Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-247

% A nemzetgyűlés 347. ütése 1924. évi február hó 27-ên, szerâân. parasztlányok, a 15—16 tojást átcsempészek, akik talán egy ruhára való kartont, vagy fejkendőt akarnak maguknak venni a 15—16 tojás áráért, meghalnak, elpusztulnak az államhatalom fegy­verétől. (Lendvai István: A koronarontókat nem volt szabad bántani! — Zaj.) Azt mondják, hogy a szombathelyi textil­panama közönséges csempészet, amelyet egy régi pátens alapján pénzbirsággal kell büntetni. Ez nem igaz, t. Nemzetgyűlés, mert hiszen itt a bű­nöknek egész sorozata folyt le; mikor magam személyileg átnéztem ezeket a dolgokat, elképed­tem, hogy a mai időkben, az adminisztráció mai fejlettsége mellett hogyan lehetséges az, hogy egész területet igy behálóznak gazsággal és pana­mával. Csak egyet hozok fel, hogy Deutsch Hen­rik, aki tavaly kétszáz millióért építtetett magá­nak főúri palotát, — nem irigylem tőle, csak megmagyarázom, hogy milyen jómódú és gazdag emberek ezek — és a többiek valósággal uj rész­vénytársaságot, az úgynevezett szállitási részvény­társaságot szervezték meg maguknak, amelynek élére megnyerték Magyar Ferencet, egy elbocsá­tott vámhivatali tisztviselőt, akit mikor eibocsá­tottak, mert visszaélést követett el, akkor az egész város intelligenciájának bevonásával Wellesz Jenő ur pezsgős vacsorával ünnepelte meg Magyar Ferencnek közhivatali ténykedését és munkáját. ö állitotta fel ezt a részvénytársaságot, amely a következőképen bonyolította le a panamákat. Tudjuk, hogy nem szabad kiszállítani a vas­úton érkezett textilárukat, de semmiféle árukat. Ö megtette azt, hogy a törvény ellenére házhoz küldötte a kereskedőknek a csomagot, azok fel­bontották, ugyanolyan siilyu téglát pakoltak vissza, az árut kivették, rávignettázták, hogy nem fogadják el s igy a brünni vagy prágai ke­reskedővel összepaktálva, vám nélkül tudták a címzett kereskedőhöz eljuttatni az árukat. Tehát ez közönséges csempészés. (Kiss Menyhért: Csalás!) Hogy milyen nagy arányban dolgoztak, bizo­nyítja az, hogy november hóban Deutsch Henrik számára 39 csomag nagyobb küldemény ilyen textiláru érkezett és nem tudták azt házhoz szál­lítani, tehát épen Magyar Ferencnek közbenjárá­polgármesteri hivatalnál ráírták, hogy ez Kiszliczer Lajos beköltözési ingósága s igy a polgármesteri hivatalban engedélyt jártak ki s a 39 nagy csomagot vám nélkül, a vámok megkerü­lésével a vámilletékek kijátszásával játszották át Deutsch Henriknek. (Kiss Menyhért: Szép kis adminisztráció ! Gazság !) Hogyan lehetséges az, hogy noha egész Szombathely városa nagyon jól tudta, hogy Wellesz Jenő földhöz ragadt koldusszegény ember­ként került Szombathelyre s nagyon jól tudta, hogy a soproni kommün alatt komprommittálva van, mégis Szombathelyen keresztül tudta vinni, hogy számára direkte egy hivatali terrénumot kreál­janak, ahol ő szabadon portyázhatott. Egész hálózatot épített ki, mert hiszen fiókhivatalok hamisították az okmányokat, sőt árlejtéseket rögtönöztek maguk között, hogy melyik depójuk tudja olcsóbban szállitani a hamisított szállitó leveleket. Egy ilyen óriási organizációval dolgoz­tak. Valahányszor Budapestről — mert hiszen Soprontól érthetetlen módon elvonták a szombat­helyi vámkirendeltséget és a budapesti vám­kirendeltség alá helyezték, ahol Koller vámtaná­csos volt az elöljárója, akinél tudvalevőleg az 1.700 dollárt megtalálták és Kollár már ül is — Hankiss államtitkár ur lement, óriási dáridó között fogadták, Wellesz Jenő a tavaly negyven millióért vett saját autóján várta az államtitkár urat és vitte a hivatalba, és vállveregetés és jegyzőkönyvi dicséret volt a hivatali vizsgálat eredménye. Nem akarok általánosítani, hanem ennek a rettenetes panamának (Kiss Menyhért: Ilyen ember, aki ezt nem veszi észre, nem való egy hivatal élére! Tisztviselőfizetésből nem telik au­tóra! ~ Rassay Károly: A régi időben ilyen botrányért valakinek felelni kellett!) Ezekért a bűnökért, ezekért az óriási nagyarányú vissza­élésekért nem elég, hogy ha csak a felelős közege­ket vonják felelősségre, nem elég, hogy ha Koller Jenőt és Wellesz Jenőt odadobják az igazság­szolgáltatás karjaiba. — vegyék el ők is a maguk büntetését — hanem, amikor a Szládics Magdák 16—-20 tojásért meghalnak, mert nem szabad csempészni és ők csempésztek, akkor igenis köve­teljük, kérlelhetetlenül követeljük a magyar köz­igazgatástól, a magyar igazságszolgáltatástól, az egész vonalon egyhangúlag pártküiönbség nélkül követeljük a Pollákok, Deutschok és Koch Jenők radikális megbüntetését, azonnali letartóztatását, vagyonuk elkobzását, mert Isten óvjon bennünket attól, hogy a nemzet egyetemességében, a nemzet nagy tömegeiben az a meggyőződés érlelődjék meg, hogy itt csak a kis gazembereknek, a kis bűnösöknek jár a büntetés, ellenben a nagyok szabadon száguldhatnak és csinálhatják a maguk üzelmeit. (Kiss Menyhért: Ezt már régen tudja az ország! — Szabó József: Akinek pénze van, mindent megcsinálhat!) Ennélfogva indíttatva érzem magam, hogy a jelen nem levő pénzügyminister úrhoz a követ­kező interpellációt intézzem (olvassa) : 1. Hajlandó-e a pénzügyminister ur felvilá­gosítást adni a nemzetgyűlésnek azokról az okok­ról, amelyek a szombathelyi vámhivatali kiren­deltség felállítását szükségessé tették? Kinek a közbenjárására osztatott ez a hivatal a budapesti fővám hivatal ellenőrzése alá? 2. Hogyan tudja megmagyarázni a pénzügy­minister ur a volt soproni élelmezési biztosnak, Wellesz Jenőnek gyors karrierjét s hogyan ma­gyarázza ez internál táborból kiszabadult ember­nek vámhivatali főnökké való kinevezését, mikor becsületes, derék tisztviselők ezrei kerültek és kerülnek még ma is JB listára? 3. Miért kapják a szombathelyi vámtisztvise­lők a vezénylési díjat, noha a hivatal állandó jellegű? 4. Hogyan lehetséges, hogy a múlt év október havában Hankiss államtitkár hivatalvizsgálata első helyen minősítette Welleszt, holott pár napra rá már megjelent az első hírlapi támadás a szombathelyi vámhivatali visszaélések ellen? 5. A 15 tojás csempészete miatt agyonlőtt gyermekleánynak: az olmódi Szládics Magdának ügyében lefolyt-e a vizsgálat a fegyverét használó vámhivatali alkalmazottak ellen és mi a vizsgálat eredménye? 6. Ki a bűnös abban, hogy a halálra sebzett Szládics Magda órákon át feküdt a földön vérben fetrengve, minden orvosi segítség nélkül, annyira, hogy noha láblövést kapott, vérmérgezés követ­keztében el kellett pusztulnia? (Kiss Menyhért: Vagonszámra lehet kicsempészni, de kosárral nem!) 7. Hogyan lehetséges az, hogy a szombathelyi milliárdos vámcsempészek főbünösei: a milliárdo­kat összeharácsolt textilkereskedők közül egy sincs letartóztatva, pedig többek ellen, főként Deutsch József, Deutsch Henrik, Pollák Dávid, Lengyel Béla, Latzer és Kobitsek, Ballá Henrik és Csillag Adolf ellen olyan súlyos adatok merültek fel a vizsgálat során, melyek szükségessé tennék azonnali letartóztatásukat s vagyoni állagukra a bűnügyi! zárlat elrendelését?« (Helyeslés a bal'

Next

/
Oldalképek
Tartalom