Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-241
460 r A nemzetgyűlés 241. ülése 1924. êin február hé 15-én, pénteken. javakba iektettessék be, amelyeknek értékállandóságát a magyar államnak erkölcsi kötelessége lett volna és még ma is kötelessége védeni. Nem tekinthető ilyen befektetésnek az, hogy árvavagyonokat hadikölcsönbe fektettek be, nagyon sokszor azért, mert felülről ilyen utasitás ment, vagy mert az illetők érdemeket akartak maguknak szerezni a felettes hatóságnál. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Akkor az volt a hazafiság, ha minél több hadikölcsönt jegyzett valaki !) Igen, ez volt a hazafiság, de az az árva, akinek a vagyonát más kezelte, nem lehetett hazafi. (Zaj.) Ha megtörtént, hogy a magyar állam mulasztást követett el akkor, amikor a vagyonokat ilyen befektetésre kényszeritette, — hiszen a legtöbb esetben csendes kényszerről van szó — akkor vonjuk le a konzekvenciát és amennyire lehet, pótoljuk azt a mulasztást, amely itt történt. Engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy azt mondjam, hogy igenis a magyar államnak vannak itt kötelességei, de a magyar állam ezeket a kötelességeket nem ruházhatja és nem tolhatja át egyes, teljesen jóhiszemű és ártatlan magánegyénekre. Hogy ez súlyos probléma, azt érzem és tudom. Nemcsak most érzem ezt, de éreztem már 1916-ban is. 1916-ban az igazságügyministerium véleményt kért tőlem egy kérdésben, s akkor többek között megjegyeztem : Vigyázzanak, próbálják meg amig lehet és tegyenek meg mindent, hogy a pénz fokozatos értékcsökkenését, amely végeredményben háborús teher és kell, hogy az a különböző társadalmi osztályok között egyenlően osztassék el — megakadályozzák. Én azonban mosom kezeimet, mert nem az én hibám, hogy erre azt a feleletet kaptam akkor nagyon magas állásban levő emberektől : Minket ez nem érdekel, a korona marad mindig korona. Volt tehát idő, amikor az ország vezetői azt tartották, hogy a korona marad mindig korona. Ez mindenesetre könnyű és kényelmes álláspont formális szempontból. Kell azonban, hogy legyenek olyan idők is, amikor azok, akik az ország vezetésére hivatottak ráeszmélnek annak szükségességére, hogy mind abban az esetben, amelyben még lehet segíteni azokon a bajokon, amelyek onnét származnak, hogy az állam vezetésére hivatott egyének azt hirdetik, hogy a korona korona marad s őket ez a kérdés tovább nem érdekli s amelyek a pénz fokozatos értékcsökkenéséből származnak, néroikép orvosoltassanak. Én azt hiszem, hogy majd akkor igenis gondoskodhatunk ezeknek a kérdéseknek jogszerű szabályozásáról. Én érzem a probléma súlyos voltát és tudom, hogy itt igenis vannak bajok, amelyeken nekünk segiteni kötelességünk volna s hiszem, hogy akkor majd ezeken a bajokon segités is történik, de nem ugy, hogy az állam magáról a terhet áttolja olyan egyének vállára, akiknek több kötelességük nincs, mint az állam többi polgárának. Én nagyon kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy ezt a jogi szempontból sérelmes, súlyos gazdasági bajokra vezethető, minden körülmények között igazságtalan és — mondjuk — legjobb esetben szépségfolttal ellátott szabályozást ne iktassuk be a magyar törvénykönyvbe. Elnök : Szólásra következik ? H belt Ede jegyző : Forster Elek ! Forster Elek : T, Nemzetgyűlés ! Én nem kívánom hosszasabban igénybe venni a nemzetgyűlés szives türelmét, lehetetlen azonban, hogy ennél a szakasznál én is fel ne szólaljak. Kijelentem mindenekelőtt azt, hogy teljes mértékben magamévá teszem Gaal Gaston t. barátom és képviselőtársam előterjesztett indítványát, amely ennek a szakasznak a törlését óhajtja. Gaal Gaston t. képviselőtársam rámutatott arra, hogy az alaptörvény teljesen kielégítően rendezi ezt a kérdést azokban az esetekben, amelyekben a visszajuttatás igenis közérdekű. Azt olvasom a 24. § negyedik sorában (olvassa) : »A visszajuttatásról vagy vagyoni előny megosztásáról szóló rendelkezések nagybirtokra is alkalmazhatók.« Ebből az következik, hogy ez a megváltási eljárás nemcsak a nagybirtokra, hanem minden birtokkategóriára vonatkozik. Én nem vagyok hivatva a nagybirtok védelmére kelni, hiszen az önmagát meg tudja kellőkép védeni, és ha a visszajuttatási kérdések óriási nagyszámban a bíróság elé kerülnek, a nagybirtok mindig sokkal könnyebb helyzetben lesz vagyoni erejénél fogva, hogy igazát," jogait megvédje. Jobb helyzetben lesznek azok a középbirtokosok is, akiket ez érinteni fog, de hol lesznek azok a kisbirtokosok, akik a háború alatt szintén szereztek maguknak birtokot, (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : A 100 holdon aluli birtokra nem vonatkozik! Benne van a törvényben !) hol lesznek azok a kisemberek, akik a háborús birtokból már kielégítést nyertek. Egy törvény csak akkor igazságos, ha annak rendelkezései minden oldalra egyformán alkalmaztatnak. Ha arról van szó, hogy a háborús birtokot visszajuttatják, ebből eo ipso következik, hogy a kisembereknek birtokai is ugyanezen elbánás alá kerülnek. Amikor itt óriási mértékben feltorlódó nehézségeket és igazságtalanságokat látok, amelyeknek leküzdése semmi körülmények között sem fogja előnyösen befolyásolni a novella gyors végrehajtását, — mert hiszen ez tulaj donképen nem is a birtokpolitikával összefüggő kérdés — kérve kérem az egységespártot és minden helyesen gondolkodó képviselőt, hogy szívleljék meg alaposan ezt a kérdést abban a tekintetben, hogy vájjon az igazság, a jog, a méltányosság és a tisztesség szempontjából helyesnek tartják-e, hogy a novellának ezt a szakaszát a törvénykönyvbe iktassuk. Mielőtt beszédemet befejezném, hivatkozom a Gaal Gaston igen t. képviselőtársam által elmondott esetre, amire Farkas Tibor képviselőtársam is hivatkozott, hogy kerületében hét esetben szereztek kisbirtokosok ilyen birtokokat, amelyek felett szinte Damoklész-kardja fog lebegni. Hány ilyen eset van szerte ebben a kis országban is, amelyek e tekintetben szintén elbírálás alá fognak kerülni. Ez a szakasz a pörök számtalan légióját fogja eredményezni, úgyhogy csak elégedetlenség, gyülöletszitás származik belőle, de egyebet nem lehet ezzel elérni. Sem nemzeti, sem birtokpolitikai, sem többtermelési szempontból ez a kérdést nem viszi előbbre, csak hátráltatja. Tövist fog hagyni azon nemzetiesen, hazafiasán gondolkodó egyének telkében is, akik ennek a novellának sérelmes, igazságtalan és jogtalan rendelkezése által sújtva lesznek.