Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-241

470 Â nemzetgyűlés 241. ülése 1924. évi február hó 15-én, pénteken. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Igen t. Nemzetgyűlés ! Ugy beállítva a dolgot, mint ahogy Gaal Gaston t. képviselőtársam elmondotta, helyesnek látszik az ő beállitása, hogyha az ilyen birtokost már mások vették meg, azt ne lehessen kisajátítani. A dolog azonban ugy áll, hogy nem egy, sem kettő, hanem igazán nagyszámú olyan eset történik az országban, hogy amikor valaki megérzi, vagy már előre látja, hogy rákerül a sor az ő birtokának kisajátítására, vagy legalább a kisajátitási eljárás megindítására, akkor megfog ilyen jóhiszemű, sokszor tényleg kisebb embereket, néha azonban nem egészen kisembereket és azoknak eladja birtokát. A birtokeladások természetesen jáváhagyás alá kerülnek, ők azonban nem jelentik be az átadást, abban hagyják a dolgot. Amikor azután a bizottság vagy a biróság megjelenik a kisaj tátitási eljárás megindítására, akkor ott találja azt a másik egyént, aki beült a birtokba anélkül, hogy a vétel jóváhagyását kérte volna. Ilyen visszaélés igen sok van az országban és sajnos, a mi laikus közönségünk ebben a tekintetben igen sok esetben felül ezeknek a földjüket most eladó háborús szerzeményüeknek. Mondom, ebben a tekintetben sok baj van. A biróság igyekszik ezeket ugy elintézni, hogy azt a birtokost, aki újra megvette azt a birtokot, ne nullázzák ki és ne zárják ki teljesen abból a birtokból, de viszont a biróság sem helyezkedhetik arra az álláspontra, hogyha valamelyik birtokot ki akarja sajátítani és az illető egy héttel vagy egy hónappal előbb eladta azt a birtokot másnak, akkor ahhoz a háborús szerzeményű birtokhoz nem lehet hozzányúlni. (Rassay Károly : Itt csak a visszajuttatásról van szól) A visszajuttatásnál is ugyanaz a helyzet. Még talán abban a formában, ha az eladás jóváhagj^atott, lehetne róla beszélni, de azt hiszem, a bíróságnak is az lenne az állásfoglalása, hogyha birtokcserék történtek és azokat törvényes fórumok, esetleg a biróság is , jóváhagyta, akkor természetesen a biróság ezeket a birtokokat már nem veheti igénybe, mert a törvény is előírja, hogy az elővásárlási jog alapján megvett birtokok uj tulajdonosai rovására már nem vezethető kisajátitási eljárás. Akinek tehát az adás-vétele jóváhagyatott, attól — sem másod-, sem harmadszerző birtokostól — úgysem lehet elvenni. Ha pedig elmulasztották vagy elhanyagolták a jóváhagyás kérését, akkor minden esetre a biróság van hivatva elbírálni a visszajuttatás tekintetében is, hogy az igy eladott birtokból mennyit hagy meg az uj vevőnek, vagy mennyit vesz kisajátitási eljárás alá. Miután én ebben a tekintetben nem akarnám a biróság kezét megkötni és minthogy a bíróságnak mégis csak ugy kell eljárnia, mint a kisajátítás alkalmával, kérem a határozati javaslat elutasítását. (Helyeslés johbfelőL) Elnök : Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: métlóztatnak-e elfogadni Gaal Gaston képviselő urnák azt az indítványát, hogy a 24. § végére uj negyedik bekezdés iktattassék be az általa javasolt szöveggel, íegn vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő" urakat, akik Gaal Gaston képviselő ur indítványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés Gaal Gaston képviselő ur ezen indítványát nem fogadta el. Mándy Sámuel képviselő ur uj bekezdést kivan indítványozni. Mándy Sámuel : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! A 24. § negyedik bekezdésére történt szavazás után legyen szabad örömömnek kifejezést adnom, hogy ezen nagy port felvert részlet a földmivelésügyi ministerium bölcsességével közmegnyugvásra megoldást nyert. (Helyeslés jobb jelöl.) Ezzel kapcsolatosan bátorkodom rámutatni arra, hogy az alaptörvény 34. §-a a megváltás alól mentesiti : a kertet, a komlós-kertet, a gyümölcsöst, a szőlőt és a faiskolát. Mindenesetre megvan annak az oka, hogy az alaptörvény ezt miért statuálta igy. Nem akarok erről részletesen disszertálni. Azt tartom azonban, hogy nem volna helyes, ha a visszajuttatásnál, illetve a visszaigénylésnél ezeket szintén nem vonnók ki. Mert egy szőlőt 10—8, vagy 6 év múlva visszaváltani az eredeti árral kapcsolatosan, a legtöbb esetben majdnem lehetetlen. Hiszen 6—10 év alatt uj szőlő telepíttetett, úgyhogy azon a területen egészen mást találunk ott, mint annak idején eladás tárgyát képezte. Ugyanez áll a kertre, komlóskertre, gyümölcsösre és faiskolára nézve is. Ilyen apró dolgokra a visszaváltást, a visszajuttatást kimondani, azt hiszem, nem volna célszerű, nem volna helyes ; ez igen komplikált lenne és nem is volna igazságos olyan dolgoknál, amelyek olyan gyorsan átváltoznak, mint a szőlő. Gyakran megtörténik, hogy valaki családi házát, amely az ő vagyonát képezte, szükségből eladta és azt nem kaphatja vissza, dacára annak, hogy azt a háború alatt kényszerűségből adta el. S az a ház ma is változatlan, érintetlenül ugy áll, mint akkor állott, csak más lakja. Ha az illetőnek ezt nincs módja és joga visszakérni, akkor azt tartom, hogy egy szőlőt, vagy gyümölcsöst, vagy komlóskertet, amelyet a megváltás alól is kivett az eredeti törvény, — visszajuttatni nem volna helyes, méltányos és praktikus. Ennélfogva tisztelettel indítvány ózom, hogy mint pótlás felveendő volna a következő szöveg (olvassa) : »Ezen szakasz intézkedései a törvény 91. §-ában, valamint 34. §-ának 1. pontjában felsorolt ingatlanokra nem alkalmazhatók.« Tehát kifejezetten azokra, amelyek már a megváltás alól is ki voltak véve. Ajánlom indítványomat elfogadásra. Elnök : Kiván-e valaki hozzászólni Mándy Sámuel képviselő ur indítványához? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát berekesztem. A földmivelésügyi minister ur kivan nyilatkozni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister :• T. Nemzetgyűlés ! A törvény a kisajátítás alul indokolt esetben mentesiti a megváltható földbirtok ama részét, amely kert, komlóskert, gyümölcsös, szőlő, szőlőtelepítés, stb. Mándy képviselő urnák az az indítványa, hogy a visszajuttatásnál is mentesittessék az, ami a kisajátításnál mentesittetik, részemről elfogadhatónak látszik. A megváltásnál azonban ki van mondva, hogy ez a mentesítés csak indokolt esetben történhetik. Minthogy ez az indítvány- nem az egész paragrafust sorolja fel, hanem a kertet, komlóskertet, gyümölcsöst, szőlőt, szőlőtelepítést és faiskolát, akkor részemről hozzájárulok azzal a beszúrással, ami a törvényben is megvan, hogy t. i. a mentesítés csak indokolt esetben történhetik.