Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-240

A nemzetgyűlés 240. ülése 1924. évi február hó 14-én, csütörtökön. Hl uradalomban. (Gaal Gaston: Ez már nem járja!) A földigénylők látták a dolgot és azt mondták: reggeliről jöttek féltíz órakor az uradalom kocsiján tárgyalásra és a biró féltizenkettőkor már az óráját nézegette, izgatott volt, hogy az ebédről el ne késsen. Mindezek rossz vért szülnek. Ez a szakasz tehát ebben a formájában nem segit, de ha kihagyjuk belőle azt, amit Csei'ti József t. képviselőtársam kihagyni inditványoz, hogy a hatóság ne utalhasson ki ilyen helyen a bírónak lakást, elérjük a célt, ezért Oscrti képviselőtársam indítványához csatlakozom. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha senki szólni nem kivan, a vitát berekesztem. A földmivelésügyi minister tir kivan nyilatkozni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Épen a képvi- I selőtársaím részéről kifejtett érvekre vaió hivatkozással a bekezdés fentartása mellett kell állása foglalnom. Amit képviselőtársaim egyes esetekre vonatkozólag elmondtak, sajnos, ilyen esetek merültek fel és ezért semmi egyebet nem akartunk ezzel az intézkedéssel elérni, mint azt, hogy az igénylőket megnyugtassuk. Gaal Gaston képviselőtársam is jelezte, menynyire megnyugtató az igénylőkre, ha nem látják, hogy a biró, aki nem juttat nekik annyi földet, mint amennyit kívánnak, annál lakik és étkezik, akitől a földet megváltják. Senki sem kívánja a bírákat megbélyegezni, de miután néhol talán még szükségen felül is igénybevették a földbirtokosnak, a földigénylést szenvedőnek szívességét, ennek most már bizonyos határt kell szabni. Erre vonatkozó rendeletek már azelőtt is mentek ki, azonban ezeknek nem volt kellő eredményük. Épen a biróság érdekében vettük bele a szakaszba azt, hogy a biró odautalás nélkül nem vebet igénybe ilyen lakást, mert vannak községek, amelyekben egyáltalán nincs vendéglő és a biró nem tud se kocsiról, se ellátásról gondoskodni. Itt tehát a hatóság gondoskodik róla és hatósági odautalás utján foglalhatja el ezt a lakást a biró, hogy meg legyen a lehetőség az ottartózkodásra. A saját községember; is megtörtént az, hogy amikor összeült az elöljáróság, hogy a kiküldött biró elé kocsival kimenjen, jelen volt a nagybirtokos, a földigénvlést szenvedő is és egyenesen felkérték őt, hogy küldje ki kocsiját a biró elé, mert a gyanúnak egyáltalában még az árnyéka sem volt abban a tekintetben, hogy akár a birtokost, akár a hirót meggyanúsítsák azzal, hogy ennek rájuk nézve hátrányos következménye lesz. Vannak ilyen szép esetek, vannak azonban ettől egészen elütő dolgok is és történnek olyan dolgok, amelyeket nem lehet megengedni. (Ugy van! balfelől) Nem szabad a birót kitenni annak a gyanúsításnak, hogy talán részrehajlóan jár el. Ez a szakasz érre való, nem pedig- a bírák megbélyegzésére; az igénylők megnyugtatására és esetleg egyes nem egészen megengedett dolgok elhárítására való. Azért gondoskodunk a bíróról is, ha másként egyáltalában nem lehet elhelyezni. T. képviselőtársam indítványt nyújtott be, hogy ez a bérlőkre is kiterjedjen. Az én véleményem szerint a »megváltást szenvedő« szó fogálma alá a bérlők is odatartoznak, mert hiszen ha abból a földből elvesznek valamit, akkor a bérlőtől is elveszik bérletének egy részét. Nem tudom, hogy ezt a fogalmat ki hogyan magyarázza. Mert ha ez a »megváltást szenvedő« szó nem tartoznék a bérlőre is, akkor helyes az indítvány, hogy ne csak a gazdától legyen eltiltva a biró, hogy odaszálljou hozzá, hanem a bérlőtől is el legyen tiltva, mert ebben a tekintetben véleményem egy. Most csak az a kérdés, hogy a »megváltást szenvedő« szó alá odavehető-e a bérlő is, vagy csak a földtulajdonos. (Meskó Zoltán: A bérlő is érdekelt ! Vegyük csak fel ! — Felkiáltások a középen : Világosabb!) Ha már itt kimondjuk, hogy tényleg a megváltási szenvedőtől hatósági odautalás nélkül szállást és ellátást igénybe nem vehet a biró, részemről belemegyek abba, hogy zárójelbe odatétessék : »haszonbérlőjétől«. Ez ellen nincs kifogásom. Egyébként az összes többi módosítás elutasítását kérem. Elnök : Következik a határozathozatal. Az eredeti szöveggel szemben négy indítvány ada tott be Petrovácz Gyula, Östör József, Cserti József és Farkas Tibor képviselő urak részéről. Mind a négy indítvány szemben áll az eredeti szöveggel. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, akkor mind a négy indítvány elesik. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, ugy a legközelebb álló indítványok sorrendjében fogom a kérdést feltenni. így elsősorban Petrovácz Gyula képviselő ur indítványára. Természetesen, ha azt el méltóztatnak fogadni, akkor már elesik Farkas Tibor képviselő urnák az az indítványa, mely az egész bekezdés törlését javasolja. Azután fel fogom tenni a kérdést Östör József képviselő ur indítványára és legvégül Cserti József képviselő ur indítványára. Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e a szakasz első bekezdését, szemben a beadott négy indítvánnyal, eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem! (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik eredeti szövegezésben fogadják el az első bekezdést, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A nemzetgyűlés az első bekezdést eredeti szövegezésében nem fogadta el. Kérdem : méltóztatik-e az eredeti szöveget Petrovácz Gyula képviselő ur módosításával elfogadni, szemben Farkas Tibor képviselő ur inditványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják az eredeti szöveget Petrovácz Gyula képviselő ur módosításával, szemben Farkas Tibor képviselő ur inditványával, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség! Petrovácz Gyula képviselő ur módosítását elfogadottnak jelentem ki. Farkas Tibor képviselő ur indítványát pedig elvetette a nemzetgyűlés. Kérdem: méltóztatnak-e Östör József képviselő ur módosító indítványát elfogadni, igen vagy nem % (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Östör József képviselő ur módositó indítványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés Östör József képviselő ur indítványát elveti. Kérdem: méltóztatnak-e Cserti József képviselő ur módositó indítványát elfogadni, igen vagy nem! (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés Cserti képviselő ur módositó indítványát elveti. Következik a második bekezdés. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Hebelt Ede jegyző (olvassa a 20. § második bekezdését).