Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-231

A nemzetgyűlés 231. ülése 1924. a nincstelenek, hanem a törpebirtokosok közé vétetnek fel. A végrehajtásnál azonban azt tapasztaltuk, hogy a kiküldöttek nagyon sok helyen a kisbérlöket, vagy a házzal és felszereléssel biró kisembereket a nincstelenek, nem pedig a törpebirtokosok közé vették fel. Ennek következménye az, hogy akit a nincstelenek közzé vesznek fel, az legfeljebb három holdat kap, akit pedig a törpebirtokosok közé vesznek fel, az tizenöt holdig is kaphat, ha vau hozzá föld. Ez a törvényjavaslat világosan megállapítja, hogy a kisbérlők is ide, a törpebirtokosok közé veendők fel, nem pedig a nincstelenek közé. (Szeder Ferenc: Méltánylást érdemlő esetben!) Az egész birtokreformtöirvény kerettörvény, amely a bíróságok elbírálására bi^za az egyes igénylők kielégítését. Tehát a novellánál is az eredeti törvényhez kellett tartanunk magunkat, úgyhogy amint a törvény sehol sem mondja, hogy adandó, hanem azt mondja, hogy adható, itt is minden igény elbírálásánál a bíróságra van bizva, hogy a méltányosságot vagy érdemességet elbírálja. Ez van az alaptörvényben ós ehhez kellett ragaszkodnunk a novellában is. Kérem tehát, méltóztassanak meghagyni a »méltányosság« szót. Amit Eőri-Szabó t. képviselőtársam indítványoz, arról volt már szo az általános vitában is, talán akkor határozati javaslatot is méltóztatóvt beadni. (Eőri-Szabó Dezső : Igenis, megemlítettem !) A t. képviselő ur indítványa arra vonatkozik, hogy az alaptörvény csak egy holdat jelöl meg, mint az iparosoknak adható területet, az ő tapasztalata szerint azonban vannak az országban olyan kisbirtokosok, akik iparosok is, földmivelők is, a bíróság azonban az elbírálásnál iparosoknak minősíti őket, és így egy holdnál többet nem juttathat nekik ; ők viszont arra hivatkoznak, hogy földbirtokosok is és ezért a földmiveskategóriába való felvételüket kérik. Lehetnek ilyen viszonyok az országban, — nem tudom ugyan, milyen mértékben vannak ilyen viszonyok — az általános vitában is felvetődött ez a kérdés, de a t. Nemzetgyűlés akkor nem fogadta el ezt a határozati javaslatot, ennélfogva nem is vettem fel a törvényjavaslatba sem. Nem tudom, milyen mértékben vannak ilyen kivételes esetek Magyarországon és mennyiben helytálló az, hogy ha valaki iparos és némi földbirtoka is van, akkor a kisbirtokosok közé sorozandó, avagy megmaradjon az iparosok között. Ez igazán nehezen elhatárolható dolog. Én a magam részéről azt hiszem, hogy leghelyesebb a bíróságra bizni, hogy melyik kategóriába vegye be ezeket az embereket. Kérem ezért az eredeti szöveg elfogadását: (Helyeslés jobhfelől.) Elnök : Következik a határozathozatal. A 2. § negyedik pontjával szemben Szeder képviselő ur egy módosítványt adott be, amely szembenáll az eredeti szöveggel, ezenkívül EőriSzabó képviselő ur indítványt tett, mely az eredeti szöveget kiegészíti. Elsősorban szembeállítom az eredeti szöveget Szeder képviselő ur módosító indítványával, azután pedig külön fogom szavazásra feltenni Eöri-Szabó képviselő ur kiegészítő módosítását. (Helyeslés.) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a törvényjavaslat 4. pontját eredeti szövegezésében, változatlanul fogadják el, szemben Szeder képviselő ur indítványával, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés Szeder képviselő ur módosító indítványát nem fogadta el és igy az eredeti szöveg fogadtatott el. évi január hó 30-án, szerdán. 77 Következik a határozathozatal Eőri-Szabó Dezső képviselő ur indítványa felett. Kérem azokat a képviselő urakat, akik Eőri-Szabó Dezső képviselő ur indítványát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés Eőri-Szabó Dezső képviselő ur indítványát nem fogadta el. Következik az 5. pont tárgyalása. Szólásra következik! Forgács Miklós jegyző : Kupert Rezső ! Rupert Rezső: T. i\emzetgyüies 1 En tulajdonképen a 4. pont után kértem szót és iratkoztam fel, mert uj 5. pontot akarok javasolni. i\em akarok semmi uj dolgot a javaslatDa bevétetni, tisztán csak a világosság: kedvéért egy tórvényniagyarázati szabályt szeretnék bevétetni a törvénybe az eljáró hatóságok és bíróságok részére, egy olyan magyarázati szabályt, amelyen tulajüonképen az egész íoldbirtokreform sorsa megfordul. A t. földmivelésügyi minister ur és ennek a Háznak több tagja is bizonyára gyakorlatból ismeri az eljárást, ismeri az érdemesek kiválasztási módozatait, szabályait, gyakorlatát, praxisát, és ismeri azt, hogy ezeimeK az érdemeseknek a fennálló gyakorlat szerint hogyan szokták juttatni a földet. Az ilyen eljárások során, amely eljárások közül én sokat végigcsináltam, az a szokás, hogy megállapítják az u. n. helyi törpebirtoktipust és a helyi kisbirtoktipust. A törvény 2. $-ának 1„ 2. és 3. pontia szerint. A törvény szerint törpebirtok az a terület, amely legfeljebb 3 katasztrális holdat tesz ki, kisbirtok pedig az a terület, amely legfeljebb 15 katasztrális holdnyi. Ezek a törvényben megjelölt maximális határok. Most, minthogy a helyi viszonyokhoz keli alkalmazkodni, minthogy a helyi viszonyok szerint kell megállapítani azt, hogy mi a törpebirtok és mi a kisbirtok, a helyszínen eljáró tárgyaló bizottság egy átlagos számot szoüoti kiszámítani a helybenlevő törpe- és kisbirtokokból, egy középszámot, egy arányszámot és e szerint állapítja meg a törpebirtok és a kisbirtok helyi nagyságát, rendesen vidékenként. Van olyan vidék, ahol törpebirtoknak megállapítanak 3 holdat, olyan vidék azonban már természetesen nincs, ahol kisbirtoknak 15 holdat állapitanának meg; 10 holdon mindig alul marad s körülbelül 7 holdat állapítanak meg; a törpebirtoktipusnak pedig megállapítanak 2 holdat, másfél holdat. Most következik azután a bíróságok, a tárgvaló-bizottságok gyakorlatában az, ami egyenesen törvényellenes praxis. Azt szokták csinálni, hogy amikor meg van állapítva a kisbirtok és a törpebirtok típusa és amikor sor kerül a 2. § 3. pontja ezerinti juttatásokra, akkor ők nem alkalmazzák ennek a pontnak parancsoló rendelkezését, hanem disztingválnak. Nevezetesen ez a 3. pont azt rendeli, hogy akinek törpebirtoka van, — 1—3 hold — vagy kis birtoka van, — 1—15 hold — de az nem éri el a maximumot, vagy a helyi maximumot, akkor ez a törpebirtok vagy kisbirtok a helyi viszonyoknak megfelelő kisbirtokká egészítendő ki. (Mándy Sámuel: Családi birtokká!) ügy van, kis családi birtokká egészítendő ki. Mit csinálnak a gyakorlatban? Azt csinálják, hogy amikor sor kerül a törpebirtokosokra, és például megállapítanak 2 holdas törpebirtoktípust, amikor az a törpebirtokos igénylő, akinek van már 2 holdja, odamegy birtoka kiegészítéséért, azt mondják neki: Hja barátom, itt ezen a vidéken a tárgyaló-bizottság két holdban állapította meg a törpebirtok típusát. Mint11*