Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-240

À nemzetgyűlés 240. ülése 1924. i itt, mert ide küldtek, hogy teljesítsem kötelességemet legjobb tudásom és belátásom szerint. Jelen esetben kötelességemnek akkor vélek megfelelhetni, ha küzdök teljes erőmmel az ellen, hogy itt a földbirtokreform végrehajtása terén ismét csalódásokat okozzanak azoknak az egyéneknek, akik ilyen csalódásokra talán nem szolgáltak rá. Mert igenis, én minden etikai alapot nélkülözőnek látok egy olyan törvényhozást, amely akkor, amikor még* vannak kisemberek, akikről elsősorban kellene gondoskodni, hozzányúl a középbirtokhoz csak azért, hogy ujabb középbirtokokat létesítsen és pedig milyen alapon: emberi valószínűség szerint mindenesetre bizonyos protekciós alapon. Minthogy gazdasági szempontból nem látom a javaslat ezen rendelkezését indokoltnak és — amint kifejtettem és most még egyszer szükségesnek tartom hangoztatni — azt erkölcsi szempontból sem tartom megfelelőnek, ennélfogva a bekezdés törlését és helyette a következő szöveg elfogadását indítványozom (olvassa): »Bármely esetben középbirtok magánosoknak csak akkor juttatható, ha a többi földbirtokpolitikai célok az egész ország területén kielégitést nyertek. Magánegyén a neki juttatott középbirtok megváltási árát birtokbavétel előtt a föld tulajdonosának készpénzben megfizetni köteles«. Elnök : Szólásra következik í Perlaki György jegyző : Gaal Gaston ! Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlés! Azok után, amiket Farkas Tibor képviselőtársam erről a tárgyról a nemzetgyűlés előtt elmondott, nekem igazán nincs sok elmondani valóm, minthogy azonban azt tartom, hogy minden képviselőnek hivatásbeli kötelessége az igazságot minden kérdésben becsületes nyíltsággal és őszinteséggel megmondani, nem habozom a leghatározottabban kijelenteni, hogy sem a földbirtokreform céljával, sem általában a politikai erkölcsökkel összeegyeztethetőnek nem tartom, hogy amikor a törvény egyik szakasza, a 7. § hozzányúl a meglevő középbirtokok intézményéhez és magasabbrendü földbirtokpolitikai célokra ezek igénybevételét is lehetővé teszi, ugyanakkor egy másik szakasz, megfeledkezvén a magasabbrendü politikai célokról, a kisember földhözjuttatásáról, uj középbirtok lehetőségét statuálja. Nem akarom azt mondani, hogy csalhatatlan vagyok, nem is azért állok fel, hogy a magam csalhatatlanságát akarjam valakire rádisputálni; azért állok fel, hogy őszintén és nyíltan megmondjam: ezt nem tartom erkölcsösnek s a földbirtokpolitikai célokkal összeegyeztethetőnek. Ha más annak tartja, teljesen tiszteletben tartom más ember véleményét, de épen így nekem nemcsak jogom, hanem kötelességem is megmondani a magam véleményét minden olyan esetben amikor a törvényalkotásban hibát látok. Méltóztassanak csak elképzelni, hogy mit fog érezni az a nép, amelyet fél holdakkal, egy-három holdakkal elégítettünk ki, ha azt látja, hogy ugyanabban a határban egy, két, sőt három uj középbirtokot alakítanak és még a középbirtok megalakítását sem veszi körül a törvényhozás azokkal a biztosítékokkal, amelyekkel általános gazdasági szempontból is feltétlenül körül kellene venni. Megértem azt, hogy a magánjogi elveket a kisemberek érdekében bizonyos mértékig áttöri a törvény, megértem, bár nem helyeslem, mert a jog: jog, kisembernek és nagyembernek egyaránt. De azt már egyáltalán nem va'vi február hó li-én, csütörtökön- 4l3 gyök képes megérteni, hogy ha arra törekszünk, hogy egészséges, életképes, a többi gazdáknak mintagazdaság gyanánt szolgáló, a többi gazdákat vezetni akaró középbirtokot statuáljunk, akkor ezeket a középbirtokokat ne olyan elemekből alakítsuk meg, amelyek életerősek, életképesek, annak a birtoknak kifizetésére elég vagyoni erővel bírnak, azt a birtokot fel tudják szerelni és megfelelő, okszerű gazdálkodást tudnak rajta folytatni, haliéin ép ebben a szakaszban lehetővé tesszük azt, hogy olyan uj középbirtokok alakuljanak, amelyek még a föld árának megfizetésére is képtelenek, mert hiszen a szakasz szerint csak a felét kell készpénzben kifizetniök, a. másik felével adósok maradhatnak. Hol marad akkor még a szükséges tőke annak a földbirtoknak teljes fölszereléséhez és a mostani viszonyok szerint szükséges óriási befektetésekhez, ahhoz hogT okszerűen lehessen gazdálkodni? Minthogy ennek a szakasznak sem gazdasági jelentőségét nem tudom átlátni, mert egyenesen beteg, életképtelen gazdasági alanyokat teremt, sem pedig azokkal a nagy célokkal, amelyekért a földbirtokreformoti meghoztuk, összeegyeztetni nem tudom, erkölcsi szempontból is a legmesszebbmenő kifogyásaim vannak az ilyen eljárásokkal szemben és a magam részéről nem tehetek mást, mint hogy fölemelem gyenge szavamat az ilyen intézkedésekkel szemben s a magam részéről csatlakozom előttem szóló t. képviselőtársam és barátom, indítványához, amely ennek a szakasznak törlését, és az általa javasolt módosító szöveg elfogadását ajánlja. Elnök: Kivan még valaki szólni! (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni! Szabó István (nagyatádi) földinivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Azokkal az elhangzott ellenvetésekkel, amelyekre tegnapi felszólalásomban válaszoltam, nem kivánok bővebben foglalkozni, de újból meg kell említenem, hogy amikor a szakasz az alaptörvénnvel szemben igen erős megszorításokat alkalmaz a középbirtok létesítése és kiadhatása tekintetében, akkor egyáltalán nem jogosak azok az aggodalmak, amelyek Gaal Gaston és Farkas Tibor képviselő urak részéről felmerültek. Sőt a 22. §-ban van egy intézkedés, amelyre később kerül a sor, — a nemzetgyűlés szokása szerint elég jó későn, — nem akarom az egészet felolvasni, csak a szakasznak azt a részét, amely igy szól : »E végett a helyi célok kielégítése után fenmaradó terület, amennyiben az a földmi velés ügyi minister Írásbeli nyilatkozata szerint a telepítés céljaira alkalmas, más célokra fel nem használható.« Ez arra is vonatkozik, hogy ha bármely községben az igénylők kielégítése után még marad fenn- terület, amelyből középbirtok vagy más birtok alakitható, ha a földmivelésügyi minister azt telepités céljaira alkalmasnak találja és kijelöli, a bíróság másra, mint telepítési célokra, tehát középbirtokra is, nem használhatja fel. Mondom, épen a novellába a legerősebb megszorításukat vettük bele azért, hogy a középbirtok adása ne történhessék ugy, mint eddig, hanem olyan feltételekhez és olyan nehézségekhez van kötve, hogy a középbirtok adása csak igen erős indokok alapján történhetik. Azt az indokolást, amelyet a képviselő urak itt már ismételten hangoztattak, hogy előbb a kisembert kell kielégíteni, talán nem szükséges nekem nagyon sokat magyarázni. Annyit 56*