Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-230

A nemzetgyűlés 230. ülése 1924. jelét adta annak, hogy esetleg később- (Horváth Zoltán közbeszól.) Egyszerre csak egyikünk be­széljen! Átadom a szót t. képviselőtársamnak, üljön a helyemre. (Derültség. Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak !' • Nagy Emil igazságügyminister : T. Nemzet­gyűlés! Tehát igenis, ami az én érzületemet illeti, — és ez nem titok még az igen tisztelt túloldal több képviselője előtt sem, — etekintetben igenis azon vagyok, hogy a kegyelmi jogot ebben a ke­retben minél szélesebben gyakorolja a főméltóságu államfő. Azonban meg tetszik bocsátani, — tudom, hogy ebben a kérdésben köztünk ellentét van, — ha kijelentem ismételten, amint kijelentettem más alkalmakkor is már, hogy az igazságügyi törvények, főleg a perrendtartás elavult volta oda vezetett, hogy ma az igazságügy a társadal­mat a bomlasztó törekvések ellen megvédeni képtelen. Ennek folytán semmit sem érek én azzal el, hogyha kieszközlök valamely ilyen szegény ember részére kegyelmet, ha azután elviszik Zalaeger­szegre^ (Peidl Gyula: És az igazi bűnösöket nem zárhatja le!) Én nem kivánom, hogy t. képviselő­társam az én helyemen legyen. Amely percben az igazságügyi törvények alkalmasak lesznek arra, hogy a társadalmat megvédjék mindenféle támadások és borulandó törekvések ellen, kijelen­tem, hogy abban a pereben ezt az egész kérdést nagyon szépen meg lehet oldani. Nem appellálok a tisztelt túloldal elismerésére, bizalmára pláne nem, Isten mentsen, {Derültség.) azonban őszin­tén kijelentem azt, hogy mikor én a mélyen tisz­telt ministereluök ur felkérésére erre a helyre vállalkoztam, célomul tűztem ki, hogy a mélyen tisztelt nemzetgyűléssel a kérdést alaposan meg­tárgyalva az igazságügy terén ugy anyagi, mint alaki értelemben olyan korszerű módosításokat csináljunk, hogy az igazság meg tudja védeni a fennálló társadalmat mindenféle bomlasztó törek­vések ellen. (Helyeslés.) Amelyik percben ezek a törvények meg­szavaztatnak és az igazságügy meg fogja tudni védeni a társadalmat mindenféle ilyen táma­dások megismétlődése ellen is, kijelentem, hogy ezeket a kérdéseket a legnagyobb humanitással és liberalizmussal fogjuk kezelni. Addig azonban felelősségem érzésében nem tndom azt össze­egyeztetni, hogy egészen még nem biztos elemeket a társadalomra rászabadítsunk és ne tudjuk ellenük megvédeni a társadalmat. (Élénk helyes­lés jobbfelőL — Peidl Gyula: Szabadon járnak a nem biztos elemek! — Farkas István: Bombát gyártanak! — Peidl Gyula: Ekrazit van az agyuk alatt? — Zaj.) Ami t. Nemzetgyűlés, az úgynevezett emi­gránsokat illeti, —úgynevezettnek azért mondom, mert nem engedem régi, fiatalkorom ezen szent fogalmát igy elhomályosítani (Helyeslés jobb­felőL), mivel ezek nem emigránsok, hanem kommunista szökevények. — (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és középen. — Horváth Zoltán: Talán van különbség is köztük! Lovászyra talán nem méltóztatik azt mondani! — Patacsi Dénes: Madarat tolláról, embert barátjáról!) Elnök (csenget): Csendet kérek! Nagy Emil igazságügyminister: . . . ami, mondom, a kommunista szökevények kérdését illeti, ebben a tekintetben az álláspontom az, amit voltam bátor az imént is előadni, hogy amint a társadalmat meg tudjuk védeni, igazságügyileg, ezt a kérdést igen szépen el lehet intézni. (Far­kas István: Önök csak destruálni tudják a társa­dalmat! -- Ellenmondó sok a jobboldaton.) Addig is van szerencsém bejelenteni azt, hogy a magam hatáskörében tettem már valamit ebben a kér­évi január lió 29-én, kedden. 35 désben, ami nem egészen kiesinylendő. Mert a kérdés mindig, hogy azt mondja valaki: kérem, akkor éa elszédültem, bajba keveredtem, a kom­mün után jogosan féltettem életemet, kimenekül­tem, ott semmi rosszat nem csináltam, méltóz­tassék megengedni, hogy bírám elé állva bebizo­nyítsam állitásomat. Horváth Zoltán: Lovászy mint kommunista! — Peidl Gyula: Nevet a vi­lág! — Patacsi Dénes: Hazaáruló! Ezt én mon­dom !) Elnök: Patacsi képviselő urat kérem, méltóz­tassék csendben maradni! (Zaj. Halljuk! Hall­juk! — Pataesi Dénes: Aki vele azonosítja ma­gát, az is hazaáruló! — Horváth Zoltán közbe­szól.) Horváth Zoltán képviselő urat másodszor kérem, méltóztassék csendben maradni! (Foly­tonos zaj.) Nagy Emil igazságügyminister: Lehet, sza­bad beszélnem? Tehát az igazságügyi kormány különböztet szigorúan aszerint, hogy egy ilyen kinttartózkodó individuum időközben a, magy 7 ar állameszmét bántotta-e, igen vagy nem 1 ? Ha bán­totta, ha a magyar állameszme ellen megnyilvá­nult óriási üzelmekben résztvett valaki, azt egé­szen külön kezeljük. (Propper Sándor: Csak a kurzus ellen küzdött!) Ha azonban valaki ezekben nem vett részt és ott künn, mondjuk az emigrációja ideje alatt nem követett el a haza ellen bűncselekményeket, (Propper Sándor: Egyik se követett el, csak küz­dött a kurzus, a reakció ellen! —- Ellenmondások jobbfelőL) ezeket akképen kivánom kezelni, mint kezeltem már több alkalommal épen képviselő­társaim közül igen soknak kérésére is, hogy t. i. mindig utasítottam az ügyészséget arra, hogy minden egyes kérdést egyénileg bíráljon el (Élénk helyeslés jobbfelőL) és ha valakire nem bizonyul be az, hogy a külföldi léte alatt ezeket elkövette, ha az iratokból az látszik ki, hogy idehaza inkább csak belekeveredett a kommunizmusba, ott pedig vezetőszerepet nem játszott, az ilyen ellen, ha meg akar jönni, a nyomozólevelet visszavonjuk és igy meggátoljuk azt, hogy előbb tartóztassék le, semmint a bíróság ügyében legálisan ítélkezik. (Helyeslés jobbfelőL) Ezt a könnyítést már meg­tettem magamtól is, kegyeskedjenek ezt tudomásul venni, s ez a kérdésnek lassú, a társadalom ve­szélyeztetése nélkül való lebonyolítását elö fogja segíteni. , ^ Kérem a határozati javaslat elvetését. (Élénk helyeslés a jobboldrdon és a középen ) Elnök: Következik a határozathozatal. Fel­teszem a kérdést, méltóztatnak-e Nagy Ernő kép­viselő ur 4. szánni határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem. (Igen! Nem!) Megállapithatólag a többség nem fogadja el. Ezt határozatkép ki­mondom. Következik Nagy Ernő képviselő ur 5. számú határozati javaslata. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: A belügyminister ur kivan szólani, Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzet­gyűlés! Addig, amíg azok a büntetőjogi reformok, amelyeket az igazságügyminister ur épen ebben a percben volt szíves említeni, valósággá nem válnak, szükség van arra, hogy a társadalmat esetleges konvulziók ellenében rendkívüli intéz­kedésekkel védelmezzük meg, ennélfogva az inter­nálás jogkörét a kormányzat nem nélkülözheti. Ezért kérem a határozati javaslat elutasitását. (Propper Sándor: Hagyjatok fel minden remény­nyel, mondta Dante!) Elnök: Következik a határozathozatal. Fel­teszem a kérdést: méltóztatnak-e Nagy Ernő képviselő ur 5. szánni határozati javaslatát elfő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom