Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-249

A nemzetgyűlés 249. ülése 1924. évi február hu 29-én, péntekéi 153 gyünk a^ drágasággal s a munkabérek, a jövedelmek és az árak közötti diszparitással is. Nagyon kérem a mélyen t. ministerelnök urat, hogy épen azon nagy feladatnál fogva, amely most hárul reá, amikor egy komoly pénzügyi javaslat tárgyalása van küszöbön, , addig is termtse meg a gazdasági lehetőséget, a gazdasági alapot a megnyugvásra, hogy ezeket a nagy horderejű, a nemzet érdekeibe mélyen vágó pénzügyi javaslatokat nyugodtan tudjuk letárgyalni, hogy ne nehezedjék reánk egy elkeseredett társadalom minden terhe, hogy végre megnyugvásra találjon az a bizonytalanság-, amely ma kinn a szociális életben mutatkozik. Az a takarékkoronáról szóló törvényjavaslat, amely a legközelebbi szerdai ülésen napirendre kerül, tipikus példája annak, hogy a mélyen t. kormány mennyire nem ugy fogja fel a drágaság kérdését, mint ahogy kellene. Mert mi ez a takarékkorona 1 Hiszen ez a takarékkorona semmi helyzetváltozást nem idézett elő, mert az a 100 :102 arányban mutatkozó különbsége a kétféle koronának mechanikus kiszámítás eredménye csupán, melyet a kormány megtehetett volna már hónapokkal ezelőtt. Az tehát nem idézett elő semmiféle változást a gazdasági életben a drágaság tekintetében. És ami jön utána ! A valorizáció ! Hát engedelmet kérek, erről a ministerelnök illannak idején már megmondta véleményét és most az indexszámokra azt mondja, hogy nem kivan e tekintetben további elméleti fejtegetésekbe bocsátkozni, mert erre vonatkozólag a maga véleményét már megmondta. Hát mit mondjunk erről az állásfoglalásáról akkor, amikor tudjuk, hogy a valorizációról is megmondta már annak idején a véleményét és mégis ma ezzel a véleménnyel ellentétes álláspontot képvisel.j(Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A legnagyobb tisztelettel vagj^ok mindazon fáradozás és erőfeszítés iránt, melyet a ministerelnök ur tanusit, de végre méltóztassék bennünket is komolyan venni, akik idejövünk azokkal a keservekkel, amelyek künn megnyilatkoznak. A kormánynak nagy gondjai közepette méltóztassék a hétköznapi dolgokat is mérlegre vetni, melyek jelentkeznek az apró háztartásokban, a munkások tömegeiben, a nyomorúsággal küzdő középosztály nagy kategóriáiban. Lehetetlen állapot ez. Nem azért mondjuk mi mindezt, hogy _ magunknak talán népszerűségi tőkét kovácsoljunk. Isten ments! Bár volna olyan lehetősége a magyar gazdasági életnek, hogy ne kellene ilyen kérdésekkel foglalkoznunk, hanem valamely szebb, idealizáltabb lég-körbe emelkedhetnénk fel a realitások keserves problémáiból. Nagyon kérem ezért a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék Farkas t. képviselőtársam napirendi javaslatát elfog*adni. Elvégre szeg'ények vagyunk, de időben nem lehetünk olyan gazdagok, hogy mi elajándékozzuk a törvényhozás tanácskozásából ezeket a napokat ilyen keserves viszonyok között, a nyomorúság gyors tempójú idejében. (Ugy von ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Alkalmazkodjunk mi is a mai adott helyzethez, dolgozzunk ugy, hogy ha ez a munka teljes eredményre nem is vezet, de bizonyos lépéssel előbbre vigyen. Ennélfogva tisztelettel javaslom, méltóztassék elfogadni Farkas István t. képviselőtársam napirendi javaslatát és méltóztassék eltekinteni attól, hogy ez pártkérdéssé tétessék. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Csik József jegyző : Perlaki György ! Feriaki György: T. Nemzetgyűlés ! A leghatározottabban vissza kell utasitanom azt a beállítást, mintha az ezen oldalon ülő képviselők nem lennének tisztában a drágasággal, (Helyeslés jobbfelől és a középen. — Pikier Emil: Önök csinálják a drágaságot!) nem ismernék az életet és nem akarnának ezeken a bajokon komolyan segíteni. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Barthos mondta ! Nem mi mondtuk !) Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Én Farkas István t. képviselőtársamhoz csak egy kérdést óhajvok intézni. Elhiszi-e ő saját maga azt, hogy azokat a nagy problémákat, amelyeket ő felvetett s amelyeket a holnapi napon el akar intéztetni, egy ülésnapon elintézhetjük és egy nap alatt tető alá hozhatjuk ? (Farkas István: Elhiszem ! — Zaj.) Ha pedig a mélyen t. túloldal a házszabályokat is figyelembe venné, akkor nagyon jól tudhatná, hogy ilyen incidentaliter idevetett kérdésekkel nem is foglalkozhatnánk, tehát holnapi ülésünkön döntést nem is provokálhatnánk ... (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől. Zaj a bal- és a szélsőbal oldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Perlaki György : ... és igy semmiféle eredményt a holnapi napon el nem érhetnénk. Sokkal nagyobb eredményt ér el a túloldal abban az esetben, ha a pénzügyi javaslat tárgyalásánál határozati javaslatokkal jön és határozati javaslatok alakjában igyekszik azokat az elveket megvalósítani, amelyeket itt hirdet. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Leszavazzák azokat!) így alkalom és mód lesz e kérdések megvitatására. Különben nagyon csodálkozom azon, hogy amikor e pénzügyi kérdésnek megvitatása tényleg igen sürgős és az ellenzék részéről is igen sietős, akkor miért töltünk el napokat ilyen apró javaslatok tárgyalásával, mint amilyen apró javaslatok tulajdonképen előttünk feküdtek. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Hegyemgi-Kiss Pál : A testnevelés kérdése jelentéktelen dolog ?) Én épen azért, mert^ a legközelebbi ülés napirendjére kitűzött pénzügyi javaslatok alkalmasak arra, hogy a drágaság kérdését alaposan megvitathassuk, az elnök ur napirendi indítványát fogadom el. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) Elnök: Minthogy a napirendi vitában máinégy szónok résztvett, a napirendi vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Az elnök napirendi indítványával szemben Farkas István képviselő ur elleninditványt adott be. Ugy fogom feltenni a kérdést, hogy szembe állítom egymással a két indítványt ; amennyiben az elnöki indítvány fog elfogadtatni, ugy természetszerűleg Farkas István képviselő ur elleninditványa elesik. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatnak-e az elnöki napirendi javaslatot, szemben Farkas István képviselő ur elleninditványával, elfogadni, igen, vagy nemi (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnöki napirendi indítványt fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Az elnöki napirendi indítvány fogadtatott el s igy Farkas István képviselő ur elleninditványa elesik. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Tekintettel arra, hogy legközelebbi ülésünk