Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-241

-182 A nemzetgyűlés 241. ülése 1924. osztását elrendelni és annak idején napirendre tűzése iránt az elnök ur által intézkedni. Egy­idejűleg kérem, méltóztassék erre a javaslatra né?ve is a sürgősséget kimondani. (Helyeslés jobb­felöl. — Létay Ernő : A kölcsön nem sürgős !) Elnök : A jelentés ki fog nyomatni, szét tog osztatni. Egyidejűleg kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e hozzájárulni az előadó urnák ahhoz a javaslatához, hogy a jelentés három nap közbevetése nélkül sürgősen tárgyaltassék, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, ekként mondom ki a határozatot. Erődi-Harrach Tihamér képviselő ur, mint az igazságügyi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Erődi-Harrach Tihamér előadó : T. Nemzet­gyűlés ! Van szerencsém az igazságügyi bizottság jelentését beterjeszteni a társháztu íaj don jogról szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem, méltóz­tassék elrendelni a bizottsági jelentés kinyomatá­sát, szétosztását és egyben inditványozom a sür­gősség kimondását. (Helyeslés jobbfclől. — Rothen­stein Mór : Odaát minden sürgős ! — Zaj.) Elnök : A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni. Egyidejűleg kérdem a t. Nemzetgyűlést; mél­tóztatnak-e hozzájárulni az előadó urnák ahhoz a javaslatahoz, hogy a jelentés három nap közbe­vetése nélkül sürgősen tárgyaltassék, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, ekként mondom ki a határozatot. Erödi-Harraeh Tihamér előadó : Van szeren­csém beterjeszteni az igazságügyi bizottság jelen­tését a robbanószer és robbanóanyag előállításá­val, tartásával és használatával elkövetett bűn­cselekményekről szóló törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem a jelentés kinyomatását, szétosztását, és ennek tárgyalására is a sürgősség kimondását. (Helyeslés jobb felől.— Létay Ernő : Eső után köpenyeg ! — Zaj a bal- és a szélsőbal­oldalon. — Csontos Imre: Na, mit szólsz ehhez, Móric?) Elnök : A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni. Egyidejűleg kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatnak-e hozzájárulni az előadó ur azon javaslatához, hogy a jelentés a három nap közbe­vetése nélkül tárgyaltassék, igen vagy nem ? (Igen 1) Ha igen, ekként mondom ki a határozati Györki Imre képviselő ur a házszabályok 215. § a) pontja alapján személyes kérdésben kért szót. A képviselő urnák a szót megadtam (Zaj a jobboldalon. — Kuna P. András • Minden­nap újra kezdi !) Györki Imre : T. Nemzetgyűlés î A ma dél­előtti ülésen a belügyminister ur reflektált tegnap esti, személyes kérdésben történt felszólalásomra, és igyekezett halomra dönteni azokat a bizonyí­tékokat, amelyeket én tegnap itt az ülésen elő­terjesztettem. Felszólalása kapcsán igyekezett tisztara mosni magát a részvényüggyel kapcso­latban. Legyen szabad erre a kérdésre még egy­szer visszatérnem. (Kuna P. András : Szabad, de nem nagyon illik már 1 — Derültség és zaj a jobboldalon.) még egyszer reflektálni a felszólalá­sában foglalt ténykörülményekre, melyekkel a belügyminister ur ma délelőtt a nemzetgyűlést ismételten félrevezette. Az egyik tényállítás, amelyet ma délelőtti évi február hó 15-én, péntekért. beszédében mondott a minister ur, az, hogy teg­napi felszólalásomban a részvényüggyel kapcso­latban semmi uj momentumot nem hoztam elő. (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Györki Imre : Evvel szemben csak arra uta­lok, amire már tegnap hivatkoztam, hogy a belügyminister ur a múlt év augusztus hó 10-én tartott felszólalásában azt a kitételt alkalmazta, hogy amikor a részvényjegyzés megtörtént a Kereskedelmi Banknál, a jegyzést az ő tudta és beleegyezése nélkül a fivére eszközölte, arról neki semmi tudomása nem volt, — amint ő magát kifejezte a Napló szerint, — hogy: »bizonyos részvényeket testvérem jegyez, azokat készpénz­zel kifizetj, hozzáteszem, tudtom nélkül.« Ezzel szemben megállapítom a belügy­minister ur ma délelőtti felszólalásából, hogy ő, igenis, tudomással birt arról, hogy részvény­jegyzés a nevében történt, illetőleg a banktól kapott értesítést, hogy a banknál fentartottak számára bizonyos számú részvényt. Ezt a mi­nister ur ma délelőtt a következő kijelentésekkel ismerte el (olvassa) : Fivérem tudtomon kívül jegyzett, — ezt fentartom, ilyen megbízást fivéremnek nem adtam. Amikor a nyomtatott cirkulárét megkaptam, tekintve, hogy vagyonom kezelésével nem érek rá foglalkozni, fivéremnek letelefonáltam és megkérdeztem, hogy tud-e erről az ügyről. Amikor azt mondotta, hogy ő ezt elintézi, elküldöttem neki a levelezést.« Nyilvánvaló ebből, hogy a minister ur ellen­kezésbe jutott az augusztus 10-én tett nyilatko­zatával, de egyébként evvel a nyilatkozatával ellentétben van annak a levélnek a tartalma is, amelyet a Kereskedelmi Bank hozzá intézett. Nevezetesen a levél 1923 június 21-én kelt s nem a minister ur testvéréhez van intézve, hanem a belügyminister úrhoz magához. A belügy­minister ur pedig ezen levél tudomásulvétele után nyomban intézkedhetett volna aziránt, ami iránt intézkedett ministertársa, Daruváry külügy­minister ur, intézkedett több magasrangu köz­tisztviselő, katonatiszt és biró, akik visszautasí­tották az ehhez hasonló részvényjegyzéseket, vagy ahogyan visszautasította azt nagyatádi Szabó minister urnák személyi titkára is, aki pedig sokkal rosszabb anyagi viszonyok között él, mint a belügyminister ur. A belügyminister ur másik tényállítása ugyan­csak helyesbítésre szorul. Nevezetesen azt is állí­totta ma délelőtt a belügyminister ur ismételten s korábbi felszólalásában is, hogy semmiféle különös elbánás vele szemben nem történt, mert ő, illetőleg a testvére ugyanúgy jegyzett, mint ahogyan bárkinek módjában lett volna ilyen részvényekre előjegyzéseket eszközölni. Bizonyos mértékig a minister urnák ez az állítása megfelel a valóságnak. Előjegyeztetni bárkinek joga volt, ilyen kérelemmel fordulhatott bárki a Kereske­delmi Bankhoz, azonban, ha nem minister volt vagy nem olyan ember, akinek bizonyos össze­köttetése volt a bankkal, akkor nem kaphatott részvényeket, mint ahogyan nem kapott a bank­nak sok más kommittense sem és nem kapott a banknak saját tisztviselői kara sem. Egyik további állitása a minister urnák az, hogy az a cirkuláré, amelyet kapott, nem neki szóló külön levél volt, hanem egy olyan általános

Next

/
Oldalképek
Tartalom