Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-231

•.. A nemzetgyűlés 231. ülése 1924. évi január hó 30-án, szerdán. latát elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) Határozatkép kimondom, hogy a nemzetgyűlés a határozati javaslatot elfogadja. Következik Strausz István képviselő ur 8. számú határozati javaslata. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a határozati javaslatot.) Elnök: A kultuszmin ister ur kivan szólani. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! Ezt a kérdést törvényhozási utón csak az imént oldottuk meg. Minthogy mindazok az indokok ma is fenforognak, amelyek e szakasz megalkotását szükségessé tették, kérem a határozati javaslat mellőzését. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e Strausz István képviselő ur VIII. számú határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Határozatilag kimondom, hogy a nemzetgyűlés a határozati javaslatot elveti. Következik Reisehi Richárd képviselő ur határozati javaslata. Kérem a jegyző urat szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: A pénzügyminister ur kivan szólani. Kállay Tibor pénzügyminister : T. N emzetgyülés! Kérném ezen határozati javaslat elutasítását azért, mert- a pénzügyi rendelkezésre vonatkozó felhatalmazási törvényjavaslatban alkalmunk lesz a kérdés egész komplexumával és az egész adórendszerrel foglalkozni és ott nyilik majd alkalom ezen kérdés megbeszélésére is. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e Reischl Richard képviselő ur határozati javaslatát elfogadni, igen, vagy nemi (Nem !) Határozatilag kimondom, hogy a nemzetgyűlés a határozati javaslatot elveti. Áttérünk a részletes tárgyalásra. Következik a törvényjavaslat címe. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a címet felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét). Elnök: Kivan valaki a címhez szólni! (Nem!) A cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék az 1. §-t felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. §-át). Elnök : Az előadó ur kivan szólani. Temesváry Imre: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy az 1. §~hoz kiegészítésül egy uj második bekezdést terjesszek elő. (Halljuk! Halljuk ! — Olvassa) : »Felhatalmaztatik a kormány, hogy egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink ideiglenes szabályozása céljából a szükséghez képest ideiglenes megállapodásokat létesíthessen, átmeneti rendelkezéseket tehessen, illelőleg az^ ideiglenes megállapodásokat legkésőbb 1924. évi december hó 31-ig terjedő hatállyal rendeleti utón életbeléptethesse. A kormány ily tárgyú rendeleteit a nemzetgyűlésnek bejelenteni tartozik.« Módositó indítványomat a következőkkel vagyok bátor megindokolni. A mindenkori kormányok rövid megszakításokkal a múltban is állandóan kaptak törvényi felhatalmazást arra, hogy egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink ideiglenes szabályozása céljából a szükséghez képest ideiglenes megállapodásokat lótesithessenek, illetőleg átmeneti rendelkezéseket tehessenek és az ilyen ideiglenes megállapodásokat rendeleti utón életbeléptethessék. Erre vonatkozólag az 1906. évi III. és XXI., az 1907. évi LVI„ az 1908. évi LVL. az 1912. évi LXXL, az 1914. évi II. és XLVIIL, az 1916. évi II. és XLL, az 1917. évi XX., az 1920. évi XXI., az 1921. évi LV. és most a legutóbbi 1923. évi XIII. te. is hasonló felhatalmazásokat adott. Ezen, a külkereskedelmi politika irányításánál és gazdasági érdekeink hathatós előmozdításánál nélkülözhetetlen mozgási szabadságot biztosító felhatalmazásra a mai teljes újjáalakulás alatt álló és napról-napra változó rendkívüli gazdasági és politikai viszonyok közepette annyival is fokozottabb mértékben szükség van, mert viszonyaink még mindig nem nyújtanak kilátást arra, hosy a tekintetbe jövő külállamokkal a közel jövőben annak rendje szerint, törvényjavaslat alakjában a törvényhozás elé terjesztendő és becikkelyezendő rendes kereskedelmi szerződéseket köthessünk, hanem egyelőre kényszerülve vagyunk gazdasági viszonyainkat hosszabb-rövidebb lejáratú provizóriumok keretében szabályozni. Minthogy pedig az előbb emiitett 1923. évi XIII. tc.-kel beiktatott felhatalmazási törvény hatálya a múlt évi december hó 31-ével lejárt, a kereskedelem és a forgalom érdekében feltétlenül szükséges, hogy a magyar kormány minél előbb ilyen felhatalmazás birtokába jusson, hogy addig is, mig ez törvényhozási utón megtörténhetik, a kereskedelem és a forgalom kereskedelmi szerződésekkel szabályozva legyen. A törvényjavaslat utolsó mondata egyébként az 1923. évi XIII. te. szövegével egyezően azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a kormány a felhatalmazás alapján kiadandó rendeleteit a nemzetgyűlésnek bejelenteni köteles. Ezek előrebocsátásával tisztelettel kérem ennek a javaslatnak az elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Gaal Gaston képviselő ur kivan szólni. Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlés! Tulaj donképen a házszabályokhoz kérek szót, mélyen tisztelt elnök ur, mert máskép ehhez^ a határozati javaslathoz a házszabályok értelmében nem lenne jogom hozzászólni. A házszabályokra való hivatkozással kénytelen vagyok .. . Elnök: A képviselő urnák, bár sürgősség mellett tárgyalunk, a házszabályokhoz való szólási jogot kivételesen megadom. Gaal Gaston: A házszabályokhoz mindig van jogom szólni. Elnök : Amikor a nemzetgyűlés sürgősség mellett tárgyal, a házszabályokhoz csak az elnök engedélyével lehet szólni. Én a házszabályok 215. §-ának c) pontja alapján a képviselő urnák megadtam a jogot a házszabályokhoz való szólásra. Gaal Gaston: Köszönöm. Többizben előfordult már a Ház tárgyalásai közben, hogy a^ szőnyegen fekvő törvényjavaslathoz olyan egészen uj módosítások nyújtattak be, amely uj módositások a házszabályok értelmében, mint a tárgyhoz nem tartozó, egészen különálló tárgyat képező módositások nem lennének tárgyalhatók. A házszabályok ugyanis világosan megmondják, hogy a Ház csak azon tárgyak felett tanácskozhatik, amelyek a Ház által napirendre tűzettek. A t. előadó ur által benyújtott módosítás nincs napirenden, hanem napirenden az indemnitásról szóló vita van, ennek a vitának pedig egyetlenegy pontjában sem képezi tárgyát az a módosítás, amelyet az előadó ur most egészen ötletszerüleg és meglepetésszerűig beterjesztett. (Mozgás a bál- és a szélsőbaloldalon. — Rakovszky István: Ez lehetetlenség!) Megengedem, hogy lehetnek olyan körülmények, mely körülmények kényszerítő szükségképen vonják maguk után, hogy bizonyos dolgok felett a Háznak határoznia kell és bizonyos meghatalmazásokat meg kell