Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-241

46* A nemzetgyűlés 241. ülése 1924. évi február hó 15-én, pénteken. ványozott, az látszatra helyesnek és tetszetősnek látszik. Azonban azt vagyok bátor kérdezni, hogy egy visszajuttatott birtokon vagy birtokrészleten az, aki megkapta a birtokot és azt házi kezelésbe vette, hogyan tud a jövedelmen megosztozkodni? (ílstör József : Nem erre vonatkozik !) Akkor mire ? (Östör József : A vételárra ! Vagyoni előnymegosztásra !) Akkor a biróság megállapítja a halasztást tiz évi határidő mellett, de kimondani, hogy a birtokjövedelmen osztoznak, nem lehet, mert hogyan állapítják meg a jövedelmet, ha házilag kezelik a birtokot ? Hiszen ez hosszú perekre adhat okot, az egyik azt mondja, hogy nincs jövedelem, a másik meg azt, hogy van. Tény, hogy tetszetősnek látszik ez az első pillanatra, de a gyakorlatban nem lesz kivihető. Igenis, a biróság gondoskodjék arról, hogy ha a vételár kifizetésének elhalasztását ki is mondta tiz évre, — ami ritka esetben történik, mert ki kell fizetni a birtok árának felét — akkor is törlesztést kell megszabnia. De nem marad a vételár elhalasztása tiz esztendőre, ez csak egy közbevetett intézkedés, és arra kell törekednie a kormánynak és a biróságnak, hogy amint a letárgyalással nagyjában végez, rögtön térjen át a végrehajtásra. Bármennyire helyesnek is látszik ez, mint mondottam, de az életben igen sok bajra és perlekedésre adhat okot és nehezen meghatározható. Kérném tehát az inditvány mellőzését. Gaal Gaston t. képviselőtársam törlési indítványához természetesen nem járulhatok hozzá, mert ha már a többi paragrafust elfogadtuk, akkor az nem rontja le a paragrafust, ha itt az árvákat is kiemeljük abban a tekintetben, hogy ezek is kérhetik a visszajuttatást abba a birtokba, amelyet a háború alatt adtak el a fejük alul. (Ugy van ! jobbfelöl.) Cserti József t. képviselőtársam indítván}^ ki akarja ezt terjeszteni a háború előtt eladott birtokokra is. T. képviselőtársam ez nem lehetséges, mert a vissza juttatási lehetőség csak a háborús vagyonokra szól, de a háború előtt megvett birtokokra nincs joga a biróságnak a visszajuttatás! eljárást meginditani. (Cserti József : Csak igénylést, kértem !) Milyen igénylést ? (Cserti József : Engedjék meg, hogy igényelhessenek, mert még kiskorúak és amikor már nagykorúak lesznek, nem tudnak igényelni ! — Kova s-Nagy Sándor : Ezt nem itt kellett volna bevenni, hanem a 2. §-nál, itt nem lehet ilyet bevenni Î) T. Nemzetgyűlés ! Ennél a paragrafusnál a visszajuttatásról van szó. (Cserti József : Uj bekezdést kértem !) Ne kavarjuk össze az egészet. (Zaj halj elől.) Bátorkodom javasolni, hogy az összes indítványokat méltóztassék elvetni és az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Östör József : Félreértett szavaim kiigazítása címén kegyeskedjék a szót megadni. Elnök : A szó a képviselő urat megilleti ! Ostor József : T. Nemzetgyűlés ! Szavaimat az igen t. minister ur és több képviselőtársam is teljesen félreértette. Az én módosításomban nem arról van szó, amikor az Országos Földbirtokrendező Biróság a birtok egy részét a volt birtokosnak visszaítéli, hiszen akkor el van intézve a dolog. Itt értett félre a minister ur, mert az eset a következő : Valaki bevonult a háborúba és 200 holdas régi családi birtokát eladta. Az uj birtokostól a megváltási eljárás folyamán teljesen igénybe vette ezt a birtokot az Országos Földbirtokrendező Biróság és kiosztotta csupa kisbirtokos között, a megváltási összeg megállapítását azonban elhalasztotta és azt mondta, tiz év múlva fogja majd megmondani, mi lesz a megváltási összeg, de kimondta azt is, hogy anyagi előny megosztásának van helye. A helyzet tehát az, hogy ki van mondva az anyagi előny megosztása, amelyben a volt birtokos 10 évig nem részesedik, mert hiszen a birtok a kisgazdáké, az igénylőké, akiknek azt odajuttatták. Azt kérdem én, hol van itt az igazság és az illető 10 esztendeig mit csináljon ? A törvény intenciói ellenére még mindig az uj tulajdonos, aki a birtokot megvette, teszi zsebre a bért. Itt a régi birtokost meg kell védeni és erre vonatkozik az én módosításom. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Östör József : Azt hiszem, most méltóztatott engem teljesen megérteni. Az az eset, amelyet az igen t. minister ur az én módosításommal szemben felhozott, tiszta és világos, de nem arról van itt szó. Én nagyon kérem a t. Nemzetgyűlést és a t. minister urat, méltóztassék ezt az esetet felfogni a maga tisztaságában ugy, ahogy előadtam. Ez világos dolog. Itt nem birtoknak visszajuttatásáról van szó, hanem arról, hogy a vételárt, azt a pluszt, előnyt, amit elért, megfizetik ugyan neki, azonban a 10 évi halasztás folytán mit csináljon. A felhozott esetben a helyzet az, hogy ma nem az élvezi a béreket, akinek a vagyoni előnyből majd 10 év után szintén része lesz, hanem kizárólag a második tulajdonos. Méltóztatnak érteni ? Ez teljesen más eset és ezért kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassanak felvilágosító szavaim után a módosításhoz hozzájárulni. Cserti József : Szót kérek ! Elnök : Milyen címen kivan a képviselő ur szólni ? Cserti József : Félreértett szavaim helyreigazítása címén, illetve azért, mert a minister ur, ugy látszik, másként értette indítványomat. Elnök : A képviselő urat a szó megilleti. Cserti Jószef : T. Nemzetgyűlés ! A minister ur válasza után indíttatva érzem magamat, hogy mégegyszer felszólaljak . . . Elnök : A képviselő urnák nincs joga, hogy mégegyszer felszólaljon, csak arról beszélhet, hogy valaki félreértette vagy félremagyarázta szavait. Ezen a címen méltóztassék beszélni. Cserti József : A minister ur félreértette indítványomat. Én uj bekezdésben kértem, hogy ezek igenyelhessenek . . . (Zaj jobbfelől. — Várnai Dániel : Majd ha a magánkihallgatás véget ért.) ... ez annyira fontos, . . . (Rassay Károly : Épen félreértett szavait akarja magyarázni és akkor nem figyel a minister ur ! ) . . . mélyen t. minister ur . . . (Várnai Dániel : Nem zavarhat meg magán kihallgatást ! Nem lehet olyan szerénytelen ! — Halljuk ! Halljuk l) Mélyen t. minister ur, én inditvány ómban uj bekezdést kértem nem a visszajuttatásra . . . (Zaj. — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Itt csak visszajuttatásról van szó !) . . . uj szakasz beiktatását kértem, hogy azok, akik földönfutókká lettek, — mert bár az apjuk vagyont hagyott