Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-242

A nemzetgyűlés 242. ülése 1924. évi február hó 19-én, kedden. 493 pálcájával az életnek diktálni akart. Ausztria tele volt valutával és^ devizával, akkor, amikor a külföldi kölcsönakcióba belekezdett, a magyar pénzügyminister pedig, amikor a zürichi jegy­zés fikcióiáért folytatott valutatékozlási módszert vitte véghez, homlokegyenest ellenkező eljárást követett, mert hiszen a valutakészletét kiárusí­totta: kiárusította csak azért, hogy az általa fel­idézett koronaromlási folyamatot egy-egy percre megakaszthassa. Hiszen elérkezik még az az idő, amikor meg­fogjuk számoltatni az urakat, (77/72/ van! Ugy van! a bal- és a szélsobalóldalon.) nem fognak számadás nélkül menekülni a felelősség alól; ezek­ért a milliárdokért még felelnie kell a t. pénzügy­minister urnák és felelnie kell az egész kormány­nak is. (Ugy van! Uay van! a baloldalon. — Ulain Ferenc: Vád alá kell helyezni a kormányt !) Amikor azután rájöttek arra, hogy hasztala­nul herdálták el a koronaárfolyam visszacsuszá­sának enyhítése miatt a valutákat, akkor naiv módon inszcenáltak egy különös esetet, bűnbakot kerestek és a kegyelemdöfést ugyanakkor megad­ták a koronának, mert olyan jogbizonytalanságot teremtettek meg, amelynek ^ következtében a magyar koronához külföldön már senki sem mert nyúlni, s annak most már különösen a ránk nézve legirányadóbb bécsi piacon is csak eladója van, de vevője nincs. Ezen az állapoton büntető eljá­rásokkal, büntető szankciókkal, rendőri intézkedé­sekkel segíteni nem lehet. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon. — Vanczák János: Ez a kormány­zati bázis: rendőri büntetés!) Az élet által alkal­mazhnfátlannak minősitett szabályokat meg kell szüntetni, egészséges közgazdasági politikát kell csinálni, a kivitel korlátait meg kell szüntetni, a fizetési mérleget meg kell javítani. Ezek azok az eszközök és azok a források, amelyekből a korona stabilizációjának táplálkoznia kell. (Helyeslés balfelöl.) A t. pénzügyminister ur tehetetlenségét és a pénzügyministeri állásra való alkalmatlanságát azonban semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy hosszú uralma idején elszámolni nem tud, költségvetést csinálni nem tud. (Mándy Sámuel: Más sem tudna! Szilágyi sem tudna! — Rassay Károly: Németországban miért tudnak! — Mándy Sámuel: Mit tudnak? Nem tudnak! — Rassay Károly: Költségvetés van Németországban és Ausztriában. — Beck Lajos: Ausztriában minden hónapban elszámolnak. — Mozgás és zaj. — Mándy Sámuel: Károlyi Mihálynak is rossz tanácsokat adtál! Rassay Károly: Ezt nem lehet így elin­tézni! Majd az erdőbirtokokra egy kis kölcsönt vetünk ki ! — Nagy zaj % — Rothenstein Mór: önt nem idegesiti a drágasági) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Szilágyi Lajos: A t. pénzügyministeíur egyet­lenegy költségvetést terjesztett elénk ezideig, de arra is nyomban kijelentette, hogy nem azono­sitja magát vele. (Ulain Ferenc: Ügy van! Ilyen komikum!) Azt kellene kérdeznünk ezek után: komédia-e ez, (Ugy van! Ugy van! Taps a bal­középen.) amit a pénzügyminister ur csinál, vagy abszolutizmus! (KissMenyhért: Komédia!) Máshol sincsen stabil valuta, az igaz, a francia frank is sülyedt, de ott mégis van költségvetés; olyan országokban is van költségvetés, amelyek­ben a valuta sülyed. De sülyedő korona mellett is kérdezem, miért nem csinált a pénzügyminister ur aranybudgetet ? Ebben senki soha őt meg^ nem akadályozhatta volna. De ugy látszik, ez kényel­mes volt, ugy látszik, ez jó volt, ugy látszik, ez kvadrált legjobban annak a szellemnek, amely az egész kormányzatot áthatja. (Ugy van ! Ugy van! a baloldalon.) És ha azt a sokat emlegetett külföldi kölcsönt NAPLÓ XX. is megérintem egy kicsit ós azt merészelem kér­dezni a t. pénzügyminister úrtól, hogy mondja meg, mit fog csinálni, ha külpolitikailag sikerül a külföldi kölcsönakció, mondja meg, hogy me­lyik az a pénzcsoport, amely a pénzt, a kölesönt valóban adni fogja, (Propper Sándor: Már udva­rolnak Rotschildnak!) akkor nagy okom van azt mondani, hogy a t. pénzügyminister ur nem tud nekem választ adni. A t. pénzügyminister ur nem biztositotta a külföldi kölcsön sikerét. Biztosít­hatta külpolitikailag, de nem biztositotta semmi­nemű pénzcsoportnál, úgyhogy még erős kéte­lyeim vannak abban a tekintetben is. hogy azt a külföldi kölcsönt valóban megkapjuk-e. (Kiss Menyhért: Mikor?) De, t. pénzügyminister ur, a külföldi kölcsön felvétele amúgy sem lehet pénz­ügyi Programm és nem lehet egy kártyára, magára a kölcsön kártyájára feltenni ennek a nemzetnek és országnak a sorsát. Mi lesz, ha el­húzódik a külföldi kölcsön? (Rassay Károly: És mi lesz, ha egyáltalában nem lesz? Zsirkay Já­nos: Be vannak erre rendezkedve.) És mi lesz, ha elmarad? Miért nem tájékoztat bennünket a t. pénzügyminister ur. miért titkolódzik. Hegedűs Lóránt pénzügyminister urnái mindig tudtuk, hogy hányadán állunk? Az is, aki nem értett vele egyet, az is tudta, hogy hányadán áll. {Egy hang jobbfelől: Az volt a legnagyobb hiba!) Tudták a hívei, tudták a politikai ellenfelei, mert nyiltan, egyenesen és őszintén beszélt, a programmja nem volt titok és amit mondott, világos volt és félre nem magyarázható. A t. pénz­ügyminister ur vagy hallgat, vagy olyan meg­jegyzéseket tesz, amelyeket már unos-untalan hallottunk. Azt mondotta egyszer a t. pénzügy­minister ur, hogy csak dolgozni, dolgozni és takarékoskodni. (Félkiáltások a szélsobalóldalon : Kinek takarékoskodjunk ?) Nem fél a t. pénz­ügyminister ur attól, hogy egyszer a nemzet visszafordítja ezt a jelszót a t. pénzügyminister ur felé és egyszer majd a nemzet fogia meg­kérdezni a t. pénzügyminister úrtól, hogy hát a t. pénzügyminister ur mit dolgozott és hol taka­rékoskodott ? (Ugy van ! a bal- és a szélsőbal­oldalon). Azt mondotta a t. pénzügvminister ur az el­múlt napokban, hogy mindnyájan szegényebbek lettünk. (Rassay Károly : Nem vagyok biztos benne !) Először is ez nem áll, ez nem igaz. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbalolda­lon. — Rassay Károly : Tessék körülnézni 0 Mindnyájan nem lettünk szegényebbek. A vagyo­nokban nagy eltolódások történtek. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Csodál­kozom, hogy a t. pénzügyminister ur ilyen nyu­godt lelkiismerettel dobja oda, hogy mindnyájan szegényebbek lettünk. Vegye tudomásul a t. pénz­ügyminister ur, hogy ebbe nem nyugszunk bele. (Ugy van! balfelől.) Nem akarunk szegényebbek lenni, mint amennyire már elszegényedtünk, sem egyesek, sem a nemzet. A t. pénzügyminister ur bele­törődést és belenyugvást kivan tőlünk, erre az a válaszom, hogy nem törődünk bele, nem nyug­szunk bele ebbe a helyzetbe. (Élénk helyeslés a balközépen s a bal- és szélsőbaloldalon.) És ha a t. pénzügyminister urat a saját lelkiismerete nem viszi el a pénzügy ministeri székből, akkor csak egyetlenegy kérelmem lehet hozzá, hogy könyörüljön meg legalább az országon. (Élénk helyeslés és taps a balközépen és a baloldalon. Felkiáltások a balközépen: Vád alá!) Elnök : Temesváry Imre képviselő urat illeti a szó! Temesváry Imre: T. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, hogy a magyar közgazdasági életnek ebben a katasztrofális helyzetében nem lehet 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom