Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-231

70 "A nemzetgyűlés 231. ülése 1924 Tudjuk, hogy miért szólalnak fel! Mert rossz dolgok vannak benne! — Zaj. — Szijj Bálint: Önöknek előzetes ismertetés nélkül joguk van benyújtani indítványokat és nekünk nincs? Micsoda egyenlőség ez! — Zaj balt elöl.) Szijj Bálint képviselő urat ismételten kérem, méltóztassék csendben maradni. Szakács Andor: T. Nemzetgyűlés ! Nem azért szólalok fel, hogy a vitát el mérgesítsem, hanem hogy hozzájáruljak az ügy érdemének megmentéséhez. Az ellenzéknek csak igen csekély számú tagja van abban a helyzetben, hogy ezt a füzetre menő módositás tömeget megkaphatta volna, (Barla-Szabó József : Es ha egyet sem kaptak volna meg ? Megkaptuk mi az önökét? Ezek magáninditványok ! — Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak! (Szijj Bálint; Micsoda külön privilégium ez? — Berki Gyula: Csodálkozom rajta, hogy ez nemzetgyűlés! — Szabó Sándor: Csak Cegléden lehet nemzetgyűlést tartani? — Folytonos zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! Szakács Andor: Vagyunk számosan, az ellenzéken, (Nagy zaj. Elnök csenget.) akik a földreformjavaslat iránt komoly érdeklődést tanusitunk és egyáltalában nem vagyunk abban a helyzetben, hogy előre megismerhessük a t. többségi pártnak az egyes szakaszokra vonatkozó inditványát, vagy módositását. vagy azok tervezetét. (Platthy György: Vice versa! Mi sem tudjuk az önökét!) Bocsánatot kérek, a vica versa rám nem áll! Nekem egy kardinális kifogásom volt a novella ellen, t. i. az, hogy nincsen benne kifejezett szavakkal az, hogy ha valahol a törvény intenciói a

llenére feltűnően, szembeötlően mostohán hajtották végre a földbirtokreformot, hogy akkor ott a revizió kötelezővé tétessék. Erre vonatkozó indítványomat az általános vita során benyújtottam (Platthy György : Benne van a 18. §-ban most is!), hogy annak fontosságát kellő időben önök is mérlegelhessék. (Szijj Bálint : Újból joga van módosítást benyújtani! — Horváth Zoltán : Az egységespártba kellett volna benyújtani indítványodat ! — Zaj. — Szijj Bálint : Épen annyit kívánhatunk, mint önök mitőlünk ! — Berki Gyula: így nem lehet tárgyalni!) Elnök (csenget) : Csendet kérek minden oldalon, t. képviselő urak ! (Zaj.) Szakács Andor : Ez tehát reám vonatkoztatva nem áll. Én egyáltalában nem vonom kétségbe az igen t. többségnek és egyetlen képviselőtársamnak sem azt a jogát, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslathoz módosításokat, vagy indítványokat terjesszen elő, hisz ez természetes is. De mégis szíves figyelmébe ajánlom a Háznak, hogy ezt a törvényjavaslatot az egységespárt annak idején a saját kebelében egyszer már letárgyalta, s miután letárgyalta, került csak a törvényjavaslat bizottsági tárgyalás alá, ahol már a bizottságban is, a nemzetgyűlésnek egy bizonyos mértékű összesitett, együttes akaratnyilvánítása jutott kifejezésre. (Horváth Zoltán : Ott is többségben voltak !) Természetes, hogy ott is ők voltak a domináns tárgyaló fél. Akkor vette azután az egységespárt újból tárgyalás alá a javaslatot (Zaj. — Kováts-Nagy Sándor: önök is megtárgyalják r pártjukban a javaslatokat! — Elnök csenget.) és a bizottság által megállapitott javaslatot felülbírálva, (Beck Lajos: Nem komoly dolog!) mégegyszer átdolgozta azt. (Barla Szabó József : Egyéni módositások !) Én a többségnek még arra vonatkozó jogát is elismerem, hogy az utolsó percig állást foglalhat minden szakaszra vonatkozólag minden egyes képviselő, ha jobb belátásra jut. (Kováts-Nagy Sándor: A képviselő uraknak is megvan ugyanez a évi január hó 30-án, szerdán. joguk!) Azonban, t. Nemzetgyűlés, azt már tisztelettel kérjük — hiszen a többség indítványai mégis csak nagyobb súllyal esnek a latba, mint egyes^ ellenzéki képviselők szórványos javaslatai — méltóztassanak legalább az ellenzéket abba a helyzetbe hozni, hogy ezeket a tömegesen elkészített inditványokat — összesen 46 indítványról van szó — az ellenzék minden egyes tagja megismerhesse és az ügy komolyságához mérten mérlegelhesse és megfontolás tárgvává tehesse. (Zaj jobbfelől.) T. Nemzetgyűlés ! A házszabályok kapcsán az igen t. igazságügyininister ur épen a mai napon súlyos támadást intézett az ellenzék ellen. (Zaj.) Azt mondta az igazságügyül inister ur (olvassa): »Bámulom, az ellenzék tiszteletreméltó képviselőit, hogy önmagukat nem veszik annyira komolyan, hogy a szerencsétlen határozati javaslatokat ne ontanák tucatszámra a nemzetgyűlés elé, csak azért, hogy ott azután tömegmészárlás essék velük.« (Lendvai István: Tessék eliminálni az okokat, amelyek a határozati javaslatokat eredményezik !) Elnök : Lendvai István képviselő urat kérem, méltóztassék talán feliratkozni, és nem állandó közbeszólásokkal zavarni a szónokot. (Beck Lajos : Egyszer van igazad, akkor is kikapsz! — Derültség.) Szakács Andor : Majd igy folytatja az igazságügyminister ur (olvassa) : »De hogy is lehet azt elképzelni, hogy a nemzetgyűlés plénuma az ilyen határozati javaslatokkal szemben azonnal, nyílt ülésen állást foglalhasson minden néven nevezendő bizottsági előkészítés nélkül, ugyanabban az órában?« (Zaj <a jobb- és baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Méltóztassanak minden oldalon csendben maradni. Szakács Andor: S amikor az igen t. igazságügyminister ur ilyen kritikát gyakorol az ellenzék határozati javaslatai felett, ugyanakkor, úgyszólván ugyanabban az órában előáll 4(5 indítvánnyal s egy ilyen fontos, szerves alkotással! (Barla-Szabó József: Önök meg 146-ot fognak tenni! — Lendvai István: Ha igy folytatják, 200 is lesz! — Zaj. Elnök csenget.) S hogy nem olyan csekély jelentőségű indítványokról és nem stiláris módosításokról van szó, azt mutatja a most tárgyalás alatt álló 2. § hatodik pontja. Ez a pont megállapitja, hogyha a vagyonváltságból, vagy juttatásból marad még föld, akkor az a kisbirtokosok között kiosztható, ha az illető kisbirtokosok a vételár kifizetésére képesek. Tehát ez van a novellában. Nézzük már most, mit tartalmaz az az u. n. »stiláris módositás«, amit ennek a szövegnek helyébe kontemplálnak. Ez igy szól (olvassa):... »ha a kellő felszerelés és a nekik juttatott föld vételárának legalább 50%-át a birtokbavétel előtt, a vételár többi részét pedig legkésőbb tíz éven belül, egyenlő részletekben kifizetik.« — Azt hiszem, ezt csak nem lehet az eredeti szöveggel szemben stiláris módositásnak tekinteni? (Zaj jobbfelől.) Én nem mondom, hogy ez a módosítás rossz, de nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ezeket a módosításokat igy, egyszerre áttekinthessük és megérthessük. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ez csak egy javítás! — Felkiáltások jobbfelől: Meg lehet érteni rögtön! — Zaj baflelől. Elnök csenget.) Azután igy folytatja tovább kritikáját az igazság'ügyminister ur a parlameut működéséről (Rupert Rezső : Kritikátlan kritika ! — Olvassa): »Itt, még* ha az ilyen ellenzéki, álta-