Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-250

A nemzetgyűlés 250. ülése 1924. évi március hó 5-én, szerdán. 191 az ügyet, mert abból kilátszik a lóláb, hiszen a kormány utasíthatja az ügyészt, tehát azt teheti, amit akar, hanem arra vállalkozott, hogy az el­készített vádirat ellen a kifogásokat ő, mint igaz­ságügyminister fogja megszerkeszteni. (Felkiál­tások half elől: Őrület! — Felkiáltások jobbfelől: Ez nem áü! — Szabó István (nagyatádi) földmi­velésügyi minister: Nem áll! Egy elzüllött ember­nek a beszéde mind igaz? — Propper Sándor: Megteszi nekem is? — Peyer Károly: Vanczák Jánost is odaküldöm! — Csontos Imre: Ilyent csak ügyvéd mondhat, mert más nem merné mondani l) Az igazságügy minister által elkészitett vád­irat elleni kifogásokat megmutatták az ügy akkori vizsgálóbírójának is, az is átnézte és az igy átnézett irat átkerült a földmivelésügyi mi­nister úrhoz Zeőke képviselő ur utján. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Micsoda ? Énhozzám ? — Felkiáltások a balközé­pen : Zeőke ! — Lendvai István : Zeőke vize a Tiszának ! — Derültség.) Azután átadták az akkor még szabadon lévő Esküttnek azzal, hogy a kifo­gásokat terjessze be a vádtanácshoz. Hogy ez megint nem mese és nem egy őrült embernek a mondása, kitűnik a rendőrségen felvett jegyző­könyvből, amely feltünteti azokat az iratokat, amelyeket Esküttői elvettek. Ennek a jegyző­könyvnek 55 % tétele tartalmazza : »a földmivelés­minister ur és dr. Zeőke Antal által az igazság­ügyminister ur részéről neki átadott indokolás alapján Pless vizsgálóbiró által elkészitett, a mi­nister Írógépén gépelt, dr. Zeőke által Esküttnek 1923 december 31-én átadott . .. (Rassay Károly: Ez; őrület ! — Zaj half elől. — Rakovszky István: Tapsoljanak, uraim ! ) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak! Györki Imre: ... 1923 december 31-én átadott, (Kiss Menyhért: Gyalázat! — Peyer Károly: Ebbe a korrupcióba pusztult bele az ország! — Nagy zaj half elől.) a vádtanácshoz benyújtandó kifogási beadványtervezetét«. Nem az elkészitett kifogásokat, csak a tervezetet. Ez ugyancsak le van foglalva és r jellemző ebben az ügyben az igazságszolgáltatás menetére, — nem a bíróságra — hogy dacára annak, hogy január 19-én foglal­ták le ezt a 126 darab iratot, ezek még ma sem kerültek sem a vizsgálóbiróhoz, sem a vádtanaes­hoz, ezeket külön kezelik és azokba betekintést nem engednek senkinek, még nekem mint védő­nek sem. (Állandó zaj half elől.) Amikor azt a kérdést intéztem, hogyan lehetséges ez, ezen ira­tok lefoglalása után.. . (Állandó zaj. -— Ra­kovszky István: Halljuk ! Halljuk ! — Derültség jobbfelől. — De jó kedvük van, amikor ez szé­gyene, gyalázata az országnak ! — Propper Sán­dor: Sírjanak inkább! — Horváth Zoltán: Teljes dekadencia ! — Lendvai István: Minden hazugság! — Rakovszky István : A kisüst is !) Nem lehetett ezekhez az iratokhoz hozzá­nyúlni, ezeket nem kapta meg se a vizsgálóbiró, se a vádtanács, és mégis ennek ellenére ezekben az ügyekben lopás miatt ujabb eljárás van Eskütt Lajos ellen. (Szabó István (nagyatádi) földmive­lésügyi minister: Dehogy amiatt! Zsarolás miatt!) Lopás miatt, t. minister ur ! Bemutatom a vád­iratot, a vácitanács végzését, — talán a kezem kö­zött van —- amelyből nyilvánvaló, hogy lopás miatt van eljárás ellene azzal a különbséggel... (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minis­ter: A zsarolás nincs benne ! — Rassay Károly : Az is van!) Rá fogok térni. Lopás miatt van el­lene eljárás, holott, ha átnézzük ezen bizonyos rendőrségi jegyzőkönyv iratait, látjuk, hogy ezek között tekintélyes részben szerepelnek Eskütthöz intézett levelek, sőt az igazságszolgáltatás nagyobb gyönyörűségére lefoglalták Éskütt-től a bíróság által neki kikézbesitett vádiratot, hogy ezáltal el­vegyék a lehetőségét annak, hogy a saját vádira­tát megtekinthesse és az ellen kifogásokkal élhes­sen, ugy hogy vádtanácsi tárgyalás alá került Eskütt Lajos anélkül, hogy kezében lett volna a vádirat, mert az itt le van foglalva 52. és 53. szám alatt. (Horváth Zoltán: Hallatlan!) Nekem külön # kellett könyörögnöm a vád­tanács előadó birájánál, hogy engedje meg az ő irattári, az ő házipéldányából lemásoltatni a vád­iratot, hogy nekünk is, mint védőknek és a ter­heltnek is módja legyen igy a vádirat ellen véde­kezni. Ugyancsak le van foglalva a jegyzőkönyv szerint, és pedig 52. tételszám alatt a következő (olvassa): »A budapesti kir. törvényszék 1923 december 21-ón B. 21778/1921 szám alatt kelt végzése, amellyel a vádiratokat kézbesiti. 53. szám alatt vádirat Eskütt Lajos és társai ügyében.« Ez le van foglalva, ehhez hozzá még nem nyúlt eddig senki, nem látta eddig sem a vizsgálóbiró, sem a, vádtanács, (Rassay Károly: Hogyan lehet ez?) és bár ezeknek az iratoknak tekintélyes része egyéni tulajdona Eskütt Lajosnak és csak kis részben van ezek között olyan levél lefoglalva, amely a földmivelésügyi minister úrhoz van intézve, és bár jogilag a földmivelésügyi minister ur sem saját személyében, sem mint földmivelés­ügyi minister nem tett feljelentést Eskütt Lajos ellen lopás miatt, mert ő nem tekintette lopásnak, hogy ezeket a leveleket az ő magántitkárának mindenkor átadták, mégis elég volt, hogy Zeöke Antal képviselőtársunk és még egy gépírónő a földmivelésügyi ministeriumból megjelent az ügyészségen, ott jegyzőkönyvbe mondta, hogy ezeket meg ezeket az aktákat ellopta, tessék ház­kutatást tartani. (Zaj.) Érthető is ez, mert ez akták között bizony vannak eléggé kompromittálóak, (Rakovszky István: Halljuk!) vannak ezek között magának a ministerelnök urnák, Bethlen István grófnak 1920 november 25-én a földmivelésügyi minister úrhoz intézett levele Vaskó ügyében, II. tétel alatt gróf Bethlen István levele 1921 május 11-én Tisza György ügyében a szabadforgalmi iroda élőállat kivitele ügyében (Egy hang balfelől: Esküttel levelez!) Nem Esküttel. A harmadik tétel ebben a jegyzőkönyvben szintén a minister­elnök levele és pedig 1921 június 13-áról keltezve, a keleteurópai forgalmi bank részvénytársasághoz Tisza György nemzetvédelmi ügyében. Azonkívül gróf Ráday Endrénének levelezése van itt lefog­lalva meglehetősen nagy számban. Nagy ügybuz­galmat tanúsított a grófnő (Horváth Zoltán: Mind iparigazolványos lókereskedő !) egy Weissberger nevű ugy látszik fajvédőnek érdekében. (Élénk de­rültség. — Rupert Rezső: Ez a ministerelnök levele?^ Ez a gróf Rádayné levele! E jegyzőkönyv 12. tételében megtaláljuk a földmivelésügyi minister urnák egy feljegyzését, amely ugyan hat darabra van tépve, de papír­lapra van felragasztve és amely nagyon érdekes dolgokat tartalmaz, hogy ki milyen összegeket fizetett. (Szabó István (nagyatádi) földmivelés­ügyi minister: Olyat nem talál!) A 14. tételszám alatt felvanvéve a minister ur gépiró kisasszonyá­nak egy levele Eskütthöz,.. . (Rakovszky István: Angéla?) — nem Angéla, másik is van, (Derültség.) — . .. amelyben Esküttet felhívja, hogy minister­tanáesi előterjesztést tegyen, ami kétségkívül amellett bizonyít, hogy ugy látszik mégis csak volt hatásköre. Itt találunk azután két jegyzéket 37. és 38. szám alatt, amely két jegyzéket Gaszner, a föld­mivelésügyi ministeriumba beosztott, azt hiszem, osztálytanácsos csinált, és pedig csinált akkor, amikor 1921 szeptember 21-ikén, azt hiszem, itt Rassay képviselőtársam interpellált a kiviteli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom