Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-240

A nemzetgyűlés 240. ülése 1924. évi február hó 14-én, csütörtökön. 435 vanyát. Hiszen ha valaki elfogadható okkal marad hátralékban fizetés tekintetében, akkor természetesen nem lehet tol« elvenni a földet, (Szakács Andor: Azért csak vegyük bele!), már pedig- tudjuk, hogy szárazság vagy rossz termés nemcsak az egyholdas kisbirtokost érintheti, hanem érintheti az egész határt, vagy leg-alább is a község legnagyobb részét. Ha már az adófizetés szempontjából is adóelengedésnek vagy adóleszállitásnak van helye, nagy elemi csapások esetén, akkor itt sem lehet az ilyen körülményt annak minősíteni, hogy ok nélkül marad hátralékban és nem lehet az igénylőktől tömegesen elvenni a földet azért, mert rossz termés van és képtelenek fizetni. Ilyen esetek előfordultak a múlt évben is, amikor tavasszal későn kapták meg a földet az igénylők, későn vetették be azt kukoricával, amelyre rájött a szárazság, ugy hogy semmi sem termett és igy nem tudják megfizetni az évi bért. Ebből nem következik az, hogy a földet tőlük ezen a címen elvegyék. Szakács t. képviselő urnák azt a módosítását, hogy »ha az igénylő elfogadható ok nélkül nem fizeti meg«, magától értetődőnek tartom. De ha a nemzetgyűlés többsége helyesnek találja, hogy ezt a törvényben is kimondjuk, ebben nem találok semmi kifogásolni valót, inert magától értetődőnek tartom, hogy csak abban az esetben lehet a tulajdont meg-vonui tőle, ha a fizetéssel elfogadható ok nélkül marad hátralékban. Ha elfogadható ok nélkül marad valaki hátralékban, akkor igazán indokolt, hogy tőle a föld elvétessék. Arra is vigyázni kell, nehogy azt a hitet kelthesse ez valakiben az igénylők közül, hogy ha fizet, ha nem fizet, úgyis megmarad a föld az ő tulajdonában. Nem mehetünk bele abba, hogy a teljes kártérítés elve alapján álljunk. Mindezek alapján kérném a szakasz elfogadását az előadó ur módosításával. Szakács Andor képviselő urnák az ellen az indítványa ellen, amelyet beterjesztett, semmi kifogásom nincsen. (Zaj. — Meskó Zoltán: Nagy baj, ha még egyszer benne van?), mert az nem változtat a szakaszon semmit. Elnök: Senkinek több szólásjoga nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A kérdést a következőképen fogom feltenni. A második bekezdéssel szemben összesen öt módosítás adatott be. Először az összes módosításokat szembe fogom állítani az eredeti szöveggel. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, ugy a beadott indítványokat abban a sorrendben, amint azok az eredeti szöveghez közelebb állanak, fogom szavazás alá bocsátani Elsősorban jön az előadó ur két indítványa, azután jön Szakács Andor, utána Farkas Tibor és legvégül Cserti József képviselő ur indítványa. (Helyeslés.) Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben az előadó ur két módositó indítványával, Szakács Andor, Farkas Tibor és Cserti József képviselő ur indítványával, igen vagy nem? (Nem!) A nemzetgyűlés az eredeti szöveget nem fogadta el. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e az előadó ur első indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor az előadó ur első indítványát elfogadottnak jelentem ki. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e az előadó ur második indítványát elfogadni, igen vagy nem! (Igen\!) Az előadó ur második indítványát is elfogadottnak jelentem ki. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e Szakács Andor képviselő ur indítványát elfogadni, NAPLÖ XX. igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Szakács Andor képviselő ur indítványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Szakáé« Andor képviselő ur indítványát elfogadottnak jelentem ki. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e Farkas Tibor képviselő ur indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés az indítványt nem fogadta el. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e Cserti József képviselő ur indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Az indítvány elvettetett. Következik a 20. § első bekezdése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Hebelt Ede jegyző (olvassa a 20. § első bekezdését). Elnök: Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Szeder Ferenc! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Frühwirth Mátyás! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Farkas Tibor! Farkas Tibor: Tisztelt Nemzetgyűlés! E szakasz első bekezdésével szemben a következő indítványt terjesztem elő: »Az első bekezdés törlendő.« Én az ebben a szakaszban lefektetett rendelkezésekben mély sérelmet látok ugy a bíróságra, mint egyéb hivatalos személyekre nézve. Itt elsősorban a bíróságról van szó, azokról a kiküldött birákról van szó, akik ellen, itt a Házban támadások hangzottak el több ízben, ha jól emlékszem, a tegnapi nap folyamán is, amely támadások soha megfelelő viszszautasitásban nem részesültek. Az a többször hangoztatott dolog, hogy a kiküldött bíró ebédeket eszik, vadászik, nagyon aláássa a birói tekintélyt, nagyon túlzott és nincs összefüggésben, kongruenciában az élettel, mert nem ugy áll a dolog, ahogy be van állítva. Végtére is azt állítani a magyar bíróság tagjairól, hogy néhány ebéddel vagy vacsorával megvesztegethetők és hogy törvényhozási intézkedésre van szükség, hogy őket néhány vacsorától, ebédtől vagy vadászattól megfosszuk, annyira nem komoly és annyira sértő ez arra a testületre, hogy nem hiszem, hogy komoly megfontolás után a nemzetgyűlés ezt a szakaszt igy elfogadhassa. Mindenhol, ahol emberek vannak, lehetnek hibák, ez természetes, hibázhatnak a birák is, egyik biró viselkedése nem olyan, mint a másiké. De hogyha egy biró vagy egy másik állami hivatalnok nem megfelelően viselkedik, ebből nem következik az, hogy mi törvényhozásilag intézkedjünk egyes ilyen esetek alapján. Másképen is van arra mód, hogy mindazokat a tisztviselőket — akár birák, akár más állami alkalmazottak — akik talán egy kissé megfeledkeznek hivatalos kötelességükről, megfelelő módon fegyelmi alá vonjuk. Azt hiszem, hogy bár nyugdíjban vagyok, jogom van a bírósághoz tartozónak számitanom magamat és igy tiltakozhatom az ellen, hogy a magyar törvények közé ok nélkül ilyen megszégyenítő paragrafus belekerüljön. De hogyan is áll az eset legtöbbször? A községek könyörögnek, hogy az uradalom, — amely tud adni, vagy akárki, aki képes — 59