen a járásbírósághoz!) Ebben az esetben is zaklatás esetét látom fenforogni, s ebben az esetben sem tartom a mentelmi jogot fel­függeszthetőnek. Dunaharasztiban a mondott napon Knaller képviselőtársunk beszámológyülést tartott és ezen a beszámológyülésen a kormányt és pártját né­metnyelvű beszédében »Groteskes Konglomerat«­nak nevezte, és ebben neki teljesen, tökéletesen igaza volt. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbal­oldalon.) Ezzel a kijelentésével, ezzel a jellem­zésével sem becsületsértést, sem rágalmazást el nem követett, hanem mindössze az történt, hogy valószinüleg megint csak egy vitézi telekre pályázó csendőr a »Groteskes Konglomerat«-ot egyszerűen leforditotta »gyülevész társaságira, ezt továbbsugta és megindult ismét alegkomolyabb fórumokon a legkomolyabb képpel az eljárás. (Griger Miklós : Rossz forditás !) Itt még azt is figyelmébe akarom ajánlani a t. Nemzetgyűlésnek, hogy ezen a beszámoló­gyülésen nemcsak csendőrök, hanem más ható­sági közegek is jelen voltak, akik vallják, állít­ják, hogy ők, amikor Knaller német beszédét magyarra is lefordította, ezt a szót, hogy »gytile­évi február 21-én, csütörtökön. 13 vész társaság«, nem hallották, ez a kijelentés tehát nem történt meg s igy ennek alapján ellene eljá­rást indítani egyenesen képtelenség. Azt hiszem, hogy további jellemzése ezeknek a dolgoknak teljesen felesleges. Elmondottam azt is, amit szavahihető tanuktól hallottam, ami a valóságban megtörtént. Méltóztassanak ezek után megállapitaní azt, hogy mindkét esetben a zaklatás ténye forog fenn és méltóztassanak megtagadni hozzájárulásukat a mentelmi bizottság jelentésé­hez. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Farkas István képviselő ur kivan szólni. Farkas István: T. Nemzetgyűlés! Tényleg ugy van, ugy áll ez a mentelmi ügy, ahogy azt Várnai képviselőtársam elmondotta, hogy ez a leg­tipikusabb politikai zaklatás. Ezt én magam személyesen tapasztaltam, mert egy izben künn voltam Knaller képviselőtársammal a kerületében egy beszámolón. Épen azért szólalok fel, hogy rámutassak arra. hogy azok a jelentések, amelyek alapján kérték a mentelmi jog felfüggesztését, más politikai oldalról történt zaklatásokat tartal­maznak, amelyek miatt Knaller mentelmi jogát felfüggeszteni nem lehet. Tudvalevő dolog, hogy Knaller Győző kép­viselőtársam megválasztása ellen egy petíciót nyújtottak be és megtámadták a mandátumát. A kerületében hónapokon keresztül folyt az agi­táció Knaller Győző ellen és folyt az aláírás­gyűjtés, amelyben résztvettek részben az ottani hatóságok is. Mindenesetre ez a körülmény olyan befolyással volt a hatóságokra, hogy valahányszor Knaller Győző képviselőtársunk gyűlést vagy beszámolót akart tartani, a hatóságok e beszámo­lók megtartását megakadályozták, többször betil­tották és ha már nem térhettek ki annak enge­délyezése elől, akkor mindig olyan zaklató eljá­rást tanúsítottak a beszámoló tartama alatt magával a képviselővel szemben is, hogy az szinte kihívó volt. Ismétlem, hogy magam sze­mélyesen kint voltam vele együtt a kerületében és csupán rajtunk múlt, hogy nem történt kelle­metlenség, mert annyira fel volt tüzelve egy­oldalulag a hatóság, a csendőrség Knaller Győző szocialista képviselő ellen, hogy azok ott vele szemben mindennemű zaklatást elkövettek. Soroksárpéterin is ugy történt a dolog, hogy ott is be volt tiltva a gyűlés. Knallernek fogalma sem volt arról, hogy a kormányzó jön. Amikor a tömeget, amely őt az állomásra kikísérte, ott látta összeszorítva, akkor azt a kijelentést tette: Majd bemegyek az állomásfőnökhöz, és megkérem, intézkedjék aziránt, hogy ne legyen ott olyan zsúfoltság. Tehát nem is tudta, hogy jön a kor­mányzó, fogalma sem volt erről, csak amikor a csendőrnek bemutatkozott és ez az állomásfőnök­höz engedte, akkor tudta meg, hogy a kormányzó jön arra és nem akkor, amikor ezt a kérdéses kijelentést tette. Nemcsak a valószínűség, hanem az is emellett szól, hogy ezt a vádaskodást, amelyet e feljelentésekben szájába adtak, az ott jelen volt összes emberek tanúsága szerint nem használta, nem igy mondta, s nem tudta, hogy jön a kormányzó, tehát nem is vonatkozhattak e szavak a kormányzóra, még ha e szavakat sértés­nek minősitik is. Bocsánatot kérek, ha valaki tesz egy kijelentést és erre utólag rá akarják magyarázni, hogy ezt a kormányzóra értette, ez nyilvánvaló politikai zaklatás. (Ugy van! a ssélsö­baloldalon.) Nyilvánvaló ez azért is, mert azon az éjszakán, amelyen Knaller eljött és a kormányzó elment, száz embernél házkutatást tartottak ; éjszaka zak­latták az embereket azért, hogy mit mondott Knaller az állomáson, mit csinált, kivel beszélt, hogy beszélt, kinek mit mondott és ennek alapján konstruálták meg ezt a vádat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom