Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-241

460 r A nemzetgyűlés 241. ülése 1924. êin február hé 15-én, pénteken. javakba iektettessék be, amelyeknek értékállandó­ságát a magyar államnak erkölcsi kötelessége lett volna és még ma is kötelessége védeni. Nem tekinthető ilyen befektetésnek az, hogy árva­vagyonokat hadikölcsönbe fektettek be, nagyon sokszor azért, mert felülről ilyen utasitás ment, vagy mert az illetők érdemeket akartak maguk­nak szerezni a felettes hatóságnál. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Akkor az volt a hazafiság, ha minél több hadikölcsönt jegyzett valaki !) Igen, ez volt a hazafiság, de az az árva, akinek a vagyonát más kezelte, nem lehetett hazafi. (Zaj.) Ha megtörtént, hogy a magyar állam mulasztást követett el akkor, amikor a vagyonokat ilyen befektetésre kény­szeritette, — hiszen a legtöbb esetben csendes kényszerről van szó — akkor vonjuk le a kon­zekvenciát és amennyire lehet, pótoljuk azt a mulasztást, amely itt történt. Engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy azt mondjam, hogy igenis a magyar államnak vannak itt kötelességei, de a magyar állam ezeket a köte­lességeket nem ruházhatja és nem tolhatja át egyes, teljesen jóhiszemű és ártatlan magán­egyénekre. Hogy ez súlyos probléma, azt érzem és tudom. Nemcsak most érzem ezt, de éreztem már 1916-ban is. 1916-ban az igazságügyminis­terium véleményt kért tőlem egy kérdésben, s akkor többek között megjegyeztem : Vigyázza­nak, próbálják meg amig lehet és tegyenek meg mindent, hogy a pénz fokozatos értékcsökkenését, amely végeredményben háborús teher és kell, hogy az a különböző társadalmi osztályok között egyenlően osztassék el — megakadályozzák. Én azonban mosom kezeimet, mert nem az én hibám, hogy erre azt a feleletet kaptam akkor nagyon magas állásban levő emberektől : Minket ez nem érdekel, a korona marad mindig korona. Volt tehát idő, amikor az ország vezetői azt tartották, hogy a korona marad mindig korona. Ez mindenesetre könnyű és kényelmes álláspont formális szem­pontból. Kell azonban, hogy legyenek olyan idők is, amikor azok, akik az ország vezetésére hiva­tottak ráeszmélnek annak szükségességére, hogy mind abban az esetben, amelyben még lehet segíteni azokon a bajokon, amelyek onnét szár­maznak, hogy az állam vezetésére hivatott egyének azt hirdetik, hogy a korona korona marad s őket ez a kérdés tovább nem érdekli s amelyek a pénz fokozatos értékcsökkenéséből származnak, néroi­kép orvosoltassanak. Én azt hiszem, hogy majd akkor igenis gondoskodhatunk ezeknek a kérdé­seknek jogszerű szabályozásáról. Én érzem a probléma súlyos voltát és tudom, hogy itt igenis vannak bajok, amelyeken nekünk segiteni köteles­ségünk volna s hiszem, hogy akkor majd ezeken a bajokon segités is történik, de nem ugy, hogy az állam magáról a terhet áttolja olyan egyének vállára, akiknek több kötelességük nincs, mint az állam többi polgárának. Én nagyon kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy ezt a jogi szempontból sérelmes, súlyos gazdasági bajokra vezethető, minden körülmények között igazságtalan és — mondjuk — legjobb esetben szépségfolttal ellátott szabályozást ne iktassuk be a magyar törvénykönyvbe. Elnök : Szólásra következik ? H belt Ede jegyző : Forster Elek ! Forster Elek : T, Nemzetgyűlés ! Én nem kívánom hosszasabban igénybe venni a nemzet­gyűlés szives türelmét, lehetetlen azonban, hogy ennél a szakasznál én is fel ne szólaljak. Kijelentem mindenekelőtt azt, hogy teljes mértékben magamévá teszem Gaal Gaston t. barátom és képviselőtársam előterjesztett indít­ványát, amely ennek a szakasznak a törlését óhajtja. Gaal Gaston t. képviselőtársam rámuta­tott arra, hogy az alaptörvény teljesen kielégítően rendezi ezt a kérdést azokban az esetekben, amelyekben a visszajuttatás igenis közérdekű. Azt olvasom a 24. § negyedik sorában (olvassa) : »A visszajuttatásról vagy vagyoni előny megosztásáról szóló rendelkezések nagy­birtokra is alkalmazhatók.« Ebből az következik, hogy ez a megváltási eljárás nemcsak a nagy­birtokra, hanem minden birtokkategóriára vo­natkozik. Én nem vagyok hivatva a nagybirtok védel­mére kelni, hiszen az önmagát meg tudja kellő­kép védeni, és ha a visszajuttatási kérdések óriási nagyszámban a bíróság elé kerülnek, a nagy­birtok mindig sokkal könnyebb helyzetben lesz vagyoni erejénél fogva, hogy igazát," jogait meg­védje. Jobb helyzetben lesznek azok a közép­birtokosok is, akiket ez érinteni fog, de hol lesz­nek azok a kisbirtokosok, akik a háború alatt szintén szereztek maguknak birtokot, (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : A 100 holdon aluli birtokra nem vonatkozik! Benne van a törvényben !) hol lesznek azok a kisemberek, akik a háborús birtokból már kielé­gítést nyertek. Egy törvény csak akkor igaz­ságos, ha annak rendelkezései minden oldalra egyformán alkalmaztatnak. Ha arról van szó, hogy a háborús birtokot visszajuttatják, ebből eo ipso következik, hogy a kisembereknek bir­tokai is ugyanezen elbánás alá kerülnek. Amikor itt óriási mértékben feltorlódó nehéz­ségeket és igazságtalanságokat látok, amelyeknek leküzdése semmi körülmények között sem fogja előnyösen befolyásolni a novella gyors végre­hajtását, — mert hiszen ez tulaj donképen nem is a birtokpolitikával összefüggő kérdés — kérve kérem az egységespártot és minden helyesen gon­dolkodó képviselőt, hogy szívleljék meg alaposan ezt a kérdést abban a tekintetben, hogy vájjon az igazság, a jog, a méltányosság és a tisztesség szempontjából helyesnek tartják-e, hogy a no­vellának ezt a szakaszát a törvénykönyvbe iktassuk. Mielőtt beszédemet befejezném, hivatkozom a Gaal Gaston igen t. képviselőtársam által el­mondott esetre, amire Farkas Tibor képviselő­társam is hivatkozott, hogy kerületében hét esetben szereztek kisbirtokosok ilyen birtokokat, amelyek felett szinte Damoklész-kardja fog lebegni. Hány ilyen eset van szerte ebben a kis országban is, amelyek e tekintetben szintén elbírálás alá fognak kerülni. Ez a szakasz a pörök számtalan légióját fogja eredményezni, úgyhogy csak elége­detlenség, gyülöletszitás származik belőle, de egyebet nem lehet ezzel elérni. Sem nemzeti, sem birtokpolitikai, sem többtermelési szempontból ez a kérdést nem viszi előbbre, csak hátráltatja. Tövist fog hagyni azon nemzetiesen, hazafiasán gondolkodó egyének telkében is, akik ennek a novellának sérelmes, igazságtalan és jogtalan rendelkezése által sújtva lesznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom